Szerkesztő:Lois131/próbalap

Influenza pandémia

Az influenza egy világméretű influenzavírus járványa, amely a világ népességének nagy részét fertőzte meg. Az influenza rendszeres szezonális járványaira való tekintettel ezek a pandémiák szabálytalanul fordulnak elő - az elmúlt 300 évben mintegy 9 influenzajárvány fordult elő. A pandémiák magas halálozási arányt okozhatnak, és az 1918-as spanyol influenzajárvány a legrosszabb a regisztrált történelemben; a becslések szerint a világjárvány körülbelül 50-100 millió ember haláláért felelős. Az elmúlt 300 évben minden évszázadban három influenza pandémia volt, a legutóbbi pedig a 2009-es influenza-járvány.

Influenza pandémia akkor fordul elő, amikor az influenza vírus új törzse más állatfajból emberre terjed. Az új emberi törzsek kialakulásában fontosnak tartott fajok a sertések, a csirkék és a kacsák. Ezeket az új törzseket semmilyen immunitás nem befolyásolja, ezért rendkívül gyorsan terjedhetnek és nagyon nagy számú embert fertőzhetnek meg. Az influenza A vírusokat időnként át lehet vinni a vadon élő madarakról más fajokra, amelyek a háziasított baromfik kitörését okozhatják, és emberi influenza pandémiákat idézhetnek elő. Az influenzavírusok terjedését világszerte részben a madárvándorlások okozzák, bár az élő madártermékek kereskedelmi szállítmányai is érintettek lehetnek, valamint az emberi utazási szokások is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hatfokozatú besorolást készített, amely leírja azt az eljárást, amelynek során egy új influenza vírus az első néhány ember megfertőződése során átkerül egy pandémián keresztül. Ez azzal indul el, hogy a vírus többnyire az állatok fertőzésével kezdődik, néhány esetben, amikor az állatok megfertőzik az embereket, majd pedig a vírus közvetlenül elkezd terjedni az emberek között, és véget ér a pandémiával, amikor is az új vírus fertőzései világszerte elterjednek.

Egy olyan vírus törzs, amely a jövőben pandémiát okozhat, az influenzavírus H5N1 altípusa magas patogenitású változata. 2009. június 11-én, a H1N1 influenza új törzsét a WHO világméretű világjárványnak nyilvánította (6. szakasz), miután a déli féltekén elterjedt. A WHO világméretű, 2009. november 13-i frissítése szerint "2009. november 8-án világszerte több mint 206 ország és tengerentúli terület vagy közösség jelentette be [503.536] a laboratóriumi megerősített H1N1 2009-es járványt, köztük több mint 6250 halált.

Influenza

Az influenza, amelyet általánosan az influenza néven ismerünk, a madár és emlős fertőző betegsége, amelyet az Orthomyxoviridae (az influenza vírusok) RNA vírusa okoz. Emberben az influenzavírus gyakori tünetei: láz, torokfájás, izomfájdalmak, súlyos fejfájás, köhögés, gyengeség és fáradtság. Súlyosabb esetekben az influenza tüdőgyulladást okoz, amely végzetes lehet, különösen a kisgyermekek és az idősek esetében. Míg néha összekeverik a megfázással, az influenza sokkal súlyosabb betegség, és egy másik típusú vírus okozza. Habár hányinger és hányás lehetséges, különösen a gyermekeknél, ezek a tünetek jobban jellemzőek a nem kapcsolódó gastroenteritiszre, amelyet néha "gyomorfájásnak" vagy "24 órás influenzának" neveznek.

Tipikusan az influenza által fertőzött emlősök köhögés vagy tüsszögés révén, a vírust tartalmazó aeroszolok, valamint a fertőzött madarak folytán az ürülékükön keresztül továbbítják. Az influenza nyál, orrváladék, széklet és vér útján is terjedhet. Az egészséges személyek fertőződhetnek meg, ha közvetlenül belélegeznek egy vírus által hordott aeroszolba, vagy ha érintkezésbe kerülnek a fent említett testnedvekkel (vagy ezekkel a folyadékokkal szennyezett felületekkel), miután érintik a szemüket, az orrukat vagy a szájukat. Az influenzavírusok az emberi testhőmérsékleten, 30 nap alatt, 0 °C hőmérsékleten és határozatlan ideig nagyon alacsony hőmérsékleten (például az északkeleti Szibériában található tavakban) kb. 1 hétig fertőzőképesek maradhatnak. A legtöbb influenza törzs könnyen inaktiválható fertőtlenítőszerekkel és mosószerekkel.

A szezonális járványokban az influenza világszerte terjed. A 20. században három influenzajárvány fordult elő, és tízmillió embert ölt meg, és mindegyik ilyen pandémiát okozott egy új vírus törzs megjelenése az embereknél. Gyakran előfordul, hogy ezek az új törzsek egy meglévő influenza vírusnak az állatok más emberektől történő elterjedéséhez vezetnek. Amikor az 1990-es években először ázsiai embereket öltek meg, a H5N1 halálos madár törzse nagy veszélyt jelentett egy új influenzajárványra; azonban ez a vírus nem mutált, könnyen terjed az emberek között.

Az influenza elleni vakcinázást leginkább az iparosodott országokban és a tenyésztett baromfiknál a nagy kockázatú embereknek adják. A leggyakoribb emberi vakcina a háromvérű influenza vakcina, amely három vírus törzsből tisztított és inaktivált anyagot tartalmaz. Tipikusan ez a vakcina két Influenza A vírus altípustól és egy Influenza B vírustörzsből származó anyagot tartalmaz. Egy évig formulázott vakcina a következő évben hatástalan lehet, mivel az influenzavírus idővel gyorsan változik, és a különböző törzsek dominánsak. Vírusellenes gyógyszerek alkalmazhatók az influenza kezelésére, mivel a neuraminidáz-inhibitorok különösen hatásosak.

Influenzavírus A változatai és altípusai

Az Influenzavirus A variánsait az izolátumnak megfelelően azonosítjuk és nevezzük el, és így feltételezzük, hogy megoszlik a lelet (például Fujian influenza vírus); tipikus gazdája (például az emberi influenza vírus); altípusuk (H3N2 példa); és a halálozásuk szerint (LP példa). Így az A/Fujian/411/2002 (H3N2) izolátumhoz hasonló vírushoz tartozó influenza Fujian influenza, az emberi influenza és a H3N2 influenza.

A variánsokat néha a faj (gazdaszervezet) szerint nevezik meg, amely törzs endémiás vagy adaptált. Néhány, ezen egyezmény alkalmazásával megnevezett változat a következő:

• Madárinfluenza
• Ember influenza
• Sertésinfluenza
• Lóinfluenza
• Kutyainfluenza

A madárinfluenza variánsokat néha a baromfi, különösen a csirkék halálának megfelelően nevezték el:

• Alacsony patogenitású madárinfluenza (LPAI)
• Nagyon patogén madárinfluenza (HPAI), más néven halálos influenza vagy halál influenza

Az influenza A vírus altípusokat H-számmal (hemagglutinin) és N-számmal jelöljük (neuraminidáz). Minden altípusú vírus különböző patogén profilú törzsekhez mutálódott; egyes kórokozók egy fajra, de nem másokra, egyes patogéneket több fajra. A legismertebb törzsek kóros törzsek. Például az éves H3N2 altípus nem tartalmazza a Hongkongi influenza okozta törzset.

Az influenza A vírusok negatív értelemben, egyszálú, szegmentált RNS vírusok. "Az influenza A-hoz képest 16 különböző HA antigén (H1-H16) és kilenc különböző NA antigén (N1-től N9-ig). Az utóbbi időben 15 HA-típust ismertek el, de a közelmúltban két új típust izoláltak: egy új típusú (H16) 1999-ben Svédországban és Hollandiában megfogott fekete fejű sirályokból izolálták, és 2005-ben a szakirodalomban közölték. "[20] "A másik, a H17, Guatemalában kifogott gyümölcs denevérekből izolálták és a szakirodalomban közölték 2013-ban."

Az influenza pandémia természete

Egyes járványok viszonylag kicsik, mint például az 1957-es "ázsiai influenza" (1-4 millió halott, a forrástól függően). Másoknak nagyobb a súlyossági mutatója, amelynek súlyossága átfogóbb társadalmi elszigetelési intézkedéseket kíván. [22]

Az 1918-as influenza pandémiában több tízmilliót ember halt bele és több száz millió embert fertőzött meg; a sok ember elvesztése a népességben zavart okozott valamint pszichológiai károkat is. [23] Nem volt elég orvos, kórházi szoba, vagy orvosi ellátás. A holttesteket gyakran eltakarították, mivel kevés ember állt rendelkezésre, hogy foglalkozzon velük. Nagy társadalmi zavarok és félelem uralkodott abban az időben. A világméretű járványok kezelésére tett erőfeszítések nagyban hozzájárulhattak az emberi önzéshez, a bizalomhiányhoz, az illegális viselkedéshez és a tudatlansághoz. Például az 1918-as pandémiában: "A valóság rettenetes volta miatt a hatóság teljesen elveszítette a hitelességét, az emberek úgy érezték, hogy senkihez sem fordulhatnak, senkihez sem támaszkodhatnak, és senkiben sem bízhatnak." [24]

Az 1918-as években egy amerikai katonai táborból érkező levélben ezt írta egy pandémiában szenvedő katona az orvosának:

Csak pár óra, míg a halál nem jön [...]. Ez borzalmas. Meg lehet állni, hogy egy, kettő vagy húsz ember hal meg, de látni ezeket a szegény ördögöket, mint a legyek, úgy halnak meg [...]. Napi 100 halálesetről számolunk be átlagosan [...]. A tüdőgyulladás minden esetben halálesetről szól [...]. Elvesztettük az ápolónőket, és a doktor különleges vonatokat igényel a halottak elszállításához [...]. [25]

Hullám természete

Az influenza pandémiák jellemzően hullámokban jöttek. Az 1889-1890-es és 1918-1919-es influenza pandémia mindegyike három vagy négy hullámban érkezett egyre növekvő intenzitással. [26] Viszont az egyik hullámban a halálozás nagyobb volt a hullám elején. [27]

Változó halálozás

A halálozás nagymértékben tud változni egy járványban. Az 1918-as pandémia:

Az Egyesült Államok hadserege táboraiban, ahol ésszerűen megbízható statisztikákat tartottak, az esettanulmányok gyakran meghaladták az 5 százalékot, és bizonyos esetekben meghaladták a 10 százalékot is. A brit hadseregben Indiában a fehér csapatok esetében 9,6 százalékos halálozás volt, az indiai csapatok esetében ez 21,9 százalékot tett ki. Az izolált emberi populációkban a vírus még magasabb arányban gyilkolt. A Fidzsi-szigeteken az egész népesség 14 százalékát 16 nap alatt ölte meg. Labradorban és Alaszkában az egész népesség legalább egyharmada halt meg a betegségben. [28]

Influenza pandémia

Ismert influenza pandémiák

Pandémia neve	Dátum	Halálozás	Halálozási arány	Érintett altípus	Súlyossági index
1889-1890 influenzajárvány (Ázsiai vagy orosz influenza) [32]	1889-1890	1 millió	0,15%	valószínűleg H3N8 vagy H2N2	N/A
1918 influenzajárvány (Spanyol influenza) [33]	1918-1920	20-100 millió	2%	H1N1	5
Ázsiai influenza	1957-1958	1-1,5 millió	0,13%	H2N2	2
Hong Kongi influenza	1968-1969	0,75-1 millió	<0,1%	H3N2	2
Orosz influenza	1977-1978	N/A	N/A	H1N1	N/A
2009 influenzajárvány (világszerte) [34] [35]	2009-2010	18,000 - 284,500	0,03%	H1N1/09	N/A
Éves influenzavírus-halálesetek (csak USA) [36]	1976–77-től 2006–07	3,000-46,000	N/A	N/A	N/A