Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Ombreux/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nancy
A Stanislas-tér egyik szökőkútja.
A Stanislas-tér egyik szökőkútja.
Nancy címere
Nancy címere
Mottó: Qui s'y frotte s'y pique
(magyarul: „Aki beledörzsöli, az beleszúrja”)
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióLotaringia
MegyeMeurthe-et-Moselle
KerületNancy
KantonNancy-1, Nancy-2, Nancy-3
TelepüléstársulásMétropole du Grand Nancy
Mandátum2020-2026
Népesség
Teljes népességAz értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg.
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
SablonWikidataSegítség

Nancy (IPA: ['nã.si]) város Franciaországban, a Meurthe folyó partján, néhány kilométerre a folyó összefolyásától a Mosellel, a Rajna egyik mellékfolyójával szemben. A regionális szomszédjától, Metz-től 47 km-re délre, a Vogézektől 75 km-re, illetve Párizstól 281 km-re keletre fekvő város. A Lotaringiai Hercegség egykori fővárosa, a lotaringiai Meurthe-et-Moselle megye székhelye, valamint Franciaország 21 egyik metropoliszának, a Métropole du Grand Nancy a fővárosa.

2019-ben 105 058 lakosa volt, ezenfelül egy 287 000 lakosú agglomeráció szívében fekszik, amely maga is egy 511 000 lakosú nagyvárosi terület központja. Nancy, mely Metz után a második legnépesebb város Lotaringiában, másrészt a lakosok számát tekintve a legnagyobb agglomeráció Lotaringiában, megelőzve Metz, Thionville és Épinal városait, melyekkel együtt a Sillon Lorrain nagyvárosi klasztert alkotják. Demográfiailag a Nagy Keleti régió második legnagyobb agglomerációja Strasbourg után, és a 16. legnagyobb Franciaországban.

Nancy az egyik legsűrűbben lakott város Franciaországban. A nyugatról Haye városkörnyéki erdeje és a keletről a Meurthe közé zárt település 2019-ben a 6999 főjével/km² Franciaország 75. legsűrűbben lakott települése, Île-de-France-on kívül a 8., a Nagy Keleti régióban pedig az 1. helyen áll. Ezt a nagy sűrűséget különösen a magas épületek nagy koncentrációja mutatja a hiperközpontjában.

Nancy Franciaország egyik vezető egyetemi városa, köszönhetően a 2020-ban 52 ezer hallgatójának, számos karának, az ARTEM egyetemi campusának és a Lotaringiai Egyetem kilenc mérnöki iskolájának (a sanghaji rangsorban a világ első 300 között). 2018-ban az egy lakosra jutó diákok számát tekintve ez a város áll az élen Franciaországban. Az agglomeráció Európa egyik legfontosabb egészségügyi és technológiai központjának ad otthont a CHRU-val, amely nemzetközileg ismert a sebészeti robotika terén elért innovációiról, valamint a Brabois technológiai parkkal. Nancy több regionális kormányhivatalnak, nagy konszernnek, például az EDF-nek és banki üzleti központoknak ad otthont, és Franciaország 5. legnagyobb pénzügyi központja. Nancy a 20. század eleje óta szintén fürdőváros, és a Grand Nancy Thermal projektjével a világ egyik legnagyobb városi gyógyfürdőjévé kíván válni.

A 11. század elején alapított erődített város, amely a Lotaringiai Hercegség fővárosa volt egészen a Franciaországhoz való 1766-os csatolásáig, 1790 óta Meurthe, majd 1871 óta Meurthe-et-Moselle megyének a fővárosa. Nancy hercegi fővárosként szerzett múltja miatt ma számos történelmi műemlékéről, számos erődített kapujáról, amelyek egykor a középkori várost körülvevő bástyák részét képezték, valamint három, az UNESCO Világörökség részét képező teréről, nevezetesen a Stanislas-térről, amelyet az utolsó lotaringiai hercegről, Stanislas Leszczyńskiről neveztek el.

A művészet városa, a szecesszió egyik európai bölcsője, köszönhetően a nancy-i iskolának, mely többek között Émile Gallé festőművészt és iparművészt, Victor Prouvé festőt és a Daum kristálygyárat tömörítette. Az Opéra National de Lorraine-nel Nancy rendelkezik Franciaország öt nemzeti operaházának egyikével.

A várost egy városi út- és autópálya-hálózatból álló körgyűrű kerüli el, amely magában foglalja az A31-es autópályát, a Nancy-t Metz-szel és Luxemburggal összekötő nagysebességű autópályát, az A33-ast, az A330-ast és az RN4-est. Vasútállomása TER- és TGV-kapcsolatot biztosít számos nemzeti és európai célállomással. A 32 km-re északra fekvő lotaringiai repülőtér és a Nancy-Essey repülőtér a városhoz közeli fő kereskedelmi légiközlekedési létesítmények. Kikötője évente több ezer hajót fogad. Az Est Républicain és a France 3 Lorraine médiumok, melyek székhelye Nancy közelében található, amik a város és a régió híreivel foglalkoznak.

Földrajz

[szerkesztés]

Elhelyezkedés

[szerkesztés]

Nancy Meurthe-et-Moselle megye déli részén és Lotaringia régió közepén található. A város két fontos európai közlekedési útvonal kereszteződésében fekszik: az észak-déli tengely Brüsszel-Luxembourg-Metz-Nancy-Lyon-Marseille, amely az Északi-tengert közvetlenül a Földközi-tengerrel köti össze, áthaladva Lotaringián a Sillon Mosellan-n; a kelet-nyugati tengely pedig Párizs és Strasbourg között.

Távolság szerint légvonalban:

Határos községek

[szerkesztés]

Domborzat

[szerkesztés]

Nancy a Moselle-hegység szívében található, több domb között, kis fennsíkokat alkotó, gyakran erdős, helyenként meredek lejtőkkel rendelkező féltálban (a tszf. 200 és 400 m között változik). A síkság, amelyen a város fekszik, nyugat és északkelet felé nem nyílik. A középkorban Nancy egy medencében való elhelyezkedése miatt közepes topográfiai védelmi értékkel rendelkezett. A várral rendelkező Frouard, valamint az összefolyásnál való elhelyezkedése, vagy például Saint-Nicolas-de-Port valószínűleg stratégiailag megfelelőbb földrajzi választás lett volna egy erődítmény számára. A város létrehozásakor azonban Nancy területe a Lotaringiai Hercegség szívében fekvő síkság volt, amely kevés korlátozással tette lehetővé a városfejlesztést.

Vízrajz

[szerkesztés]

Nancy a Mosel és a Meurthe összefolyásától néhány kilométerre, folyásirányban felfelé található. A nancy-i síkságot számos folyó szeli át, melyek a szomszédos magaslatokon erednek és a Meurthe-be ömlenek. A Meurthe nem központi helyet foglal el a városban, mivel a község keleti határát jelöli, távol az óvárostól. Hosszú, viszonylag elhanyagolt időszak után Nancy vízi útjai az 1990-es évektől kezdve ismét vonzó elemekké váltak, és a város egyre inkább feléjük fordul, például az Alexandre Chemetoff által tervezett vízikertek felé.

Az árvízveszély a városi terület alatt található 31, összesen 260 000 köbméter kapacitású vízvisszatartó medence ellenére is fennáll, ha a lefolyás túlzottan magas lesz. 2012. május 21. és 22. között a város történelmének 1949 óta legsúlyosabb áradása volt. Az árvíz több utcát elöntött, és több millió eurós kárt okozott.

Földtan

[szerkesztés]

Nancy egy négy fő kőzetrétegből álló medencében található:

  • A felső-bajocián, amely oolitokból és márgából áll;
  • Az alsó-bajocián, amely főként polipikus mészkőből, entrochialis mészkőből és homokos mészkőből, de kánikulai oolitokból és márgából is áll;
  • A legjellegzetesebb lotaringiai réteg, a felső-tóratóni réteg, ahol különösen vasas képződményeket találunk, melyeket Lotaringiában gyakrabban Minette-nek neveznek.
  • A toarcián, mely három alrétegből áll: szupraliász homokkő, szeptáriás márga és kartonpala.

Éghajlat

[szerkesztés]

Nancy madártávlatból nézve 630 km-re északkeletre fekszik az Atlanti-óceántól, 555 km-re északra a Földközi-tengertől és 374 km-re délkeletre az Északi-tengertől. Az éghajlat tehát félkontinentális (Cfb a Köppen-féle osztályozás szerint). A hőmérsékletek kontrasztosak, mind napközben, mind az évszakok között. A tél hideg és száraz, fagyos. A nyarak nem feltétlenül teljesen naposak, de gyakran melegek. Késő ősszel gyakori lehet a köd, és a szél általában gyenge. A csapadék kevésbé bőséges, mint az Atlanti-óceán partján fekvő városokban.

A Météo-France a helyi előrejelzésekhez a Nancy-Essey repülőtér időjárási állomásainak adatait használja. Ez az állomás Nancy agglomerációjának keleti részén, 210 méteres magasságban, a Stanislas-tértől három kilométerre található.

Nancy-ban évente átlagosan 8 forró és 73 fagyos nap van. Az éves átlaghőmérséklet 10,5 °C. A Nancy-ban valaha mért legmagasabb hőmérséklet 2019. július 24-én 40,1 °C volt, a leghidegebb pedig 1956. február 21-én -24,8 °C, bár egyes források szerint 1879. december 8-án és 10-én -30 °C-ot mértek. A legcsapadékosabb nap 2012. május 21-én volt, amikor egy heves zivatar 103 mm csapadékot hozott. A legcsapadékosabb év 1930-ban volt, amikor az összesített éves csapadékmennyiség 1048 mm volt, a legszárazabb pedig 1949-ben, amikor az összesített éves csapadékmennyiség 465,8 mm volt. Nancy átlagosan 1708 órányi napsütést regisztrál évente. Nancy télen gyakran havazik: 2010-2011 telén 80 cm esett.

Nancy-Essey éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)16,820,826,029,335,637,240,139,334,427,222,718,540,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)5,47,111,615,819,823,525,825,420,915,59,46,015,6
Átlaghőmérséklet (°C)2,63,56,910,214,217,920,019,615,611,36,43,511,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−0,20,02,14,58,712,214,213,910,27,13,41,06,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−21,6−24,8−15,9−6,9−4,21,62,02,8−1,3−7,9−12,7−21,3−24,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)645554446856636761676978746
Havi napsütéses órák száma528014018120622423521917210552431708
Forrás: Infoclimat (1922-2022) - Ekkor frissített: 2022. December 12-én


Városépítészet

[szerkesztés]

Földhasználat

[szerkesztés]
Színes térkép a földhasználatról.
A település infrastruktúrájának és földhasználatának térképe 2018-ban (Corine Land Cover)).

A Corine Land Cover (CLC) európai biofizikai földhasználati adatbázis szerint a település földhasználatát a mesterséges területek jelentősége jellemzi (2018-ban 96,7%), ami 1990-hez képest (94,9%) növekedett. A részletes bontás 2018-ban a következő: urbanizált területek (75,2%), ipari vagy kereskedelmi területek és kommunikációs hálózatok (18,5%), nem mezőgazdasági mesterséges zöldterületek (3%), erdők (1,7%), szárazföldi vizek (1,1%) és rétek (0,6%).

Az IGN egy olyan online eszközt is biztosít, amely lehetővé teszi a település (vagy különböző léptékű területek) földhasználatának időbeli alakulásának összehasonlítását. Térképek vagy légi felvételek formájában több időszak is elérhető: a Cassini-térkép (18. század), a személyzeti térkép (1820-1866) és a jelenlegi időszak (1950-től napjainkig).

Nancy középkori eredetű: fejlődésének sajátosságai tehát közvetlenül kapcsolódnak a Lotaringiai Hercegség növekedéséhez, amelynek fővárosává vált. Így a nem sokkal 1000 után, egy Nanceiacum nevű falu közelében épült várból egy középkori erődített város alakult ki; a Reneszánsz idején egy új, Európában szinte egyedülálló város épült hozzá; a Felvilágosodás urbanizációja; a 19. század féktelen növekedése; a Belle Époque virágzása; és a 20. század határtalan urbanizmusa Franciaország egyik legnagyobb városává tette.


Nancy városközpontjának panorámaképe:
A Cours Léopold • A Saint-Epvre bázilika • A Pépinière-park • A Nagyboldogasszony-székesegyház • Az újváros és a Saint-Nicolas-templom
Az előtérben: A Saint Sébastien-templom harangtornyai és a nancy-i fedett piac
Közelkép a pályaudvar városnegyedjéről és Nancy keleti központjáról, beleértve sűrűn épített magas épületek is.


Történet

[szerkesztés]

A várost a 11. században említették először. 1055-ben Gerhard felső-lotaringiai herceg várat emeltetett itt. 1265-ben városi rangot kapott a település. Ekkor kezdték el építeni a városfalat.

1477. január 5-én Merész Károly burgundi herceg felkereste a várost és székhelyévé tette.

Látnivalók

[szerkesztés]

Egyéb

[szerkesztés]

Ismert emberek

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]

A belvárosban modern buszjáratok közlekednek, továbbá üzemel itt kötöttpályás buszrendszer is.

A város fontos vasúti csomópont is, főpályaudvara Gare de Nancy-Ville.

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nancy című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]

[[Kategória:Nancy]] [[Kategória:Meurthe-et-Moselle megye települései]]