Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/6
Az ókorban könyveket a templomokban, királyi palotákban tárolták. A hozzáférés már csak az írástudatlanság miatt is korlátozott volt. Először a klasszikus görög korból van tudomásunk arról, hogy jelentős kéziratgyűjtemények voltak gazdag és művelt emberek birtokában.
Érdekes különlegesség, hogy az óegyiptomi épületdíszítő művészetnek része volt a feliratok, irodalmi művek megjelenítése az épületek falain.
Az ókori könyvtárak közül sok háborús pusztításnak esett áldozatul, néhány azonban úgy maradt fenn, hogy a pusztítás elől elrejtették, vagy más módon kerülték el a gyújtogatást.
A könyvek jó része etnikai, vallási türelmetlenségnek esett áldozatul. Mint az Alexandriai könyvtár vagy az azték és maja ködexek. Szophoklész műveinek töredéke (130-ból 8) maradt fenn. A maja kódexek közül csupán négy.
A legalább hírből ismert ókori irodalomnak néhány százaléka maradt csak fenn.
Az eltékozolt, veszni hagyott tudás emléke máig bűntudatos legendákat szült kezdve a Szfinx alatt rejtőző titkos történelem előtti könyvtártól Rettegett Iván elveszett könyvtárának megszállott kereséséig.
Ókor, középkor
[szerkesztés]Név | Alapítása | Alapítója | Állomány, leírása, története | |
---|---|---|---|---|
Sumer és más ókori Mezopotámiai könyvtárak | i. e. 3500 körültől | |||
Óegyiptomi könyvtárak | i. e. 3000 körültől | Az egyiptomi klíma, és a tekercsek anyaga nem kedvezett a papirusztekercsek fennmaradásának. A kultúra első évezredeiből elvétve maradtak fenn könyvek, töredékek. | ||
Az Eblai könyvtár | i. e. 2500–2250 | 16000, eblai nyelven sumerékírással írt agyagtábla került elő | ||
Az Ugariti könyvtár | i. e. XII. század körül | 1958-ban egész könyvtárnyi irodalmat találtak, majd 1973-ban további 120, majd 1994-ben újabb 300 darab tábla került elő. A táblákon hét nyelv forrásai olvashatók. | ||
A Hattuszaszi könyvtár | i. e. 1400–1200 | |||
A Elephantinaei könyvtár | i. e. V. század | A Elephantinaei zsidó közösség könyvtára | 1893-tól előkerült arámi és görög nyelvű papiruszok. | |
A Lükeion könyvtára | i. e. 335 | Arisztotelész | ||
Alexandriai könyvtár | i.e. 298 | I. Ptolemaiosz | Több mint fél millió tekercs | |
Pergamoni könyvtár | i. e. 196 után | II. Eumenész | Körülbelül 200 ezer, tekercs és könyv formájú pergamen kézirat. | |
Az edfui Hórusz-templom könyvtára | i. e. 57 után | III. Ptolemaiosz Euergetész rendeletére még i. e. 237-ben | Csupán a falra vésett könyvjegyzék maradt fenn. | |
A kumráni esszénus közösség könyvtára | i. sz. 68 előtt | Holt-tengeri tekercsek Restaurálásuk, összeállításuk ma is folyik. | ||
A Papiruszok villájának könyvtára Herculaneumban | i. sz. 79 előtt | Lucius Calpurnius Piso Caesonius vagy Appius Claudius Pulcher | Eddig 1800 elszenesedett tekercs került elő, de feltételezések szerint még sokkal több is lehet feltáratlanul a környéken. 1750 óta próbálkoznak a tekercsek kibontásával és a szövegek rögzítésével. Eddig főként epikureus filozófiai munkákat sikerült megmenteni. | |
Bibliotheca Ulpia Rómában | i.sz. 112 - V. sz. közepe | Traianus római császár | Két szárnyában 10 ezer latin és ugyanennyi görög nyelvű tekercs. | |
Epheszoszi könyvtár | i.sz. 117 | Gaius Julius Celsus Polemaenus, Ázsia Provincia kormányzója | 12 ezer (más forrás szerint 20 ezer) tekercs | |
A Nag Hammádi-i könyvtár | i. sz. IV. század | Gnosztikus kopt ókeresztény közösség Dél-Egyiptomban | Gnosztikus keresztény iratok, apokrifek. A tizenhárom papiruszkódex és töredékek 51 művet tartalmaznak összesen körülbelül 1130 oldal terjedelemben. A tekercseket 1945 körül találták helyi parasztok Luxor közelében. Valószínűleg az eredeti leletnek csak töredéke maradt meg. | |
Az Oxyrhyuchus-i papiruszok könyvtára | i. sz. VI. század előtt | Keresztény közösség | Több ezer I.-VI. századból származó papirusztekercs ókori görög és latin irodalmi, továbbá Ó és Újtestamentumi iratok, apokrífek. | |
Könyvtárbarlang (Mokao-barlangok, Tunhuang) | i. sz. 406 - 1002 | 1100 tekercs és 15 000 papírkönyv. | ||
A Córdobai könyvtár | 970 körül | II. Al-Hakam kalifa | Három nagy könyvtár egyesítéséből hozták létre. 400 ezer kötet számlált. A könyvtár címjegyzéke 44 darab, egyenként 50 lapos füzetet tett ki. | |
Angkorvat és a khmer királyság egyéb templomi könyvtárai (pl. Bantejszrei ) | i. sz. XI. sz közepétől - XV. sz. | |||
Nálanda Mahávira | i. sz. V. sz - 1193 | A buddhista vallási és tudományos központban 9 millió kéziratot őriztek. Bakhtijár Khildzsí szeldzsuk török hódító pusztította el. | ||
A Medici könyvtár, a Biblioteca Laurenziana | 1444 | Cosimo de’ Medici | Több, mint 10 000 latin és görög nyelvű kéziratot, de vannak héber, arab, szír és kopt nyelvűek is. | |
Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana | 1460-as évek | I. Mátyás magyar király | 650 pazar kiállítású antik kézirat, corvina | |
Vatikáni Apostoli Könyvtár | 1475 | V. Miklós pápa | Jelenleg 75 000 kéziratot, 1,1 millió nyomtatott könyv amiből 8500 ősnyomtatvány. A Titkos Levéltár a XVII. század elején lett leválasztva, amely 150 000 darabos állománnyal rendelkezik. | |
Rettegett Iván könyvtára | 1550 körül | IV. Iván orosz cár | Feleségének Bizáncból hozott gyűjteménye alapozta meg. | |
Tienji-pavilon | 1561 | Fan Csi | 70 000 kötet könyvet tartalmazott. Ma állománya meghaladja a 300 000 kötetet. | |
Maja kódexek | 1562-ig | 1562-ben Diego de Landa püspök parancsára különféle forrásokból származó több ezer maja kéziratot hordtak össze és égettek el. A pusztítást csupán négy kódex kerülte el. | ||
A milánói Biblioteca Ambrosiana | 1609 | Federico Borromeo bíboros | ||
A mexikói Biblioteca Palafoxiana | 1646 | Juan de Palafox y Mendoza tlaxcala–pueblai püspök |
Összehasonlításul:
A legnagyobb modern könyvtárak
[szerkesztés]Nagy elektronikus könyvtárak
[szerkesztés]- Chinese Text Project
- Bibliotecha Alexandriana
Nagy mai magyar könyvtárak
[szerkesztés]- Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár
- A marosvásárhely Teleki Téka (Teleki–Bolyai Könyvtár)
- Országos Széchényi Könyvtár
- Országgyűlési Könyvtár
- A keszthelyi Helikon könyvtár a legnagyobb éppen maradt főúri könyvtár 80 ezer kötettel.
Lásd még
[szerkesztés]- Magyarországi műemlék könyvtárak
- Agyagtábla-könyvtárak
- Írásbeliség az ókori Egyiptomban
- Közkönyvtár
- Legnagyobb könyvtárak listája
- Könyvégetés
- Könyvégetés és a tudósok eltemettetése
Dokumentumfilmek
[szerkesztés]- Így alakította a Selyemút a világot (német ismeretterjesztő műsor, 2018) 3. részː Forradalmak
Egyéb források
[szerkesztés]