Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Viloris/próbalap1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(From left to right) The Louvre Virgin of the Rocks, Portrait of a Musician and La Belle Ferronnière at the Louvre's monumental 2019–2020 exhibition: Léonard de Vinci
(From left to right) The Louvre Virgin of the Rocks, Portrait of a Musician and La Belle Ferronnière at the Louvre's monumental 2019–2020 exhibition: Léonard de Vinci

The Italian polymath Leonardo da Vinci (1452–1519) was the founding figure of the High Renaissance, and exhibited enormous influence on subsequent artists. Only around eight major works—The Adoration of the Magi, Saint Jerome in the Wilderness, the Louvre Virgin of the Rocks, The Last Supper, the ceiling of the Sala delle Asse, The Virgin and Child with Saint Anne and Saint John the Baptist, The Virgin and Child with Saint Anne, and the Mona Lisa—are universally attributed to him, and have aroused little or no controversy in the past. Ten additional works are now widely attributed to his oeuvre, though most have previously incited considerable controversy or doubt: the Annunciation, Madonna of the Carnation, The Baptism of Christ (with his teacher, Verrocchio), Ginevra de' Benci, the Benois Madonna, the Portrait of a Musician (with possible studio assistance), the Lady with an Ermine, La Belle Ferronnière, the London Virgin of the Rocks (with studio assistance), the Portrait of Isabella d'Este, and Saint John the Baptist.

Other attributions are more complicated. La Scapigliata appears to be attributed by most scholars, but some prominent specialists are silent on the issue. Salvator Mundi's attribution remains extremely controversial, and the extensive nature of the restoration may never allow a definitive resolution. The small number of surviving paintings is due in part to Leonardo's habit of disastrous experimentation with new techniques and his chronic procrastination, resulting in many incomplete works. It is thought that he created many more works that are now lost, though records and copies have survived for some.

In addition to his paintings, there are eleven surviving manuscripts of Leonardo da Vinci's notes and drawings, amounting to thousands of pages in total. There are numerous other works with disputed attributions to Leonardo, which have failed, as of yet, to achieve thorough scholarly approval.

Major extant works

[szerkesztés]

Key:

† Együttműködésben készült
‡ Feltehetően együttműködésben készült
Univerzálisan elfogadott Egyhangúan elfogadott művek
Széles körben elfogadott A modern tudósok nagy többsége által elfogadott; korábban vitatott
Általánosan elfogadott A legtöbb modern tudós által elfogadott; továbbra is vitatott
Cím és kép Dátum Technika Méret[1] Gyűjtemény[2]

Angyali üdvözlet

Sablon:Circa[d 1] olaj és tempera, fa 98 cm × 217 cm
39 in × 85 in 		Uffizi, Firenze
Széles körben elfogadott
Általában úgy tartják, hogy ez Leonardo legkorábbi fennmaradt műve. 1869-ig hagyományosan Verrocchiónak tulajdonították. Ma már szinte általánosan Leonardónak tulajdonítják. Az attribúciót javasolta: Liphart ; elfogadta Bode, Lubke, Muller-Walde, Berenson, Clark, Goldscheider és mások.[3]
Szegfű Madonna Sablon:Circa[d 2] olaj, fa 62 cm × 47,5 cm
24,4 in × 18,7 in 		Alte Pinakothek, München
Széles körben elfogadott
Általánosan Leonardo műveként fogadják el, de néhány felülfestést valószínűleg egy flamand művész készítette.[3]

Krisztus megkeresztelése †

Sablon:Circa[d 3] olaj és tempera, fa 177 cm × 151 cm
70 in × 59 in 		Uffizi, Firenze
Widely accepted as by Verrocchio and Leonardo
A festményt főként Andrea del Verrocchio festette; Leonardo hozzájárulása a bal oldali angyal, a háttérben lévő táj egy része és Krisztus törzse.[4]
Ginevra de' Benci Sablon:Circa[d 4] olaj és tempera, fa 38,8 cm × 36,7 cm
15,3 in × 14,4 in 		National Gallery of Art, Washington, D.C.
Széles körben elfogadott
Bár a múltban Leonardo szerzősége vitatott volt, mára a modern művészettörténet széles körben Leonardónak tulajdonítja. AHölgy hermelinnel attribúciója alátámasztja ennek a festménynek az attribúcióját.
Benois Madonna Sablon:Circa[d 5] olaj, fa, áthelyezve vászonra 49,5 cm × 33 cm
19,5 in × 13,0 in 		Ermitázs, Szentpétervár
Széles körben elfogadott

A Háromkirályok imádása
(unfinished)

Sablon:Circa[d 6] olaj, fa 240 cm × 250 cm
94 in × 98 in 		Uffizi, Firenze
Univerzálisan elfogadott[5]
AMaurizio Seracini által végzett törvényszéki és tudományos elemzés azt bizonyítja, hogy a 18-19. században legalább két réteg lakkot vittek fel, főként a festmény alsó felére.[6]
Szent Jeromos a vadonban
(befejezetlen) 		Sablon:Circa[d 7] tempera (és olaj), fa 103 cm × 75 cm
41 in × 30 in 		Vatikáni Múzeum
Univerzálisan elfogadott[7]
Madonna Litta † Sablon:Circa[d 8] tempera (és olaj), fa 42 cm × 33 cm
17 in × 13 in 		Ermitázs, Szentpétervár
Széles körben elfogadott
Martin Kemp claims that the National Gallery, London, exhibited the Madonna Litta on loan from the Hermitage as an autograph work, even though the gallery's own curators believed it to be by a pupil, Giovanni Antonio Boltraffio.[8]
Sziklás Madonna
(Louvre változat) 		Sablon:Circa[d 9] olaj, fa, áthelyezve vászonra 199 cm × 122 cm
78 in × 48 in 		Louvre, Párizs
Univerzálisan elfogadott[9]
Zenész képmása
(unfinished) ‡ 		Sablon:Circa[d 10] olaj (tempera?), fa 45 cm × 32 cm
18 in × 13 in 		Pinacoteca Ambrosiana, Milánó
Widely accepted
Széles körben elfogadott, hogy Leonardo festette a figura arcát. Egyes tudósok szerint a testet tanítványai, Giovanni Antonio Boltraffio és Giovanni Ambrogio de Predis készítették.[10]
Hölgy hermelinnel Sablon:Circa[d 11] olaj, fa 54 cm × 39 cm
21 in × 15 in 		Czartoryski Museum, Krakkó
Széles körben elfogadott
Bár a múltban a szerzőség vitatott volt, a modern tudományosság széles körben Leonardónak tulajdonítja a művet. A Ginevra de' Benci tulajdonítása alátámasztja e festmény tulajdonítását. [11]
La Belle Ferronnière Sablon:Circa[d 12] olaj,fa 62 cm × 44 cm
24 in × 17 in 		Louvre, Párizs
Széles körben elfogadott
Modern scholars still debate the attribution and it is not as widely accepted as other portraits like Ginevra de' Benci, Portrait of a Musician, and Lady with an Ermine.[12][13]
Sziklás Madonna
(Londoni változat) † 		Sablon:Circa[d 13] olaj, fa 189,5 cm × 120 cm
74,6 in × 47,2 in 		National Gallery, London
Általánosan elfogadott
Generally accepted as postdating the version in the Louvre, and produced in collaboration with Ambrogio de Predis and perhaps others.[3] Some consider it the work of Leonardo's workshop under his direction. The date is not universally agreed.

Az utolsó vacsora

Sablon:Circa[d 14] Tempera on gesso, pitch and mastic 460 cm × 880 cm
180 in × 350 in 		Convent of Santa Maria delle Grazie, Milánó
Univerzálisan elfogadott[14]
Sala delle Asse Sablon:Circa[d 15] tempera, gipsz Castello Sforzesco, Milánó
Univerzálisan elfogadott[15]

The Virgin and Child with Saint Anne and Saint John the Baptist

Sablon:Circa[d 16] Szén, fekete és fehér kréta színezett papíron, áthelyezve vászonra 142 cm × 105 cm
56 in × 41 in 		National Gallery, London
Univerzálisan elfogadott[16]
Isabella d'Este portréja Sablon:Circa[d 17] Fekete és vörös kréta, sárga pasztellkréta papíron 61 cm × 46,5 cm
24,0 in × 18,3 in 		Louvre, Párizs
Széles körben elfogadott
Levelek legalább két portrérajzot dokumentálnak Isabella d'Estéről, és 1501-1506-ban a megígért portré színes kivitelezésére vonatkozó kérését. [17]
Madonna of the Yarnwinder
(The Buccleuch Madonna) † 		Sablon:Circa[d 18] olaj, fa 48,9 cm × 36,8 cm
19,3 in × 14,5 in 		Scottish National Gallery, Edinburgh[b]
Általánosan elfogadott, mint Leonardo és egy másik művész[c]
Leonardo was documented as working on a painting of this subject in Florence in 1501; it appears to have been delivered to its patron in 1507. This and the Lansdowne Madonna are the most likely candidates for being that work, but neither is considered to be wholly autograph. Scientific examination has revealed "strikingly complex and similar" underdrawings in both versions, suggesting that Leonardo was involved in the making of both.[19] The use of walnut wood suggests the earlier terminus post quem of 1499, as Leonardo's Milanese paintings are on this support.[20]
Üdvözítő ‡ Sablon:Circa[d 19] olaj, fa 65,6 cm × 45,4 cm
25,8 in × 17,9 in 		nem ismert
Általánosan elfogadott[forrás?]
Previously presumed to be a later copy of the lost original painting. Purchased in 2005 and restored, it has gained only few acceptance as Leonardo's original. Pentimenti (changes to the composition) were found in the thumb of Christ's right hand and elsewhere which are indicators of the painting's status as an "original".[21] The painting set a new record for sale price (US$450 million) when auctioned by Christie's in 2017.[22][23] Matthew Landrus considers it to be primarily the work of Bernardino Luini.[24] In the 2021 documentary The Lost Leonardo, Frank Zöllner said: "You have the old parts of the painting which are original—these are by pupils—and the new parts of the painting, which look like Leonardo, but they are by the restorer. In some part, it's a masterpiece by Dianne Modestini".[25] In 2021, the Spanish Prado downgraded the painting to a partial attribution.[26][27] In 2022, the Encyclopædia Britannica noted: "no official record of the painting's attribution officially exists".[28]
Madonna of the Yarnwinder
(The Lansdowne Madonna) † 		Sablon:Circa[d 20] olaj, fa (áthelyezték vászonra, majd később újra fatáblára fektették) 50,2 cm × 36,4 cm
19,8 in × 14,3 in 		Private collection, New York
Általánosan elfogadott, hogy Leonardo rajzolta alá.[d]

The Virgin and Child with Saint Anne

Sablon:Circa[d 21] olaj, fa 168 cm × 112 cm
66 in × 44 in 		Louvre, Párizs
Univerzálisan elfogadott[29]
Mona Lisa
(unfinished) 		Sablon:Circa[d 22] olaj, fa 76,8 cm × 53 cm
30,2 in × 20,9 in 		Louvre, Párizs
Univerzálisan elfogadott[30]
A drawing by Giovanni Ambrogio Figino depicting an elderly Leonardo with his right arm assuaged by cloth[31][e] and a record of an October 1517 visit by Louis d'Aragon,[f] confirm an account of Leonardo's right hand being paralytic at the age of 65,[34] which may indicate why he left works such as the Mona Lisa unfinished.[32][35][36]
La Scapigliata
(befejzetlen) 		Sablon:Circa[d 23] föld, borostyán és fehér ólom fapanelen 24,7 cm × 21 cm
9,7 in × 8,3 in 		Galleria Nazionale, Parma
Általánosan elfogadott[g]
Keresztelő Szent János Sablon:Circa[d 24] olaj, fa 69 cm × 57 cm
27 in × 22 in 		Louvre, Párizs
Széles körben elfogadott
[37]

Kéziratok

[szerkesztés]
Mű Dátum Rövidítések[38] Terjedelem Gyűjtemény
Codex Atlanticus 1478–1519 C.A. 1,119 Pinacoteca Ambrosiana, Milánó


Giant crossbow (C.A.149b-r/53v-b)

12 kötet, összeállította: Pompeo Leoni szobrász.
Windsori kódex 1478–1518 W. 153 Royal Collection, Windsor


Tanulmányok a méhben lévő magzatról (W.19102r)

A rajzokat Pompeo Leoni ragasztotta egy albumba, 1690-ben II. Károly révén kerültek az angol The Royal Collection gyűjteményébe, és a 19. században vették ki a kötésből.[39]
Arundel kódex 1480–1518 B.L., Arundel MS. or Br.M. 283 British Library, London


Diving apparatus (B.L.24v)

Codex Trivulzianus Sablon:Circa Triv. 55
(originally 62) 		Biblioteca Trivulziana, Castello Sforzesco, Milánó


List with a profile portrait (Triv.30r)

Codex Forster 1487–1505 Forster I, II and III (including I1, I2 and II2); formerly known as S.K.M.I, II and III 354 Victoria and Albert Museum, London


Determining the volume of regular and irregular solids (Forster I.7r)

Öt zsebfüzet, három kötetbe kötve, időrendi sorrendben:
I2 (Milan, Sablon:Circa): Discusses hydraulic engineering, the moving and raising of water and perpetual motion.
III (Milan, Sablon:Circa): Notes on geometry, weights and hydraulics interspersed with sketches of horses' legs, what might be designs for ball costumes and a description of the anatomy of the human head.
II1 (Milan, Sablon:Circa): Notes on the theory of proportions and other miscellaneous material.
II2 (Milan, 1495–1497): Notes on the theory of weights, traction, stresses and balances.
I1 (Florence, 1505): Notes on the measurement of solid bodies and on topology.[40]

Paris Manuscripts 1488–1505 A, B, C, D, E, F, G, H (including H1, H2 and H3), I (including I1 and I2), K (including K1, K2 and K3), L and M more than 2,500 Bibliothèque de l'Institut de France, Párizs


Aerial screw (detail of B.83v)


Vertically standing bird's-winged flying machine (B.80r)

12 kötet, időrendi sorrendben:
B (1488–1490; 84 folios): Notebook including designs for flying machines (including the "helicopter"), a submarine, centrally-planned churches and war machines.[41]
C (1490–91; 28 folios. One section missing.) Treatise on light and shade; also discusses the flow of water and percussion.[42]
A (Sablon:Circa): Fragment of a larger MS which included the Codex Ashburnham II. Subjects covered include painting, perspective, water and mechanics.[43]
H (1493–94; 142 folios): Three pocket notebooks bound together. Discusses Euclidean geometry and the design of drawing materials.[44]
M (late 1490s–1500; 48 folios): A pocket notebook on geometry, ballistics and botany.[45]
L (1497–1502; 94 folios): A notebook on military engineering, used by Leonardo when he was in the employ of Cesare Borgia.[46]
K (1503–1508; 128 folios): Three pocket notebooks, mainly on geometry.[47]
I (1497–1505; 139 folios): Two pocket notebooks with notes on geometry, architecture, Latin, perspective and proportions for painters.[48]
D (1508–09; 10 folios with 20 drawings): Discusses theories of vision.[49]
F (1508–1513; 96 folios): Discusses water, optics, geology and astronomy.[50]
E (1513–14; originally 96 folios): Discusses weights and the effects of gravity, an invention for draining the Pontine Marshes, geometry, painting and the flight of birds.[51]
G (1510–1515; 93 folios): Primarily discusses botany.[52]
Codex Madrid 1490-es évek–1504 Madrid I and Madrid II Biblioteca Nacional de España, Madrid


Drawing of the ironwork casting mould for the head of the Sforza Horse (Madrid II.156v–157r)

Két kötet, 1966-ban fedezték fel újra:
I (1490s): Mainly concerned with the science of mechanisms.[53]
II (1503–04): Miscellaneous drawings, including maps of the Arno relating to the project to divert its course and notes and drawings relating to the casting of the Sforza monument.[54]
Codex Ashburnham Sablon:Circa Ash.I. or B.N.2037 (formerly part of MS.B.); Ash.II or B.N.2038 (formerly part of MS.A.) Bibliothèque de l'Institut de France, Párizs


Studies for a building on a centralized plan (Ash.I.5v)

A párizsi A és B kéziratokból kivett két kötet, amelyeket eladtak Ashburnham grófjának, aki 1890-ben visszaadta őket Párizsnak.
Codex on the Flight of Birds 1505-re datálva Torino 18 Biblioteca Reale, Torino


Notes on the position of a bird in flight in relationship to the wind (Turin.8r)

Eredetileg a párizsi B kézirat része; valószínűleg Guglielmo Libri gróf lopta el 1840–1847 körül.[55]
Codex Leicester 1506–1510 Leic. 72 Bill Gates gyűjteménye, Seattle


Studies of the illumination of the moon (Leic.1A (1r))

Codex Urbinas and libro A Sablon:Circa Urb. and L°A. Vatikáni Apostoli Könyvtár
Leonardo írásainak antológiája, amelyet tanítványa, Francesco Melzi állított össze halála után. A rövidített változata 1651-ben jelent meg a festészetről szóló értekezésként (Trattato della Pittura).[56]

Lost works

[szerkesztés]
Title, and image
of derivative work[57] 		Dátum[57] Technika[57] Utolsó ismert gyűjtemény[57]
Ádám és Éva
(unfinished) 		Sablon:Circa Watercolor cartoon for a tapestry Az Ottaviano de'Medici gyűjteménye Vasari életében. (1511–1574)


Drawing by Francesco di Giorgio Martini, possibly based on Leonardo's cartoon

Részletesen leírta Giorgio Vasari és a Anonimo Gaddiano. A portugál király számára festett kép Vasari életében az Ottaviano de' Medici gyűjteményében volt. A kompozíció inspirálhatta Francesco di Giorgio Martini rajzát, amely az oxfordi Christ Church Picture Gallery-ben található.[58]
Dragon shield Sablon:Circa Painted shield nem ismert
A fiatalkori mű csak Giorgio Vasari és az Anonimo Gaddiano beszámolóiból ismert. Vasari szerint Leonardo apja, Ser Piero da Vinci adta el kereskedőknek, akik aztán továbbadták a milánói hercegnek.[58]
Medúzafej fiatalkori munka olaj, fa In the collection of Cosimo I de' Medici during Vasari's lifetime (1511–1574)
A juvenile work only known from an account by Giorgio Vasari. A Flemish painting of this subject of Sablon:Circa in the Uffizi, Florence, was once mistakenly thought to be this work.
San Bernardo Altarpiece
(befejezetlen) 		Commissioned 10 January 1478 olaj, fa nem ismert
A commission for the chapel in the Palazzo della Signoria, Florence, allocated to Leonardo on 10 January 1478 but never completed.[58] The commission had originally been given to Piero del Pollaiuolo on 24 December 1477; its reallocation might have been arranged by Leonardo's father, who was a notary to the Signoria. After Leonardo's failure to fulfill the commission it was given to Domenico Ghirlandaio on 20 May 1483, but he did not complete the work either. It is sometimes mistakenly said that a Virgin and Child with Saints in the Uffizi by Filippino Lippi was the work finally delivered to the chapel, but this was painted for the Sala dei Dugento (council hall) of the palace.[59]
Anghiari csata Commissioned 4 May 1504 falfestmény (murális technika) utoljára 1549-ben volt látható


Peter Paul Rubens másolata

Covered up by frescoes by Vasari, beginning in 1563. The remains of Leonardo's fresco may have been discovered in the Salone dei Cinquecento.[60]
Léda és a hattyú Sablon:Circa olaj Recorded by Cassiano dal Pozzo as being at the Palace of Fontainebleau in 1625.


Copy by Cesare da Sesto

There are nine known copies of the painting, including:
Angyali üdvözlet Sablon:Circa olaj In Duke Cosimo I de' Medici's palace during Vasari's lifetime (1511–1574)


The Incarnate Angel,
satirical copy

A festményt Vasari írta le. Az Anghiari csatához készült tanulmányok között fennmaradt egy rajz (lásd alább). A bal oldali rajz, amely A megtestesült angyal néven ismert, Leonardo szatirikus másolata.[61][62] There are some extant copies of the subject by Leonardeschi, including:
  • Workshop of Leonardo da Vinci? Angel of the Annunciation, c. 1505 – 1513? olaj, vászon (transferred from panel), 66 cm × 47,3 cm (26,0 in × 18,6 in), Hermitage, Saint Petersburg.[63]
  • Workshop of Leonardo da Vinci? Saint John the Baptist, c. 1508 – 1513? Panel, 71 cm × 52 cm (28 in × 20 in), Kunstmuseum Basel.[64]
  • Workshop of Leonardo da Vinci? Saint John the Baptist, c. 1508 – 1513? Oil on panel, 75 cm × 53,4 cm (29,5 in × 21,0 in), Ashmolean Museum, Oxford.[65]
  • Baccio Bandinelli. Annunciate Angel. Sketch after Leonardo da Vinci.

Disputed works

[szerkesztés]

Key:        Feltehetően együttműködésben készült

Title and image Date Medium Dimensions Location
Madonna and Child with a Pomegranate
(The Dreyfus Madonna) 		valószínűleg Sablon:Circa[66] olaj, fa 15,7 cm × 12,8 cm
6,2 in × 5,0 in 		National Gallery of Art, Washington, D.C.
Korábban Verrocchiónak vagy Lorenzo di Credinek tulajdonították. A legtöbb kritika szerint a Krisztus gyermek anatómiája annyira szegényes, hogy nem lehet határozottan Leonardónak tulajdonítani, de néhányan úgy vélik, hogy a Krisztus gyermek ifjúkori műve (pl.: Suida, 1929). Más művészettörténészek, például Shearman és Morelli Verrocchiónak tulajdonítják a művet.[3] Daniel Arasse discusses this painting as ayouthful work by Leonardo in his monograph of 1997.[67]
Tobias and the Angel † Sablon:Circa[68] tojástempera, fa 83,6 cm × 66 cm
32,9 in × 26,0 in 		National Gallery, London
Verrocchio műhelye, Leonardo lehetséges közreműködésével[h]
Martin Kemp azt sugallja, hogy Leonardo festhette a mű egy részét, valószínűleg a halat. David Alan Brown, a washingtoni National Gall
1997-es monográfiájában Leonardo ifjúkori műveként tárgyalja ezt a festménytEmbracing Sablon:Circa
Számos változata van magángyűjteményekben.
Portrait of a Lady in Profile Sablon:Circa[69] tempera és olaj, fa 51 cm × 34 cm
20 in × 13 in 		Pinacoteca Ambrosiana, Milánó[70]
Általában Ambrogio de Predisnek tulajdonítják. Martin Kemp szerint Leonardo lehetett felelős a"a kép alapjának lefektetéséért", "[a] fejben való rajzolás minősége alapján".[i]
La Bella Principessa 1495–1496 (Kemp) pasztell, vellum 33 cm × 22 cm
13,0 in × 8,7 in 		magángyűjtemény, Svájc
Martin Kemp a festés stílusa alapján Leonardóként azonosította, ez a hipotézis később az ujjlenyomat alapján meg lett erősítve.[71] Más szakértők vitatták Leonardo szerzőségét. 2010 óta az ujjlenyomat elemzéséhez használt módszerek is megkérdőjeleződtek.[72] A lyukak jelenléte a lapon azt mutatja, hogy egykor a Varsóban őrzött Sforziada kézirat része volt; ez a tény a mű eredetiségére utal.
Virgin of the Rocks Chéramy † Sablon:Circa (Pedretti) olaj, fa, vászonra áthelyezve 154,5 cm × 122 cm
60,8 in × 48,0 in 		magángyűjtemény, Svájc
Carlo Pedretti Leonardónak és műhelyének tulajdonítja;[73] mások úgy vélik, hogy Leonardo tanítványának, Giampietrinónak a Sziklás Madonnáról készült másolata. Jean Auguste Dominique Ingres 1845-ben és Pierre Puvis de Chavannes 1845-ben említette; mindketten meg voltak győződve arról, hogy Leonardo eredeti műve.
Madonna and Child with St Joseph or Adoration of the Christ Child between 1495 and 1500 tempera, fa Diam. 87 cm (34 in) Galleria Borghese, Róma[74]
Fiatal Krisztus Sablon:Circa Terracotta magángyűjtemény
The bust is said by Kemp to be the most likely candidate for a surviving sculpture by Leonardo.[j]
Luca Pacioli portréja † Sablon:Circa tempera, fa 99 cm × 120 cm
39 in × 47 in 		Museo di Capodimonte, Nápoly
The painting has been generally attributed to Jacopo de' Barbari due to the presence of a cartouche with a cryptic inscription resembling his name, but some attribute the painting (at least partially) to Leonardo, who began collaborating with Pacioli when the latter moved to Milan in 1496. Leonardo illustrated Archimedean solids, including the rhombicuboctahedron (pictured in the portrait), in Pacioli's Divina proportione (1509). According to one scholar, in the rhombicuboctahedron "we surely see the ineffable left hand of Leonardo da Vinci, who drew the superb pictures for De divina proportione, which, moreover, hang from a string ..."
A festményt általában Jacopo de' Barbarinak tulajdonítják a nevére emlékeztető rejtélyes feliratot tartalmazó kártus jelenléte miatt, de egyesek a festményt (legalábbis részben) Leonardónak tulajdonítják,[75] aki akkor kezdett együttműködni Paciolival, amikor az 1496-ban Milánóba költözött.[76][77] Leonardo illusztrálta az archimédeszi testeket, köztük a rombikuboktaédert (a portrén látható), Pacioli Divina proportione (1509) című művében.[78] Egy tudós szerint a rombikuboktaéderen „minden bizonnyal Leonardo da Vinci kimondhatatlan bal kezét látjuk, aki a De divina proportione számára a nagyszerű képeket rajzolta, amelyek ráadásul egy zsinóron lógnak...”.[75]
Christ Carrying the Cross † Sablon:Circa olaj, fa magángyűjtemény, San Francisco
A Sotheby's korábban Gian Francesco Mainerinek tulajdonította.[79][80] Korábbi tulajdonosa Leonardónak tulajdonította.[79] A Krisztus kínzóinak hasonlósága alapján a Rubens által az Anghiari csatáról készített rajzokkal. A Forbes magazin szerint Carlo Pedretti azt mondta, hogy három hasonló festményről tud, és „[mind a] négy festmény szerinte valószínűleg Leonardo műtermi asszisztenseinek, sőt talán magának a mesternek a munkája”.[79]
Isleworth-i Mona Lisa † olaj, vászon 84,5 cm × 64,5 cm
33,3 in × 25,4 in 		magángyűjtemény, Svájc
Támogatói azt állítják, hogy ez a Mona Lisa két változata közül a korábbi, amelyet 1503-ban Francesco del Giocondo (Lisa férje) számára festettek, a Louvre-ban őrzött változatot pedig Giuliano de' Medici számára festették.[81]
Ló és lovasa
Sablon:Circa (Pedretti 1985)[82]
Sablon:Circa (Kemp 1992)[83]
Sablon:Circa (Solari 2016)[84]
 Beeswax magángyűjtemény, London
Töredékes viaszszobor egy londoni magángyűjteményben, korábban a római Sangiorgi-gyűjteményben volt; állítólag a Vaprio d'Adda-i Melzi-hagyatékból származik.[85][86] Carlo Pedretti 1985-ben Leonardo autográf művének tartotta,[87][88] Martin Kemp pedig, miután személyesen vizsgálta meg a viaszmodellt, 1992-ben a következőket írta: „Általános következtetésem az, hogy nem zárnám ki Leonardóo szerzőségét.”[89] 2019-ben azonban Kemp a Bloombergnek azt mondta: „Számomra nem tűnik hitelesnek, mint Leonardo szobra”, megjegyezve, hogy nem rendelkezik a ló anatómiájának vagy páncélzatának megértésére vonatkozó jellemzőkkel, amelyek egy da Vinci-műtől elvárhatók.[90] A tulajdonítást számos más művészettörténész[91][92][93] és kiadvány kritizálta, a szilárd bizonyítékok vagy dokumentáció hiányára hivatkozva.[94][95][96]
Lucan portrait of Leonardo da Vinci Sablon:Circa Tempera grassa on poplar 40 cm × 60 cm
16 in × 24 in 		Museo delle Antiche Genti di Lucania, Vaglio Basilicata
Jelenleg restaurálás és vizsgálat alatt áll egy 2008-ban Nápoly közelében felfedezett festmény, amely nagyon hasonlít az Uffizi 17. századi "Leonardo da Vinci önarcképe" másolatára. A 15. század végi vagy 16. századi datálást a tudományos vizsgálatok megerősítették. Az ujjlenyomatok megegyeznek a hermelinbőrű hölgyön találtakkal. Alternatív módon a Cristofano dell'Altissimo tulajdonítható.[97]
Portrait of a Man in Red Chalk Sablon:Circa vörös kréta, papír 33,3 cm × 21,6 cm
13,1 in × 8,5 in 		Biblioteca Reale, Torino
Egyes tudósok Leonardo műveként fogadják el, de nem általánosan elfogadott.[98][99]
Bacchus
Sablon:Circa[100]
Sablon:Circa, később átfestették és átalakították[66]
 olaj, fa, vászonra áthelyezve 177 cm × 115 cm
70 in × 45 in 		Louvre, Paris
Szerzősége vitatott
Általában egy rajz műhelymásolatának tekintik.[3] Kemp szerint Leonardo kezdhette Keresztelő János alakjaként.[101]
Mária Magdolna 1515 58 cm × 45 cm
23 in × 18 in 		magángyűjtemény, Svájc
Carlo Pedretti potenciális Leonardo műként írta le. Korábban Giampietrinónak tulajdonították, aki számos hasonló Magdalénát festett.[102] Pedretti álláspontját más tudósok nem fogadják el, pl. Carlo Bertelli (a milánói Pinacoteca di Brera volt igazgatója), aki azt mondta, hogy festmény tárgya Lucretia lehet, akinek kezéből a kést eltávolították.[103]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Far to the right, partially visible, is Salome with the Head of Saint John the Baptist by Bernardino Luini (a follower of Leonardo) and Bacchus, a disputed painting that is sometimes attributed to Leonardo.
  2. ↑ On long-term loan from the Duke of Buccleuch collection[18]
  3. ↑ Leonardo da Vinci and an anonymous 16th-century painter (Syson 2011, p. 294); Workshop of Leonardo after a design by Leonardo (Zöllner 2019, p. 239)
  4. ↑ Salaì after a design by Leonardo (Zöllner 2019, p. 238)
  5. ↑ Identified via its similarity to Leonardo's presumed self-portrait[32]
  6. ↑ "On the 10th of October, 1517, Monsignor and the rest of us went to see, in one of the outlying parts of Amboise, Messer Lunardo Vinci the Florentine, an old graybeard of more than 70 years, the most excellent painter of our time, who showed His Excellency three pictures [...] all most perfect, and from whom, since he was then subject to a certain paralysis of the right hand, one could not expect any more good work"[33]
  7. ↑ Follower of Leonardo (Syson 2011, p. 198, n. 9); "ascribed today to Leonardo" (Marani 2003, p. 140)
  8. ↑ (Kemp 2004, p. 247)
  9. ↑ Kemp 2004, p. 251; attributed there to "[Leonardo,] probably with his studio", but this work does not appear in a later edition (Kemp 2011).
  10. ↑ Kemp 2004, p. 252; described there as "probably by Leonardo"

Sources for dating

[szerkesztés]
  1. ↑ The Annunciation
  2. ↑ Madonna of the Carnation
  3. ↑ The Baptism of Christ
  4. ↑ Ginevra de' Benci
  5. ↑ Benois Madonna
  6. ↑ The Adoration of the Magi
  7. ↑ Saint Jerome in the Wilderness
  8. ↑ Madonna Litta
  9. ↑ Virgin of the Rocks (Louvre version)
  10. ↑ Portrait of a Musician
  11. ↑ Lady with an Ermine
  12. ↑ La Belle Ferronnière
  13. ↑ Virgin of the Rocks (London version)
  14. ↑ The Last Supper
  15. ↑ Sala delle Asse
  16. ↑ Virgin and Child with Saint Anne and Saint John the Baptist
  17. ↑ Portrait of Isabella d'Este
  18. ↑ Madonna of the Yarnwinder (Buccleuch version)
  19. ↑ Salvator Mundi
  20. ↑ Madonna of the Yarnwinder (Lansdowne version)
  21. ↑ Virgin and Child with Saint Anne
  22. ↑ Mona Lisa
  23. ↑ La Scapigliata
  24. ↑ Saint John the Baptist

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ Marani 2003 Zöllner 2019
  2. ↑ Marani 2003 Zöllner 2019
  3. ↑ a b c d e Ottino della Chiesa 1967.
  4. ↑ Zöllner 2019, 215. o.
  5. ↑ Marani 2003, p. 338: "Attribution to Leonardo is unchallenged."
  6. ↑ Zöllner 2019, 222. o.
  7. ↑ Marani 2003, p. 338: "Attribution to Leonardo has never been seriously questioned."
  8. ↑ National Gallery in London accused of altering attribution of Hermitage's 'Leonardo' for 2011 blockbuster show. www.theartnewspaper.com , 2018. március 30. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  9. ↑ Marani 2003, p. 339: "Attribution to Leonardo is unchallenged."
  10. ↑ Zöllner 2019, 225. o.
  11. ↑ Zöllner 2019, 226. o.
  12. ↑ Zöllner 2019, 228. o.
  13. ↑ Marani 2003, 175–178. o.
  14. ↑ Marani 2003, p. 339: "Attribution to Leonardo has never been contested."
  15. ↑ Marani 2003, p. 339: "Unanimously recognized as the only surviving fragments by Leonardo for this room."
  16. ↑ Marani 2003, p. 339: "Attribution to Leonardo is unanimous."
  17. ↑ (Ames-Lewis 2012, p. 227)
  18. ↑ Zöllner 2019, 239. o.
  19. ↑ Kemp 2011, 253
  20. ↑ Syson 2011, 294
  21. ↑ Syson 2011, 302
  22. ↑ „Long-lost da Vinci painting fetches $450 million, a world record”, The Washington Post , 2017. november 15. (Hozzáférés: 2017. november 16.) 
  23. ↑ Rare Da Vinci painting smashes world records with $450 million sale. CNN , 2017. november 16. (Hozzáférés: 2017. november 16.)
  24. ↑ „Who Really Painted 'Salvator Mundi'? An Oxford Art Historian Says It Was Leonardo's Assistant | artnet News”, artnet News, 2018. augusztus 7. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.) (amerikai angol nyelvű) 
  25. ↑ Cascoin, Sarah. 7 Unbelievable and Contentious Takeaways From a New Documentary About 'Salvator Mundi,' the $450 Million 'Lost Leonardo' (2021. augusztus 27.). Hozzáférés ideje: 2022. április 20. 
  26. ↑ Bailey, Martin. Prado museum downgrades Leonardo's $450m Salvator Mundi in exhibition catalogue (2021. november 11.). Hozzáférés ideje: 2022. november 12. 
  27. ↑ „Sold for $450m to Saudi prince, 'Salvator Mundi' deemed not painted by Leonardo”, Times of Israel , 2021. november 14. (Hozzáférés: 2022. november 13.) 
  28. ↑ Zelazko, Alicja: Why Is the Salvator Mundi Called the World's Most Controversial Painting?. Encyclopædia Britannica , 2022. április 1. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
  29. ↑ Marani 2003, p. 340: "Although the painting's condition is poor, it should be considered a very damaged original by Leonardo."
  30. ↑ Marani 2003, p. 340: "Unanimously attributed to Leonardo, although there is little agreement on its date."
  31. ↑ Strickland, Ashley: What caused Leonardo da Vinci's hand impairment?. CNN , 2019. május 4. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
  32. ↑ a b McMahon, Barbara: Da Vinci 'paralysis left Mona Lisa unfinished'. The Guardian , 2005. május 1. (Hozzáférés: 2019. május 2.)
  33. ↑ Wallace, Robert. The World of Leonardo: 1452–1519. New York: Time-Life Books, 163. o. (1972) 
  34. ↑ Lorenzi, Rossella: Did a Stroke Kill Leonardo da Vinci?. Seeker , 2016. május 10. (Hozzáférés: 2021. június 10.)
  35. ↑ Saplakoglu, Yasemin: A Portrait of Leonardo da Vinci May Reveal Why He Never Finished the Mona Lisa. Live Science , 2019. május 4. (Hozzáférés: 2019. május 5.)
  36. ↑ Bodkin, Henry. „Leonardo da Vinci never finished the Mona Lisa because he injured his arm while fainting, experts say”, The Telegraph , 2019. május 4. (Hozzáférés: 2019. május 6.) 
  37. ↑ Zöllner 2019, 248. o.
  38. ↑ Kemp 2007, xxviii–xxix. o.
  39. ↑ Clayton 2006, 16. o.
  40. ↑ The Forster Codices: Leonardo da Vinci's Notebooks at the V&A. Victoria and Albert Museum. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
  41. ↑ Paris Manuscript B. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  42. ↑ Paris Manuscript C. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  43. ↑ Paris Manuscript A. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  44. ↑ Paris Manuscript H. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  45. ↑ Paris Manuscript M. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  46. ↑ Paris Manuscript L. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  47. ↑ Paris Manuscript K. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  48. ↑ Paris Manuscript I. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  49. ↑ Paris Manuscript D. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  50. ↑ Paris Manuscript F. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  51. ↑ Paris Manuscript E. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  52. ↑ Paris Manuscript G. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  53. ↑ Codex Madrid I. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  54. ↑ Codex Madrid II. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. november 3.)
  55. ↑ Bambach 2003, 723. o.
  56. ↑ Codex Urbinas and lost Libro A. Universal Leonardo. University of the Arts, London. (Hozzáférés: 2012. április 12.)
  57. ↑ a b c d Marani 2003, 431. o.
  58. ↑ a b c Marani 2003, p. 431
  59. ↑ Rubin & Wright 1999, pp. 84 and 118, n. 25
  60. ↑ Farmer, Brit Mccandless. „From the archives: Looking for the lost Leonardo”, CBS News, 2019. május 26. (Hozzáférés: 2019. október 8.) 
  61. ↑ Nicholl, Charles. Leonardo Da Vinci : Flights of the Mind. New York, N.Y., U.S.A. :Viking Penguin, 2004., page 602
  62. ↑ Shearman 1992, 33. o.
  63. ↑ Delieuvin 2012, cat. 80
  64. ↑ Delieuvin 2012, cat. 81
  65. ↑ St John the Baptist. Art UK. (Hozzáférés: 2013. július 15.)
  66. ↑ a b Marani 2003.
  67. ↑ Arasse, Daniel. Leonardo da Vinci. Konecky & Konecky (1997). ISBN 978-1-56852-198-5 
  68. ↑ Kemp 2011; no date in Marani 2003, but accepted by him
  69. ↑ Kemp 2004, 251. o.
  70. ↑ Portrait of a Lady, Biblioteca Ambrosiana, <https://www.ambrosiana.it/en/opere/portrait-of-a-lady>. Hozzáférés ideje: 20 December 2020
  71. ↑ Adams, James. „Montreal art expert identifies da Vinci drawing”, The Globe and Mail, 2005. október 13. (Hozzáférés: 2009. október 14.) 
  72. ↑ "The Mark of a Masterpiece" by David Grann, The New Yorker, vol. LXXXVI, no. 20, 12 & 19 July 2010, ISSN 0028-792X
  73. ↑ Leonardo da Vinci: the "Virgin of the rocks" in the Cheramy version: its history & critical fortune. Poggio a Caiano: CB edizioni (2017). ISBN 9788897644538 
  74. ↑ Moreno, Paolo & Stefani, Chiara, The Borghese Gallery, Milan: Touring Club Italiano, p. 230
  75. ↑ a b (1993) „The Portrait of Fra Luca Pacioli”. The Mathematical Gazette 77 (479), 140–43, 146–49, 154, 165, 183, 184, 186–87, 197–205, 214. o. DOI:10.2307/3619717. JSTOR 3619717. 
  76. ↑ ritratto Pacioli (olasz nyelven). www.ritrattopacioli.it
  77. ↑ Livio, Mario. The Golden Ratio: The Story of Phi, the World's Most Astonishing Number, First trade paperback, New York City: Broadway Books, 130–131, 138. o. (2003). ISBN 0-7679-0816-3 
  78. ↑ Bo, Gianfranco: Il sorriso di Pacioli (olasz nyelven). utenti.quipo.it
  79. ↑ a b c Stephane Fitch DaVinci's Fingerprints, 12.22.03 accessed 7 July 2009. Martin Kemp, the expert on Leonardo's fingerprints, had not examined the painting when the article was written.
  80. ↑ A similar image, without the tormentors, is in the Hermitage Museum, St Petersburg. [1][halott link]
  81. ↑ „'Early Mona Lisa' painting claim disputed”, BBC News, 2012. szeptember 27. (Hozzáférés: 2013. január 26.) 
  82. ↑ Sablon:Cite letter
  83. ↑ Petty, J.W. Provenance – Expert's Analysis & Scientific Studies. CDI Publishing, 2021, p. 4.
  84. ↑ Solari, Ernesto. Leonardo da Vinci : Horse and rider : il "monumento" a Charles d'Amboise, Leonardo, da Vinci, 1452–1519,, Palazzo delle Stelline, Prima edizione (2016). ISBN 9788897206330. OCLC 962823523 
  85. ↑ Leonardo Da Vinci: Drawings of Horses and Other Animals from the Royal Library at Windsor Castle. London: Harcourt Brace, 185. o. (1987). ISBN 0384-45284-1 „Fig 111 and 112 Unpublished fragmentary wax model of an equestrian portrait of Charles d'Amboise attributed to Leonardo, said to have come from the Melzi estate at Vaprio d'Adda. London, Private collection (formally Sangiorgi collection in Rome).” 
  86. ↑ „'Horse and Rider' Discovered Leonardo Da Vinci Sculpture”, Huffington Post, 2012. augusztus 14. (Hozzáférés: 2014. január 16.) 
  87. ↑ Solari, Ernesto. Leonardo da Vinci Horse and Rider Il "Monumento" a Charles d'Amboise. Milan: Colibri Edizioni, 28. o. (2016). ISBN 978-88-97206-33-0 „Carlo Pedretti: In my opinion, this wax model is by Leonardo himself, and to my knowledge it has not been seen by other scholars.” 
  88. ↑ „Leonardo da Vinci's 'Horse and Rider'”, BBC News, 2012. augusztus 28. (Hozzáférés: 2014. január 16.) 
  89. ↑ Petty, J.W. Provenance – Expert's Analysis & Scientific Studies. CDI Publishing, 2021, p. 4.
  90. ↑ „Another Da Vinci of Disputed Origin Heads to Auction in New York”, Bloomberg.com, 2019. október 2. (Hozzáférés: 2024. november 18.) (angol nyelvű) 
  91. ↑ Zerner, Henri (1997. szeptember 25.). „The Vision of Leonardo”. The New York Review of Books 44, 67. o. „no existing sculpture can be attributed to him with any certainty. [... the Bust of Christ as a Youth] was unfortunately placed in the exhibition next to a bizarre object, a wax statuette of a rider on a bucking horse never before seen in public. In the explanatory label, the statuette was said to have belonged to Francesco Melzi, a student and companion of Leonardo, a provenance unfortunately based on hearsay. [...] I fail to see the point of presenting to the uninformed visitor highly debatable hypotheses as if they were confirmed.” 
  92. ↑ Holmstrom, David. „Putting Leonardo's Inventions to the test: Boston's Museum of Science looks at the breathtaking scope of Leonardo da Vinci's work, though the authenticity of some objects is in question”, The Christian Science Monitor, 1997. március 24.. 405615445 „CONTROVERSIAL WORK: Whether Leonardo made this small wax figure is a source of contention among experts. Although the piece is unsigned, it is attributed to him in the exhibit.”  (subscription required)
  93. ↑ Yemma, John. „Leonardo on tour: the good, the bad ... and the phony? Art historians question attribution of some works headed for Boston show”, The Boston Globe, 1997. február 23., A.1. oldal „at least one of the two sculptures on display in the art gallery at Science Park beginning March 3 have caused grave doubts among some art historians. [...] The labels on the paintings, Ackerman warned museum officials, were simply too generous, linking dubious and contested works from private collections too closely with Leonardo and other Italian masters. [...] after weeks of struggling over wording, museum officials altered some of the labels to introduce more skepticism [... The Wax Horse] is "attributed to Leonardo." Not so fast, said Jack Wasserman, an art historian at Temple University in Philadelphia. "There is no single work of sculpture which Leonardo worked on that survived to today," Wasserman said. "Yes, it could be 'attributed to' Leonardo, but you need to have a compelling reason for doing so. Since nothing survived, there is no way to judge a piece of sculpture like this."”  (subscription required)
  94. ↑ Panza, Pierluigi. „La scultura equestre di Leonardo Esposizione tra genio e mistero”, Corriere della Sera, 2016. október 19. (Hozzáférés: 2017. március 1.) (olasz nyelvű) 
  95. ↑ Gatti, Chiara. „Arriva l'uomo a cavallo di Leonardo Da Vinci che divide i critici”, la Repubblica, 2016. október 19. (Hozzáférés: 2017. február 22.) (olasz nyelvű) „Presentata come una rivelazione esclusiva, è contestata da molti esperti. [...] Vittorio Sgarbi non nasconde i suoi dubbi sull'attribuzione al maestro toscano [...] Pietro Marani: Non ci sono evidenze, né si possono fare confronti poiché non esistono dati d'appoggio, esemplari sicuri.” 
  96. ↑ The Budapest Horse: Beyond the Leonardo da Vinci Question, Making and Moving Sculpture in Early Modern Italy. Routledge, 27. o. (2017. január 18.). ISBN 978-1-351-55951-5 
  97. ↑ Self-portrait of Leonardo, Surrentum Online, accessed 6 November 2010
  98. ↑ Artwork Analysis self Portrait in Red Chalk by Leonardo Da Vinci. Finearts.com . Helium Inc.. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 16.)
  99. ↑ Emergency Treatment for Leonardo da Vinci's Self-Portrait. news.universityproducts.com . Archival Products. (Hozzáférés: 2014. november 16.)
  100. ↑ Kemp 2011.
  101. ↑ Kemp 2004, 2011. o.
  102. ↑ A lost Leonardo? Top art historian says maybe. Universal Leonardo. (Hozzáférés: 2007. szeptember 27.)
  103. ↑ Bertelli, Carlo. „Due allievi non fanno un Leonardo”, Il Corriere della Sera, 2005. november 19.. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. szeptember 27.) (olasz nyelvű) 

Források

[szerkesztés]
  • Ames-Lewis, Francis. Isabella and Leonardo: The Artistic Relationship between Isabella d'Este and Leonardo da Vinci, 1500–1506. New Haven, Connecticut: Yale University Press (2012). ISBN 978-0-300-12124-7 
  • Leonardo da Vinci: Master Draftsman. New Haven, Connecticut: Yale University Press (2003). ISBN 978-1588390332 
  • Fra Angelico to Leonardo: Italian Renaissance Drawings. London, England: British Museum Press (2010). ISBN 978-0-7141-2667-8 
  • Ottino della Chiesa, Angela. The Complete Paintings of Leonardo da Vinci, Penguin Classics of World Art. London, UK: Penguin Books (1967). ISBN 978-0-14-008649-2 
  • Clayton, Martin. Ten Drawings by Leonardo da Vinci: An Exhibition to Celebrate the Eightieth Birthday of Her Majesty The Queen. Royal Collection Publications (2006). ISBN 9-781902-163017 
  • Covi, Dario A.. Andrea del Verrocchio: Life and Work, Arte e archeologia: Studi e documenti. Florence, Italy: Leo S. Olschki Editore (2005). ISBN 978-8822254207 
  • Saint Anne: Leonardo da Vinci's Ultimate Masterpiece. Milan, Italy: Officina Libraria (2012). ISBN 978-8897737025 
  • Kemp, Martin. Leonardo. Oxford, England: Oxford University Press (2004). ISBN 9-780192-806444 
  • Kemp, Martin. Leonardo da Vinci: The Marvellous Works of Nature and Man. Oxford, England: Oxford University Press (2007). ISBN 978-0-19-920778-7 
  • Leonardo: Revised edition. Oxford, England: Oxford University Press (2011). ISBN 978-0199583355 
  • Kemp, Martin. Leonardo da Vinci: The 100 Milestones. New York City, New York: Sterling (2019). ISBN 978-1454930426 
  • Marani, Pietro C.. Leonardo da Vinci: The Complete Paintings. New York, New York: Harry N. Abrams, Inc. (2003). ISBN 978-0810991590 
  • Leonardo Da Vinci: Drawings of Horses and Other Animals from the Royal Library at Windsor Castle. New York, New York: Johnson Reprint Corp (1987). ISBN 978-0384452824 
  • Achademia Leonardi Vinci: Journal of Leonardo Studies & Bibliography of Vinciana Vol. I–X. Villa La Loggia, Florence: Guinti (1988). ISBN 978-0815001034 
  • Pedretti, Carlo. Leonardo: Art and Science. Surrey, England: Taj Books International (2006). ISBN 978-1844060368 
  • Leonardo da Vinci: the "Virgin of the rocks" in the Cheramy version: its history & critical fortune. Poggio a Caiano, Italy: CB edizioni (2017). ISBN 978-8897644538 
  • Renaissance Florence: The Art of the 1470s. London, England: National Gallery Publications (1999). ISBN 978-1857092660 
  • Shearman, John. Only Connect: Art and the Spectator in the Italian Renaissance. Oxford, England: Oxford University Press (1992). ISBN 978-0691655413 
  • Solari, Ernesto. Leonardo da Vinci Horse and Rider Il "Monumento" a Charles d'Amboise. Milan: Colibri Edizioni (2016). ISBN 978-88-97206-33-0 
  • Leonardo da Vinci: Painter at the Court of Milan, 1st, London, England: National Gallery (2011). ISBN 978-1857094916 
  • Zöllner, Frank. Leonardo da Vinci: The Complete Paintings and Drawings, Anniversary, Cologne, Germany: Taschen (2019) 

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Viloris/próbalap1
A Wikimédia Commons tartalmaz Viloris/próbalap1 témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Viloris/próbalap1&oldid=27784825”