Szerkesztővita:Bader/Archívum

Köszöntünk a magyar Wikipédiában, Bader/Archívum! A Wikipédia szerkesztésének fortélyaihoz az első lépések oldalon találsz bevezetőt. Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. A szerkesztést a homokozóban gyakorolhatod. Ha bármi kérdésed lenne, amire nem találsz választ a segítség lapokon, akkor a kocsmafalon érdeklődhetsz. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a felhasználói lapodon (például érdeklődési körödről, nyelvtudásodról). A személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ezen üdvözlet is példa rá. Kérünk, hogy a vitalapokon így írd alá hozzászólásaidat: ~~~~. Jó szerkesztést és tartalmas szórakozást kívánunk! Loldi 2007. március 1., 22:36 (CET)

Gőz

A megjegyzéseddel teljes mértékben egyetértek, de legjobb, ha egyszerűen átjavítassz mindent, amit fontosnak találsz. Ez nem megvetendő a Wikipediában, hanem kívánatos és dícsérendő tevékenység. Egyedül az ábrák törlésével nem értek egyet, azt bennhagynám, már a kritikus hőmérsékletre való tekintettel is, másrészt a szócikk nem csak definíciót kell tartalmazzon, hanem körbe kell, hogy járja a témát.

Más: Helyedben betenném a Wikipediába a honlapodon közzétett rövid definíciókat. És ha időd engedné, jó volna, ha termodinamikai szócikkekkel besegítenél. Üdvözlettel: --Kaboldy 2007. március 6., 08:33 (CET)

Kedves Kaboldy Péter! Köszönöm a fenti biztató és bátorító válaszod. Ezt a szerkesztést pár napja kezdtem, s nem érzem igazán egy-egy téma tartalma, tudományos igényessége, vagy népszerűsítő jellege a fontosabb. Nem szeretném a látszatát sem kelteni, hogy adott témához én értek a legjobban, s ezért módosítok egy-egy szócikket.

Az említett rövid definíciókat - többségét - szívesen beszerkeszteném. Ezek főként a fizikai kémiában - ezen belül a kémiai termodinamikában - használatos fogalmak. Az esetleges konkrétabb javaslatod szivesen fogadom. Üdvözlettel: Dr. Báder Imre 2007. március 6., 15:41 (CET)

Dalton törvénye

Kedves Imre! Figyelemmel kisértem az eddigi jobbításaidat, nagyon örülök, hogy veszed a fáradságot és helyrepofozod döccenéseimet. A Dalton törvényben azonban az egyik javítással nem értek egyet. Szerintem így helyes a szóbanforgó rész:

" Matematikailag: n számú gáz elegyének P nyomását az alábbi összeggel lehet kifejezni:

$P_{total}=p_{1}+p_{2}+\cdots +p_{i}+\cdots +p_{n}$;

"

Annál is inkább, mivel később az elegyet alkotó egyik tetszőleges gáz sorszámaként használod az i-t, ahogy egyébként általában szokás.

Ábra szöveg

A szöveget az ilyen bittérképes képeken én az Adobe Photoshop-pal szoktam módosítani. A saját ábráimat viszont AutoCAD-ben készítem el. Valószínűleg mindkettőt (vagy némelyiket) jobb volna CorelDraw-ban szerkeszteni, de nekem ilyen nincs és lusta vagyok beszerezni. Amúgy az ilyen szerkesztések időtrabló munkák.

Most néhány napig nem voltam itthon és kiestem a Wikiből. Mit kell átjavítani az eutektikum ábráin? --Kaboldy 2007. március 21., 21:20 (CET)

Viszkozitás

Nem tudom, mi az, hogy nyírási sebesség, én inkább sebesség gradirenst írnék helyette, ahogy lejjebb is szerepel, egyébként meg kellen magyarázni, hogy azt honnan vettük. Üdv.:--Kaboldy 2007. március 27., 20:17 (CEST)

Válasz: Én soha nem láttam még ezt a kifejezést: "nyírási sebesség", de ez az én bajom. Azonban nem tartom szerencsésnek, mert azt a képzetet kelti az emberben , hogy a nyírófeszültség (ebben az esetben szerencsésebb lenne a csúsztatófeszültség talán) időbeli változásának mértékéről van szó, márpedig nem ez a helyzet. A németek okos emberek, de ők is tudnak butaságokat kitalálni. Mi a véleményed? --Kaboldy 2007. március 28., 09:18 (CEST)

Viszkoziméterek találhatóak a megfelelő címszó alatt a német (Engler) és holland Wikipediában (Ostwald). Az Ostwald-viszkoziméterről külön szócikk van a német Wikipediában ábrával. Az angol kép közvetlenül betehető, a holland bonyolultabb. Jövő héten átteszem, ha addig meg nem csinálod, mert sajnos vidékre kell mennem. Ha bármi segítségre szorulsz, írd meg! --Kaboldy 2007. március 28., 09:38 (CEST)

Eutektoid

Kedves Imre, teljesen igazad van, megnéztem az eredeti angol cikket is, ott is eutektoid szerepel. A baj csak az, hogy én (meg gondolom másoksem) nem tudom, mi a különbség. Megtennéd, hogy röviden leírnád az eutektikum címszó alatt, hogy mi? Hadd okosodjunk. Köszönöm:

Kaboldy Péter--Kaboldy 2007. április 19., 09:55 (CEST)

Lakhely

Szia! Láttam, hogy miskolci vagy. Most többen is próbálunk kategórizálni asszerint, hogy hol lakunk (Sablon:User lakhely). Ha szeretnéd akkor az ott található miskolci sablont kiteheted az userlapodra, ha nem akkor légyszi csak ennyit írj a lapod legaljára: "Kategória:Miskolci wikipédisták". Köszi Szajci 2007. június 6., 07:26 (CEST)

felületi feszültség

Nézegettem a felületi feszültség cikkedet, és szerintem lehetne belőle kiemelt. Ha gondolod, jelölöm referálásra, és szívesen belesegítek a fölmerülő problémák megoldásába. A természettudományos cikkek sajnos úgyis alulreprezentáltak arrafelé. Üdvözlet, és további jó szerkesztést! (ide is válaszolhatsz) --Gergo 2007. június 17., 22:28 (CEST)

Azért gondoltam elsősorban a felületi feszültségre, mert hosszú (a kiemeltszavazáson sajnos ez fontos dolog), meg többé-kevésbé ismert is. A másik kettőből elsősorban a Lótusz effektust látom esélyes jelöltnek. De hát ez csak az én véleményem. A felületi feszültséget föltettem referálásra, majd meglátjuk. --Gergo 2007. június 19., 11:32 (CEST)

Válasz: Görög kurzív nagybetűk

Szia! Sajnálom, de nem a legjobb embert kerested meg a problémával, mivel nem értek túlságosan a képletleíró nyelvhez, de ha még nem láttad itt van egy jó leírás. Amennyiben ez nem ad választ a kérdésedre tudom ajánlani Gubbubut, ő ugyanis a matematika és a képletleíró nyelv szakértője. Sok sikert a referáláson, drukkolok a cikknek! --Opa  ^vita 2007. június 20., 21:23 (CEST)

Az üzeneted megkaptam, bocs, hogy nem tudtam segíteni, mostanában keveset voltam itthon. Egyébként én sem tudtam, hogy kell dőlt görög nagybetűt írni, most már tudom :-)). Gubbubu 2007. június 22., 15:35 (CEST)

Hőkapacitás

Szia! Az értékelő sablont eltávolítottad, de miért? A fizika témakörébe tartozik, a todo listában pedig áthúzhatod a már elvégzett részeket. Buda ^vita 2007. június 24., 22:52 (CEST)

Nátrium-klorid

A témában válasz ment, sajnos érdemben hozzászólni nem tudok. Üdv: Gtopor 2007. június 29., 16:05 (CEST)

képletek végén pont(?)

Egy vagy két helyen már javítottam, de most megkérdezem a Hővezetés szócikk kapcsán, hogy a képletek végén miért teszel pontot?? Nagyon zavaró. A cikkeid jók és igényesek egyébként, fel is vettem őket a figyelőlistámra, de ezt a dolgot nem értem. misibacsi 2007. július 11., 08:49 (CEST)

Ezt írtad: Tehát kell írásjel a képletek végén vagy nem?

Az az igazság, hogy utánanéztem az OH-ban, de nem találtam matematikai képlet írására vonatkozó szabályt, ezért nem jelentkeztem. Csak ugyanazzal tudok érvelni, mint eddig: zavaró, mert én úgy érzem, hogy a képlethez tartozik a pont is, holott nem, és sehol máshol nem láttam, hogy a mondat vége miatt pontot használtak volna a képletek után. (hadd tegyem hozzá, hogy átolvastam jónéhány matematikai és fizikai tankönyvet és szakkönyvet, amikben sok-sok képlet fordult elő). Tehát szerintem a közvetlenül a képlet után álló pontot el kell hagyni, mert értelemzavaró. Ha gondolod, szívesen besegítek a cikkek átnézésébe ilyen szempontból. misibacsi 2007. július 19., 13:05 (CEST)

Válasz: Clausius–Clapeyron-egyenlet

Üdv! Nem tudom pontosan melyik képről van szó? Mi a kép neve, vagy honna származik? --Opa  ^vita 2007. július 27., 21:18 (CEST)

Aha, nem vettem észre :) Ez volna az? Mert ha igen, akkor az a gond, hogy a kép az angol wikipédiában van és nem a magyarban, vagy a commonsban. Ilyenkor az a teendő, hogy onnan le kell menteni és feltölteni ide, a magyarba. Feltöltés után célszerű ellátni az {{enwiki|Image:Clausius.jpg}}^(?) sablonnal, hogy mindenkinek világos legyen, a kép az angol wikiből származik. Üdv, Opa  ^vita 2007. július 27., 21:29 (CEST)

Fizikai fogalomról törlési megbeszélés

Kérlek, vess egy pillantást a Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Forgási gravitáció lapra, elkelne a szakmai segítség. – Bennó  ^(beszól) 2007. augusztus 3., 11:26 (CEST)

Lótusz-effektus

Szép cikk! Eddig nem ismertem ezt a jelenséget, így a cikk tanulságos volt. Persze jó lenne tudni, hogy ha már 1970-ben felfedezték, akkor miért nincs(?) gyakorlati alkalmazása napjainkban... Gyártási nehézségek miatt? Licencproblémák? Kidolgozatlan? Drága? ...

Egy megjegyzés: fölösleges a szócikkben a képek külső hivatkozását benne hagyni (pl. a német Wikipédia képre), hiszen ugyanaz a kép látható itt is, tehát nem jelent plusz információt. Ha a kis képre kattint az olvasó, a nagyméretű képet is meg tudja nézni. (ha ilyen ref tagokat alkalmazol, érdemes egy rövid szöveggel kiegészíteni őket, mert csak ez a szöveg jelenik meg a cikkben a sorszám után). misibacsi 2007. augusztus 3., 11:57 (CEST)

Ezt írtad: Ne haragudj, de én továbbra is teszek pontot, vesszőt a képletek végére, ha úgy kivánja.

Rendben, de akkor arra ügyelj, hogy semmiképp se a képletbe illeszd be (mert ebben az esetben beleolvad a képletbe, mintegy annak részévé válik), hanem a képlet után, normál szövegként tedd oda a pontot vagy vesszőt. misibacsi 2007. augusztus 3., 18:15 (CEST)

Felületi feszültség

Szia! a szócikk ma 6 támogatommal kiemelt lett. Gratulálok!!! Szajci ^(reci) 2007. augusztus 5., 21:43 (CEST)

Pascal törvénye

Valamikor régen azt javasoltad, legyen inkább Pascal-törvény. Én nem tartom rossznak az elsőt sem, mert például Newton első törvénye jól hangzik, de olyat még nem hallottam, hogy Első Newton törvény, úgyhogy én hagynám. Elnézést a hosszú válasz nélküliségig, de zűrös heteim voltak és másokkal szemben is hibáztam.--Kaboldy 2007. augusztus 31., 14:52 (CEST)

Ideális gáz

Szia! A szócikket vissza akarom nevezni az eredeti alakjára. A vitalapján írtam le az érveimet, ha kifogásod van, kérlek, ott jelezd. Bináris ^ide 2007. november 5., 08:25 (CET)