Ugrás a tartalomhoz

H1N1

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2009-es új influenza vírusáról szóló fő szócikket lásd itt: H1N1/09 pandemikus vírus.

H1N1 vírus
Az A tipusú influenzavírus altípusainak előfordulása az emberben

A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. Egyes törzsei az emberi populációkban is endemikusak (külső behatás nélkül jelenlévők), ezek okozzák az influenzaszerű betegségek és a szezonális influenza kis részét. Vannak sertésekben (sertésinfluenza) és madarakban (madárinfluenza) endemikus H1N1 törzsek is.

2009 júniusában az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a H1N1 új törzse pandémiát okozott. Mivel az új vírus sertésekből eredt, sokáig sertésinfluenzának nevezték.

A H1N1 influenza altípus nevében a „H” a haemagglutinin proteinre, az „N” a neuraminidáz proteinre utal. Számos különböző törzzsé mutálódott, köztük a spanyolnátha vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, járványos sertésinfluenza törzsek és a madarakban talált különböző törzsek.

Ezek közül a spanyolnátha 50–100 millió ember életét követelte.[1] Az influenzát okozó H1N1 törzsek általában alacsony patogenitásúak. A 2009-ben megjelent új vírus azonban az esetek egy részében az influenzánál megszokottnál súlyosabb megbetegedést okozhat.[2]

Amikor 2005-ben az emberi influenza más vírusaihoz hasonlították az 1918-as vírust, kiderült, hogy a vírus 4400 aminosavja közül csak 25-30 mutatott eltérést – ennyi már elég volt hozzá, hogy a madárinfluenza vírusa emberek közt is terjedővé váljon.[3]

Sertésinfluenza

[szerkesztés]
Bővebben: Sertésinfluenza

A sertésinfluenzát, amelynek nevét kezdetben a 2009-ben megjelent H1N1 vírusra használták, valójában többfajta influenza vírus okozhatja (amelyek közül a sertésekben endemikusakat sertésinfluenza vírusoknak – nemzetközi rövidítéssel SIV – nevezik). A 2009-ben ismert SIV vírusok közt vannak C típusú influenza vírusok is, az A típusúak közül pedig a H1N1-en kívül a H1N2, a H3N1, a H3N2 és a H2N3.

A sertéspopulációkban ezek az egész világon elterjedtek. Emberre való átterjedésük nem gyakori, és még akkor is gyakran csak antitestek termelődéséhez vezetnek az emberi vérben megbetegedés nélkül. Ha a sertésinfluenza vírus mégis emberi megbetegedést okoz, zoonotikus sertésinfluenzának nevezik. Az ilyen fertőzéseknek különösen azok vannak kitéve, akik gyakran vannak sertések közelében. Az állatok megfelelően megfőzött húsa nem fertőz.

A zoonotikus sertésinfluenza tünetei hasonlóak az influenzaszerű megbetegedések tüneteihez. A sertésekről emberre átterjedt influenza ritkán fertőz tovább emberek közt.

A spanyolnátha

[szerkesztés]
Bővebben: Spanyolnátha
Az 1918-as spanyolnáthajárvány terjedése

A H1N1 egy különlegesen virulens törzse okozta 1918 márciusa és 1920 májusa közt a spanyolnátha pandémiát, amely az emberiség történetének egyik legpusztítóbb járványa volt: világszerte 50-100 millió embert ölt meg.

A vírus azért volt olyan pusztító, mert az emberi szervezetben az immunrendszer túlzott reakcióját váltotta ki, az úgynevezett citokin vihart.[4][5] Az immunrendszer citokinok (jelzőmolekulák) tömegét bocsátotta a tüdő szöveteibe, emiatt fehérvérsejtek özönlöttek oda, károsítva a tüdőszöveteket és vizenyőt okozva, ami megakadályozta a légzést. Más pandémiáktól eltérően, amelyek főképp az öregekkel és a gyerekekkel végeztek, a spanyolnátha nagy számban végzett fiatal felnőttekkel, akiknek erős volt az immunrendszere és ezért erős védekező reakciót produkált.

A járvány azért kapta a spanyolnátha nevet, mert Spanyolország volt az egyetlen európai ország, ahol az áldozatokról folyamatosan jelentéseket közöltek, miközben más országokban ezt nem engedték szerepelni a hírekben, hogy megelőzzék a pánikot.

A Fort Dix-i járvány

[szerkesztés]
Bővebben: Sertésinfluenza-járvány 1976-ban

1973-ban egy új H1N1 sertésinfluenza vírus járványt okozott a Fort Dix katonai bázison az Egyesült Államokban, amelyben 13 katona betegedett meg, és közülük egy meghalt. A vírust január 19. és február 9. közt észlelték, és nem terjedt Ford Dixen kívülre.

A 2009-es járvány

[szerkesztés]
Bővebben: 2009-es influenzapandémia

2009 áprilisában a H1N1 egy változata - amely a H1N1/09 pandemikus vírus (vagy új H1N1 influenza vírus) nevet kapta - halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban. Az első jelentések több mint száz áldozatról szóltak, bár a számok később változtak. A kór átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is, köztük Európába. A WHO május 18-ai adatai szerint a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetek száma 40 országban 8829 volt, és 74-en haltak meg, többségük Mexikóban, a nemzeti egészségügyi hatóságok által a WHO számára szolgáltatott tájékoztatás alapján.

A Járvány Terjedése Szomszédos Országokban

[szerkesztés]

Szomszédos országaink közül Ukrajnában volt a legsúlyosabb a helyzet. A vírus 2009 júniusában jelent meg, és 2009. november 1-jére négy nyugat-ukrajnai megyében már 81 ezer ember szenvedett vírusos eredetű légzőszervi megbetegedésben, és 2341 embert ápoltak kórházban. A vírus feltehetően 48 ember halálát okozta addig. November 13-ára Ukrajnában tovább súlyosbodott a helyzet: a kórházakban 65 600 beteget ápoltak influenza miatt, közülük 392-en intenzív kezelésre, 60-an pedig mesterséges lélegeztetésre szorultak. A járvány kezdete óta 1,25 millióan betegedtek meg Ukrajnában, és 239-en hunytak el. November 18-ára Ukrajnában tovább növekedett a megbetegedések száma. A hivatalos nyilatkozat szerint a járvány kezdete óta összesen 1,4 millió megbetegedést regisztráltak, és a halálos áldozatok száma 328-ra emelkedett.

Lappangási Idő és Megelőzés

[szerkesztés]

Az új vírus lappangási ideje az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint maximum hét nap, fertőzőképessége pedig a betegség kezdetét megelőző naptól a kezdetét követő hetedik napig tart.

Az új vírus megelőzésére az Egészségügy Minisztérium oltópontokat állított fel, melyek listáját a járvány hivatalos oldalatette közzé. Az oltás szükségessége heves vitákat kavart a lehetséges mellékhatások miatt, ám a nemzetközi ajánlások szerint érdemes oltatni a régi és az új típusú influenza vírus ellen is. Az esetek néhány százalékában előfordulhat fejfájás, hőemelkedés vagy enyhe rossz közérzet.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ NAP Book. [2008. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 26.)
  2. ↑ Seasonal Influenza: The Disease. Centers for Desease Control and Prevention (USA). [2009. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 30.)
  3. ↑ Hazard in Hunt for New Flu: Looking for Bugs in All the Wrong Places. New York Times
  4. ↑ Kobasa D, Jones SM, Shinya K, et al (2007. January). „Aberrant innate immune response in lethal infection of macaques with the 1918 influenza virus”. Nature 445 (7125), 319–23. o. DOI:10.1038/nature05495. PMID 17230189. 
  5. ↑ Kash JC, Tumpey TM, Proll SC, et al (2006. October). „Genomic analysis of increased host immune and cell death responses induced by 1918 influenza virus”. Nature 443 (7111), 578–81. o. DOI:10.1038/nature05181. PMID 17006449. PMC 2615558. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Influenza A virus subtype H1N1 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=H1N1&oldid=27656748”