Ugrás a tartalomhoz

ER256

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szerkesztő:Vlk/ER256 szócikkből átirányítva)
Az utolsó ER256 telefonközpont ünnepélyes lekapcsolása 2005 októberében, Jósvafőn

Az ER256 típusjelű, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot az 1980-as években fejlesztette ki a BHG. A kistelepülésekre szánt („rurál”) központ legkisebb változata 200 előfizetőt szolgált ki, míg végkiépítésben 1000 vonalat kapcsolt.
A magyar telefonhálózatban 1989-től[1] 2005-ig[2] működött.

Előzmények

[szerkesztés]

1985 végén az ország 3064 települése közül csupán ötszáz kapcsolódott a távhívó hálózathoz.[3] A kistelepüléseken[4] a BHG-ban, Ericsson-licensz alapján gyártott ARK511, illetve ARK522 típusú keresztrudas (elektromechanikus) központok működtek (az előbbi kapacitása 90, az utóbbié 2000 vonal volt).
Ilyen körülmények között kezdte meg a BHG az ER256 tároltprogram-vezérlésű elektronikus rurál végközpont fejlesztését,[5] méghozzá az EP512 elektronikus alközpont alapjain.

A központ „életútja”

[szerkesztés]
A telefonközpont szerelése a Telefónia Múzeumban.

A nagyközönség először 1989 tavaszán, a Budapesti Nemzetközi Vásáron próbálhatta ki az élő telefonhálózatba kapcsolt mintaközpontot.[6] Ezzel egyidőben már folyt Tarjánban a központ próbaüzeme; az ER256 hivatalosan 1989 augusztusában[7] vette át az ARK511 előfizetőit – és egy évtizeden át[8] szolgálta őket.
Az első központokat épületekbe telepítették,[9] de 1991-ben elkészült a konténerbe szerelt változat, amelyet odébb lehetett vinni, ha Siemens- vagy az Ericsson-központ leváltotta. Két ilyen, ezres kapacitású konténer készült; az első Albertirsán kezdett működni,[10] majd Püspökladányba került. A második Bábolnán szolgált.
A leszerelt központok némelyike múzeumba került: először 2007 márciusában a budapesti Telefónia Múzeumba,[11] ahol a látogatók ki is próbálhatták a működő központot. A múzeum 2017-es bezárásakor[11] az ER256-ot leszerelték,[12] azóta egy magángyűjtő raktárában várja sorsa jobbra fordulását…
2021 óta Szegeden, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Kiállításán[13] ismét megtekinthető egy – ma is működő – központ.

Rendszerjellemzők

[szerkesztés]

A központ kétszázas fokozatokban bővíthető, minden fokozatot egy, 8085-ös mikroprocesszoros vezérlő irányít. Kapcsolómezője háromfokozatú, visszahurkolt, analóg (tirisztoros).

Üzemvitel

[szerkesztés]

Az előfizetői vonalak távmérése a felettes központból történik, az ER256 az AR rendszer PRB modulját szimulálja. Riasztásait szintén a felettes központnak küldi, az ARM központok FIR-LT áramkörei felé. A helyszínen ún. vizsgálótáskával vagy monokróm monitorral követhető a központ működése, de analóg modem segítségével távolról is elérhető a központ.

Díjelszámolás

[szerkesztés]
Számlálójelfogók

A központban minden előfizetőhöz tartozott egy számlálójelfogó. A jelfogó a hívott jelentkezésekor lépett egyet, majd – a díjövtől és a napszaktól függő – időszakonként újabb lépéseket tett. Helyi hívás nappal három, éjjel hat percenként léptette a számlálót. Távolsági és nemzetközi hívás során szaporábban lépett a jelfogó. Ilyen szerkezetet majd' száz éve Kosztolányi is látott már; így ír róla:

„Egy többemeletnyi magasságú tűzfalon villamos számológépek kattannak, valahányszor a 32.500 telefonkagyló valamelyikét felemelik s az üveglappal elzárt korongokon számok ugranak ki, melyeket lefényképeznek, hogy megállapíthassák számláinkat.”[14]

1995-től lehetővé vált, hogy a beszédjegyeket elektronikusan is le lehessen tölteni, mégpedig az ERMON használatával.

Új szolgáltatások

[szerkesztés]

Az akkoriban üzemelő, elektromechanikus központokhoz képest az ER256 az alábbi többletszolgáltatásokat nyújtotta:

  • DTMF: 1 234 555 6789
    Nyomógombos (DTMF[15]) hívás: az előfizető a hagyományos hurokszaggatás helyett sávon belül – nagyjából ötször gyorsabban[16] – adja át a hívott számot a központnak. A mellékelt példafelvételen az 1 234 555 6789 szám hívása hallható:
  • Átirányítás: az érkező hívásokat – egyazon központon belül – tetszőleges másik számra át lehetett irányítani. Az érkező hívások ekkor az új helyen jelentkeztek mindaddig, amíg az előfizető az átirányítást nem törölte. (Ha az előfizető a készülékét átirányította, akkor erre a tényre egy különleges [szaggatott] tárcsahang emlékeztette.)
  • A-szám azonosítás: Az ER256 felettes központja el tudja kérni a hívó kapcsolási számát. Ennek rosszakaratú hívás azonosításakor van jelentősége, hiszen így a hívó száma anélkül megállapítható, hogy a hívást központokon keresztül végig kellene követni.
  • Speciális hívások átirányítása felettes központba: Ha például a táviratközvetítő hívása a központon belül végződik, és a posta bezár, akkor elegendő a kézibeszélőt mellétenni, a készülék blokkolódása után a hívások már a felettes központba fognak futni.
  • A távolsági vonalak foglaltak...
    Szövegbemondás: Amennyiben az előfizető a saját központján kívüli számot hív, és nincs szabad áramkör a felettes központ felé, akkor egy szövegbemondó áramkör kapcsolódik fel, mely tájékoztatja az előfizetőt a vonalak foglaltságáról. (Eredeti felvétel.)

Települések, ahol ER256 működött

[szerkesztés]
Település Megye Körzetszám Számmező Kapacitás Elhelyezés Koordináta
Aggtelek Borsod-Abaúj-Zemplén 48 343 000 …

343 199

200 konténer é. sz. 48,46910°, k. h. 20,50771°48.469100°N 20.507710°E
Albertirsa Pest 53 370 000 …

370 999

1000 konténer
Ároktő Borsod-Abaúj-Zemplén 49 354 100 …

354 499

400 polgármesteri hivatal é. sz. 47,727730°, k. h. 20,949087°47.727730°N 20.949087°E
Bábolna Komárom-Esztergom 34 369 000 …

369 999

1000 konténer
Balkány[17] Szabolcs-Szatmár-Bereg 42 361 000 …

361 999

1000 épület a posta udvarán é. sz. 47,769191°, k. h. 21,861909°47.769191°N 21.861909°E
Bánhorváti Borsod-Abaúj-Zemplén 48 344 200 …

344 399

200 falumúzeum é. sz. 48,232755°, k. h. 20,505598°48.232755°N 20.505598°E
Borsodivánka Borsod-Abaúj-Zemplén 49 339 000 …

339 399

400
Bőcs Borsod-Abaúj-Zemplén 46 318 000 …

318 599

600 konténer
Dédestapolcsány Borsod-Abaúj-Zemplén 48 340 000 …

340 199

200 tűzoltószertár é. sz. 48,179210°, k. h. 20,484533°48.179210°N 20.484533°E
Döbrököz Tolna 74 335 100 …

335 499

400 célépület é. sz. 46,424165°, k. h. 18,241444°46.424165°N 18.241444°E
Dunaharaszti Pest 24 370 000 …

370 799

800 postaépület
Edelény Borsod-Abaúj-Zemplén 48 346 000 …

346 399

400
Egerszólát[18] Heves 36 360 000 …

360 199

200 postaépület é. sz. 47,889144°, k. h. 20,266869°47.889144°N 20.266869°E
Érsekvadkert[19] Nógrád 35 340 000 …

340 399

400 épület a községháza udvarán é. sz. 47,997378°, k. h. 19,200254°47.997378°N 19.200254°E
Felsönyárád Borsod-Abaúj-Zemplén 48 347 000 …

347 399

400 célépület é. sz. 48,326711°, k. h. 20,598814°48.326711°N 20.598814°E
Gönc Borsod-Abaúj-Zemplén 46 388 000 …

388 799

800 postaépület é. sz. 48,470852°, k. h. 21,271494°48.470852°N 21.271494°E
Györköny Tolna 75 352 000 …

352 399

400 postaépület é. sz. 46,635559°, k. h. 18,693546°46.635559°N 18.693546°E
Jósvafő Borsod-Abaúj-Zemplén 48 350 000 …

350 199

200 közösségi ház é. sz. 48,482464°, k. h. 20,553332°48.482464°N 20.553332°E
Kajdacs Tolna 75 351 000 …

351 399

400 postaépület é. sz. 46,559839°, k. h. 18,621065°46.559839°N 18.621065°E
Kecskéd Komárom-Esztergom 34 378 000 …

378 399

400 régi iskola é. sz. 47,52417°, k. h. 18,30932°47.524170°N 18.309320°E
Kölcse I.[17] Szabolcs-Szatmár-Bereg 44 377 000 …

377 999

1000
Kölcse II. Szabolcs-Szatmár-Bereg 44 379 000 …

379 199

200
Lak Borsod-Abaúj-Zemplén 48 349 000 …

349 199

200
Magyarnándor[20] Nógrád 35 372 000 …

372 399

400 faluház
Máriapócs[21] Szabolcs-Szatmár-Bereg 42 385 000 …

385 799

800
Mocsa[22] Komárom-Esztergom 34 349 500 …

349 699

200
Nagymányok Tolna 74 361 000 …

361 399

400
Nagyoroszi[23] Nógrád 35 374 000 …

374 399

400
Nógrád[24] Nógrád 35 362 000 …

362 399

400
Nőtincs[25] Nógrád 35 360 000 …

360 399

400 tűzoltószertár é. sz. 47,881278°, k. h. 19,141236°47.881278°N 19.141236°E
Nyírbogát[17] Szabolcs-Szatmár-Bereg 42 386 xxx xxx
Őrhalom[26] Nógrád 35 370 000 …

370 199

200
Pálfa Tolna 75 339 000 …

339 199

200
Püspökladány Hajdú-Bihar 54 350 000 …

350 999

1000 konténer
Rácalmás[27] Fejér 25 340 000 …

340 799

800 volt csecsemőotthon
Ragály Borsod-Abaúj-Zemplén 48 354 000 …

354 399

400 Balassa-kastély é. sz. 48,403838°, k. h. 20,518706°48.403838°N 20.518706°E
Romhány[28] Nógrád 35 355 000 …

355 399

400
Sajókaza Borsod-Abaúj-Zemplén 48 355 000 …

355 599

600 postaépület é. sz. 48,282939°, k. h. 20,582938°48.282939°N 20.582938°E
Sarud[29] Heves 36 362 000 …

362 399

400 polgármesteri hivatal garázsa
Szendehely[30] Nógrád 35 376 000 …

376 399

400 épület é. sz. 47,856418°, k. h. 19,103539°47.856418°N 19.103539°E
Taksony Pest 24 377 000 …

377 399

400
Tardona Borsod-Abaúj-Zemplén 48 348 100 …

348 299

200 művelődési ház é. sz. 48,171101°, k. h. 20,533486°48.171101°N 20.533486°E
Tarján[1] Komárom-Esztergom 34 372 600 …

372 999

400 postafészer é. sz. 47,611055°, k. h. 18,508890°47.611055°N 18.508890°E
Tatabánya-kertváros Komárom-Esztergom 34 325 000 …

325 999

1000
Tiszabábolna Borsod-Abaúj-Zemplén 49 356 xxx xxx
Tiszabecs[17] Szabolcs-Szatmár-Bereg 44 378 xxx xxx célépület a posta udvarán é. sz. 48,098223°, k. h. 22,818116°48.098223°N 22.818116°E
Tiszanána[31] Heves 36 366 000 …

366 399

400
Tököl Pest 24 379 000 …

379 399

400
Vatta[32] Borsod-Abaúj-Zemplén 49 333 000 …

333 399

400
Vértesszőlős Komárom-Esztergom 34 379 000 …

349 399

400
Zádorfalva Borsod-Abaúj-Zemplén 48 358 000 …

358 199

200 é. sz. 48,387067°, k. h. 20,485102°48.387067°N 20.485102°E

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Szuperközpont Tarjánban”, Dolgozók Lapja, 1989. június 13. (Hozzáférés: 2024. május 14.) „A szakemberek mindent azonnal korrigálnak.” 
  2. dr. Bartolits István: 30 éve ment üzembe az első ER 256 rurálközpont. Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, 2019. (Hozzáférés: 2021. december 26.)
  3. Frisnyák, Zsuzsa. A telefon nélküli élet., URBS magyar várostörténeti évkönyv V.. Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 299. o. (2010) 
  4. már ahol nem kézi kapcsolású központ működött munkanapokon 8-tól 4-ig, a posta nyitvatartása alatt
  5. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal kötött kutatás-fejlesztési finanszírozási szerződés keretében
  6. (1989. június 10.) „BNV”. Computerworld Számítástechnika IV. (24), 2. o. ISSN 0237-7837. (Hozzáférés: 2021. december 27.) 
  7. szerk.: dr. Bartolits István: A 60 év eseményei (1989–1993), A HTE 60 éve. Budapest: Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, 44. o. (2009). ISBN 978-963-8111-71-5. Hozzáférés ideje: 2021. december 27. 
  8. A tarjáni központ bontása (video), 1999. október 27. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
  9. ER256 működött iskolateremben, tűzoltószertárban, helyrajzi múzeumban...
  10. (1991. július 24.) „Távhívás Albertirsán”. Ceglédi Hírlap XXXV. (172), 1. o. (Hozzáférés: 2024. április 25.) 
  11. a b TELEFÓNIA MÚZEUM, BUDAPEST. (Hozzáférés: 2021. december 29.)
  12. A központ leszerelése (timelapse). Google Fotók, 2017. július 22. (Hozzáférés: 2021. december 29.)
  13. Volt élet a mobiltelefon előtt! (magyar nyelven). A jövő múltja, 2021. szeptember 7. (Hozzáférés: 2021. december 29.)
  14. Kosztolányi, Dezső. Telefonos kisasszony, Alakok. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda [1929] 
  15. dr. Bartolits István: Technikatörténeti évfordulók. Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
  16. Az időnyereség függ a hívott számtól: a telefontárcsa tízszer több idő alatt fordul vissza 0 hívásakor, mint az 1-es számjegy tárcsázásakor.
  17. a b c d (1992. december 30.) „Tiszabecsről New Yorkba”. Kelet-Magyarország, 1. o. (Hozzáférés: 2024. április 26.) 
  18. (1993. augusztus 17.) „Új telefonigénylők Egerszóláton”. Heves Megyei Népújság, 3. o. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  19. (1993. augusztus 18.) „Telefonfejlesztés”. Nógrád Megyei Hírlap, 5. o. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  20. (1993. április 1.) „A faluprogram első eredménye”. Nógrád Megyei Hírlap, 3. o. 
  21. (1992. május 22.) „Halló, itt Máriapócs!”. Heti szó, 4. o. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  22. (1992. december 5.) „Telefon Mocsán”. Komárom-Esztergom megyei 24 óra, 1. o. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  23. (1993. július 23.) „Átadták a központot”. Nógrád Megyei Hírlap, 5. o. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  24. (1994. február 1.) „Távhívásos telefon”. Nógrád Megyei Hírlap, 5. o. 
  25. (1994. szeptember 6.) „Távhívásos telefonközpont”. Nógrád Megyei Hírlap, 5. o. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  26. (1993. május 6.) „Őrhalom vonalban van”. Nógrád Megyei Hírlap, 5. o. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  27. A központ 1992-12-22 és 2000-11-25 között működött.
  28. (1993. július 5.) „Átadták a telefonközpontot”. Nógrád Megyei Hírlap, 5. o. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  29. (1992. november 13.) „Szerelik a sarudi telefonközpontot”. Heves Megyei Népújság, 3. o. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  30. (1995. július 10.) „Telefonközpontot kaptak”. Nógrádi Krónika, 5. o. (Hozzáférés: 2024. április 27.) 
  31. (1994. március 21.) „Mire költenek Tiszanánán?”. Heves Megyei Hírlap, 5. o. (Hozzáférés: 2024. április 26.) 
  32. (1996. december 14.) „Új telefonközpont adnak át Vattán”. Észak-Magyarország, 3. o. 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • ...

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]