Szerkesztővita:Bohocmasni/regi

Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves Bohocmasni/regi!

If your Hungarian is poor, please click here.

Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.

	Első lépések Tanulj bele a szerkesztésbe lépésről lépésre!
	Homokozó Itt veszélytelenül gyakorolhatod a szerkesztést
	Személyes mentor Kérj fel segítőt, akihez bármikor fordulhatsz!
	Kocsmafalak: kezdőknek •  képgondok Kérdezz bátran a Wikipédia társalgóiban!

	A Wikipédia alapelvei A projekt alapvető elvei, céljai
	Wikifogalmak szójegyzéke A leggyakrabban használt kifejezések és rövidítések
	Szerkesztői lap Bemutatkozhatsz a többieknek saját szerkesztői lapodon

Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~

---

  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: misibacsi*^üzenet 2011. december 12., 10:50 (CET)

Koordinátageometria

Csak a harmadik pont kétséges, de a többivel mi a probléma, indokolnád? misibacsi*^üzenet 2011. december 12., 10:50 (CET)

Kúpszelet

Helló Bohocmasni!

Válasz nálam. --Porrima^eszmecsere 2013. március 30., 12:20 (CET)

Úgy látom nem állítottad vissza a szerkesztésedet, ami egyik oka annak, hogy az általad javított hibákat éppen Neked tulajdonítottam, amiért itt is elnézésedet kérem. Az előbb kijavítottam az ominózus fejezetet, részben visszaállítva a Te szerkesztésedet is. --Porrima^eszmecsere 2013. március 30., 14:43 (CET) --Bohocmasni ^vita 2013. március 31., 03:09 (CEST) A fejezet második bekezdése pillanatnyilag így néz ki: Egy palást egy adott P pontján át egyetlen sík létezik, ami merőleges tengelyre, tehát a kúp felszínén egyetlen kör tartalmazza a P pontot. Az alkotó és a tengely által meghatározott síkra merőleges síkok P csúcsú kúpszeleteket metszenek ki, melyek között csak egy parabola van, ám végtelen sok az ellipszis és a hiperbola. A nem ilyen síkok végtelen sok ellipszist, parabolát vagy hiperbolát határoznak meg.

Véleményem szerint a matematika területén nem lehet jobban, sőt nagyon nehéz helyesen, de másképpen megfogalmazni egy definíciót, mint ahogy a szakkönyvekben le van írva, ezért én itt kivételt tennék a szó szerinti leírás tilalma tekintetében. Ugyanakkor a definíció után tett pontos forrásmegadás lehetőséget adna az ellenőrzésre is. Erre nagyon jó példa a mostani eset. A cikkben megadott források közül melyik alapján íródtak a többször jelentősen átfogalmazott mondatok? Hogy a legkritikusabbat említsem: honnan származik az a téves állítás, hogy a hiperbolát kimetsző sík nem párhuzamos egy alkotóval sem??

Kaboldy a vitalapomon jelezte már, hogy indokolatlanul vonta vissza a palást valamely P pontját tartalmazó végtelen sok parabolámat, amit Te közben legjobb szándékkal próbáltál helyre tenni. Sajnos maradéktalanul nem sikerült. Utalok a bekezdés második mondatának fentebbi idézésére: Az alkotó és a tengely által meghatározott síkra merőleges, P ponton átmenő síkok közül ... (Nyilvánvalóan itt P ponton átmenő síkokról van szó, mert különben a kúpszeleteknek nem P lenne a csúcspontja.) A harmadik mondatban a nem ilyen síkok mit jelent: merőleges, de P ponton nem átmenő, vagy bármilyen sík?

Remélem érzed azt, hogy jelen hozzászólásom nem kötekedés akar lenni, hanem a cikk egyértelművé és jobbá tétel érdekében írom. --Porrima^eszmecsere 2013. március 30., 23:34 (CET)

Amit én írok az úgyse kerül ki, ebből a szempontból előnyben vagyok :P Nem hiszem hogy újra és újra ki kell rakni ugyanazt a feltételt az állításba ha egyrészt rendszerbe van foglalva, másrészt tartalmazza a saját magyarázatát, de persze nem lehetek mindenki (sőt, két ember sem), csak a saját jóízlésemet ismerem. Most viszont eszembe jutott valami: ha a síkokat az alkotókkal való párhuzamosság helyett a tengellyel bezárt szöggel határoznánk meg (kisebb, nagyobb, egyenlő, mint a kúpé) akkor az nem lenne lényegesen rövidebb? Nekem amúgy is zavaros egyenesekkel párhuzamos tengelyekről beszélni. --Bohocmasni ^vita 2013. március 31., 03:09 (CEST)

Első olvasásra tetszett a tengellyel bezárt szöggel való meghatározás, de azután győzött a rugalmatlanságom: sok szakkönyvre nem tudok hivatkozni, de a Bronstejn az alkotókkal párhuzamossággal definiál. Másrészt az alkotó is, a tengely is egyformán egyenes, a párhuzamosság meg nulla fokos szög, így nézve csöbörből vödörbe jutnánk, és még Bronstejnt is elvesztenénk, mint forrást. De hát én is csak a saját véleményemet írom le... --Porrima^eszmecsere 2013. március 31., 15:05 (CEST)

Akkor belecsempészem másképp :) az excentricitás még úgy sem volt bizonyítva (mármint hogy az tényleg igaz a kúpszeletekre, és nem csak egy hasraütés), és nem is hosszú vagy bonyolult. Egyébként az alkotókkal való párhuzamosságos meghatározásnak is van haszna: a kúp két síkmetszete közt (mondjuk a vízszintes, és a metsző közt) a kúp csúcsából egy centrális projekció viszi át a görbéket. Ahol az alkotó párhuzamos a síkkal ott nincs metszése a síkon, ám mégis a görbe része - ideális pontoknak hívják ezeket. Ily módon az ellipszisnek 0, a parabolának 1, a hiperbolának 2 ideális pontja van. --Bohocmasni ^vita 2013. április 1., 00:49 (CEST)

Helló Bohocmasni!

Megnéztem a Kúpszelet cikkben végzett módosításodat, és ellenőrzötté is tenném, de előtte szeretnék két apróságot megbeszélni. A következő mondatba "α a metsző sík és a kúp tengelyének szöge, β a kúpnak a félszöge." javasolnám a dőlt betűs módosításokat. Az elsőnél az egy szó ismétlése (számomra) egyértelműbbé teszi a szöveget, a másodiknál én inkább a "félkúpszög" elnevezést szoktam meg, megint csak az egyértelműség miatt.

Ezeknél a mondatoknál:

   "ha α=90° akkor e=0 és a metszet egy pont vagy egy kör"

én inkább ... a metszet egy kör, speciális esetben egy pont. sorrendiséget jobbnak tartanám. A speciális szó helyett az elfajult esetleg jobb (szakszerűbb) kifejezés lenne?

Végül jelezném, hogy a vitalapomra írt legelső hozzászólásomban a hozzáértésedre tett megjegyzésért még egyszer bocsánatodat kérném, és kijavítottam figyelmetlenségre, amit én sokkal nagyobb mértékben követtem el éppen Veled szemben is . – Porrima^eszmecsere 2013. április 1., 13:45 (CEST)

SVG

Nem tudom mi a hiba, de valószínűleg a GeoGebra csinál olyan SVG fájlokat, amiket a Wiki rosszul értelmez. Ez nemcsak a GeoGebra programmal hanem egy sor más szoftverrel is előfordul és oka vszeg az, hogy az SVG-nek több változata van és mindenki azt valósítja meg, amihez kedve van. Én betöltöttem a fájlodat az Inkscape-be és a betűket átalakítottam "alakzattá" (ez a GeoGebra által használt kifejezés). Ezt te is megtehetted volna, ha a GeoGebrából úgy exportálod, hogy a megfelelő pipát benne hagyod. Mindenképpen érdemes áttölteni az SVG fájlt az Inkscape-be, és szétcincálni a rengeteg egymásba skatulyázott blokkot, amit a GG automatikusan készít (hogy minek jó?). Lehet, hogy mindez kínaiul hat, azt javaslom, mint másoknak is, hogy szánj rá egy kis időt arra, hogy konzultáljál a grafikus programokról velem, ahogy azt a munkacsoport javaslatban felajánlottam, mert ezeket a kérdéseket levelezéssel nagyon nehezen lehet tisztázni.

(az előző szerkesztő Kaboldy volt.)

Ez a pipa be mód. Amikor a pipa ki van kapcsolva, akkor a standard kötőjel helyett fejjellefele felkiáltójel, a tex módú dőltség helyett pedig nem tex, nem dőlt karakterek vannak. A firefox jól jeleníti meg, amikor egyedül jeleníti meg, de például inscapelite-val megnyitva így sem jó. Én azt hiszem maradok a PNG-nél, az a barátom --Bohocmasni ^vita 2013. május 11., 15:18 (CEST)

segítség kérés

Helló Bohocmasni!

Te nagyon otthon vagy a matekban, nem néznéd meg a Descartes-szorzat‎ utolsó módosítását, hogy az eredeti a jó, vagy a módosított? Köszi: --Porrima^eszmecsere 2013. június 19., 18:31 (CEST)

A különböző változatok összehasonlításában kevésbé vagyok jó. Ha arra gondolsz, akkor A kereszt B-nek ejtik, amennyire én tudom, de nem igazán egyértelmű, hogy mikor ki szerkesztett mit.

--Bohocmasni ^vita 2013. június 19., 20:18 (CEST)

Igen, arra gondoltam, de időközben Peyerk már lerendezte. Azért köszönöm a refet, és a segítséget. --Porrima^eszmecsere 2013. június 19., 22:10 (CEST)

re:Szabó Attila

Szia! Az általános nevezetességi irányelv alapján egy téma akkor érdemes önálló cikkre, ha több, független, a témát nemtriviális szinten feldolgozó forrás feldolgozza. Ez a feltétel pedig Szabó Attila cikkének esetében teljesül az ott forrásként feltüntetett több weboldalnak (pl. [1], [2], [3], [4]) köszönhetően. ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. augusztus 21., 13:06 (CEST)

A cikkben tett javításoddal kapcsolatban: mivel erdélyi vagyok, nem ismerem az OKTV-k rendszerét, de az elég megbízhatónak tűnő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja szerint „[a]z Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt matematikából és fizikából mind első, mind második osztályban megnyerte, és ő volt a győztese a másodikosok informatika bajnokságának is.” ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. augusztus 21., 13:08 (CEST)

úgy látszik nem megbízható. Vagy megbízható, de téved. Előfordul. Ellenben a téves forrás nem jelenti azt, hogy a wikinek át kéne vennie a dezinformációkat. A random hírlap nem hiszem, hogy a független forrás és feldolgoz kategóriába esik, ennyi erővel minden balesetről (azt még a tévébe' is bemondják! (feltételezem volt néhány interjú vele is a tévébe')) lehetne wikicikk. Bohocmasni ^vita 2013. augusztus 21., 16:26 (CEST)

---

Kedves Bohocmasni! Azok közé tartozol, akik 2013-ban gazdagították a Wikipédia cikkanyagát, és ezáltal egy kicsit hozzáférhetőbbé tették a világra vonatkozó ismereteket. Köszönetet mondunk a munkádért, és bízunk benne, hogy továbbra is kitartasz a közösen szerkesztett enciklopédia mellett. Viszontlátásra az új évben is! Wikimédia Magyarország Egyesület

Szakmai ellenőrzés kérése

Helló Bohocmasni!

Tettem egy kiegészítést a Ciklois cikkbe. Megnyugtató lenne számomra ha ránéznél, nem kevertem-e meg valamit. Kösz: --Porrima^eszmecsere 2014. február 23., 22:45 (CET)

Szerbusz!

Ha jól működik a fejem, az epi- és hipocikloisokat mindenol epi-/hipotrochoidra kell cserélni, ezek ugyanis olyan trochoidok, meyeknek csúcsuk van, azaz olyanok, hogy a rajzoló pont a gördülő kör szélén van, olyat pedig ilyennel nem fogsz tudni rajzolni, kivéve ha lyuk helyett fogaskerékbe dugod a ceruzád.

A nagy kört görgetünk a kicsi körülben nem tudom, hogy epi- vagy hipotrochoid. Azt hiszem, hogy hipo~, de lehet, hogy annak az (enwikin megadott) egyenlete sem írja le jól a görbét, és akkor egyik se. Tegnap már túl fáradt vagyok ezt megszerkeszteni, majd ma.

--bohocmasni ^levélláda 2014. február 24., 00:43 (CET)

Valószínűleg igazad van: nem sértődök meg, ha átírod, de ha nem, akkor majd én. Az tévesztett meg, hogy előtte nyújtott és hurkolt epicikloisról van szó, de az már akkor trochoid.

A nagy kör a kicsi körül szerintem az az eset, amikor a generáló pont a körön kívül van, de hogy ez pontosan azonos görbét ad-e, mintha külső fogazás lenne, erre fejből nem mernék mérget venni, úgyhogy örülnék, ha el tudnád dönteni. Ha úgy veszem, hogy elméletileg a trochoid egy része az álló körön belül van, a fogaskerekes rajzolásnál meg nem, akkor ez az "egyik se" eset... --Porrima^eszmecsere 2014. február 24., 08:01 (CET)

A generáló pont helye mindegy. Talán az zavaró, hogy amikor jelzővel látjuk el a cikloist, akkor nem a ciklois halmazt szűkítjük, hanem egy másikat hozunk létre. Angol wiki (+ random nem ide vágó geometriakönyv) alapján a terminológia:

• ciklois: kör egyenesen gördül, a rajzoló pont a köríven van, csúcsos
• nyújtott, hurkolt ciklois: kör egyenesen gördül, a rajzoló pont a gördülő kör kp-jától d távolságban van (lehet kívül is), tehát nem ciklois
• trochois: kör egyenesen gördül, vonal akármilyen, tehát a cikloisok és a hurkolt/nyújtott cikloisok trochoisok

• epiciklois: egy rögzített R sugarú kört kívülről érintve gördül egy r sugarú másik, és annak a szélén van egy pont (tehát csúcsos)
• hipociklois: ugyanez, csak belső érintéssel

• epitrochois: egy rögzített R sugarú kört kívülről érintve gördül egy r sugarú másik kör, a gördülő körön, kp-jától tetszőleges d távolságra van a rajzoló pont
• hipotrochois: ugyanez, csak belső érintéssel

angol wiki alapján a ciklois csak egyeneseken gördülő kör által meghatározott görbéket (tkp görbét, ilyenből egy has. erejéig csak egy van) jelenthet, de ehhez még kéne egy magyar ref.

--bohocmasni ^levélláda 2014. február 24., 21:17 (CET)

Ez a külső-belső érintéses efiníció butaság. (vagy Hilbert, vagy a fordítók buták voltak). Sokkal jobb definíció, ami a wikin is szerepel, hogy attól függ, hogy a gördülő kör kívül vagy belül van-e az állón. (és meg se egyeznek)

A görbe, amit rajzolni fog, egy epitrochois, aminek a paraméteres egyenletét úgy kapom meg, hogy a játék méreteit (R,r,d) belehelyettesítem a hipotrochois paraméteres egyenletébe. A görbék (és egyenleteik) átmennek egymásba, r>R, és r<0 esetén. Kéne nekem egy ilyen játékkal készült kép, hogy megnézzük, mit rajzol.

--bohocmasni ^levélláda 2014. február 24., 22:23 (CET)

Köszönöm a részletes magyarázatot. Én nem nézem az angol wikit két okból: egyrészt nem tudok angolul, másrészt az (angol) wiki nem forrás.

Kérdezem, hogy miért írsz következetesen trochoist, a Bronstejn trochoidot ír, de egyezően a magyar wikivel nyújtott és hurkolt epi- és hipocikloist is.

Ma már nem, de holnap küldök ilyen képeket (ha megvan az e-mail címed itt), mert a játék mellett van, amit évtizedekkel ezelőtt rajzoltam vele, majd beszkennelem.

Bronstein és a trochoid

Szervusztok Nekem van egy eredeti orosz nyelvű I.N Bronstein- és K.A Szemengyájev szprávocsnyikom, harmadik változattal: Trohoid, minden c nélkül. Persze az oda vissza fordítás soha se tesz jót, most én is zavarba vagyok...

Gépész100 ^vita 2016. december 12., 16:43 (CET)

Schläfli-szimbólum

Szia, miért nem igaz a négy dimenziós definíció? Szalakóta ^vita 2015. december 18., 18:15 (CET)

Mert a {4,3,3} hiperkockának nem 3 kocka van minden csúcsa körül, hanem 4. Amúgy, az angol verzióban él szerepel csúcs helyett. Úgy már valószínűleg igazabb (nincs rá forrásom). --Bé Masni ^üzifal 2015. december 22., 16:49 (CET)

Akkor ennek szellemében javítom. Szalakóta ^vita 2015. december 22., 17:44 (CET)

nagy Fermat sejtés

Szervusz Bohocmasni

Megértem, hogy nincs szükség arra hogy megbeszéld velem, hogyha valamit, amit írok, és te agymenésnek gondolsz, kitörülhesd, habár jól esett volna. Így hát visszaállítottam, hogy még egy alkalmat adjak neked erre.

Arra, hogy a matematika a mai napig sem érti, hogy valójában mi volt a Fermat által tett bejegyzés lényege: hogy léteznek olyan irracionális egész megoldások", amelyek csupán azért nem férnek el a margón, mert végtelen, szakaszosan nem ismétlődő számjegyből állóak, és hogy létezik egy, csupán algoritmusával felírható irracionális egész számosztály, arra a legjobb példa magad vagy!

Bejegyzésem egyébként egy hivatkozott publikáción alapul. Nem tehetek róla, hogy a matematika, mint intézmény, mindent elkövet, hogy agyament amatörők ne publikálhassanak szaklapokban. Így még sokáig megőrízheti fennséges értetlenségét. Pedig jó gondolataik sok esetben a még értetlenebb amatőröknek is lehet. Megjegyzem, Fermat is amatőr volt, de legalább egy két matematikussal levelezhetett. Amit én is szívesen megtennék, nincs kedved? Most éppen, vagy már negyven éve egy nagyon érdekes témán dolgozom, és amatőr létemre mégis tele vagyok problémával. :-)

Nohát, ez csak (nem) egy agyament javaslat?

Gépész100 ^vita 2016. december 12., 16:25 (CET)

Szerbusz Gépész!

A vonatkozó cikket, illetve a vonatkozó részt be tudnád másolni, kérlek?

Alapvetõen nem a wikipédia a saját elmélkedések, laikusok által talált felfedezések hazája. Gondolom te sem örülnél, ha felcsapva a Britannica Hungaricát azt olvasnád hogy Ady-nak disznófeje volt, hogy a fák virágai valójában álcák és a giliszták porozzák be õket a gyökereiknél, hogy Fermat azért írta a könyv széléra azt amit, mert irracionális egészekre gondolt, amelyek megoldásai az egyenletnek, de nem fértek ki.

Laikus is találhat szemet, persze. De találhat szemetet is. A wikipédia egy olyan enciklopédia, ahol viszonylag magas a szûrõ a laikusokkal szemben (minden más enciklopédiánál jóval alacsonyabb egyébként). Lehet hogy elmulasztjuk a lehetõséget hogy valaki nálunk publikáljon valami világraszólót (amit a matematikus-közösség elsõre kitagadott). Mindazonáltal az erõs szûrõ (a matematikus-közösség szûrõje) segít abban, hogy alapvetõen az információk jobbak legyenek.

Biztosan találsz olyan oldalt, közösséget, amelyik egy kicsit bevállalósabb. Nem hiszem hogy égetõen szükséged lenne arra, hogy az a rész éppen a wikipédián szerepeljen. Egy olyan oldalon, amelyik a fõsodrású tudományokat próbálja rendszerezni és elérhetõvé tenni? Miért kéne neked pont ez?

Mindenesetre ha mutatsz valamit ami kicsit is elfogadható forrásként, akkor azt megnézem, persze. (De egyáltalán nem kecsegtetnélek.)

Én nem vagyok matematikus (egyelõre), és nem tudom mit remélsz egy ilyen levelezéstõl. Mindenesetre a szerkesztõnevem @ gmail.com a postaládám, írhatsz oda ha szeretnél.

Ûdv, --Bé Masni ^üzifal 2016. december 13., 02:54 (CET)

Szerkesztői lap, vitalap átnevezése

Szia, ez nem így megy, ha más nevet akarsz, a bürokratáktól kérheted. – Pagony ^foxhole 2016. december 13., 18:09 (CET)

Szia. Nem akarok más nevet. Csak átlapátoltam mindent a /regi allapra. Üdv, --Bé Masni ^üzifal 2016. december 13., 18:10 (CET)

Hozz létre allapot, és a tartalmat lapátold át, ha akarod. De ezeket ne nevezd át. – Pagony ^foxhole 2016. december 13., 18:12 (CET)

... Üdv, Bé Masni ^üzifal 2016. december 13., 18:13 (CET)