Szerkesztő:KevinHTwelve/Elhallgatott

Elhallgatott gyalázat
Rendező	Skrabski Fruzsina
Producer	Skrabski Fruzsina, Janovics Zoltán
Forgatókönyvíró	Skrabski Fruzsina
Operatőr	Kiss Sándor, Farkas Dániel, Czombra Albert
Vágó	Kiss Sándor
Gyártás
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	52
Forgalmazás
Bemutató	2013. október 17.
Korhatár	16 éven aluliak számára nagykorú felügyelete ajánlott.
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhallgatott gyalázat (dokumentumfilm)

Az Elhallgatott gyalázat egy 2013-ban bemutatott tényfeltáró dokumentumfilm, amely a Magyarország szovjet megszállása alatt megerőszakolt magyar áldozatokról szól. A háborúban egyfajta hadviselési formának számít a nők megerőszakolása, de talán a legbrutálisabbak e tekintetben a Magyarországot 1945-ben megszálló szovjet katonák voltak. A korabeli nemibeteg-gondozók adatai szerint több százezer magyar nőt erőszakoltak meg. A szovjet katonák által elkövetett gyalázat ugyan köztudott, mégis mindenki hallgat róla; az erőszakról az áldozatok sem akarnak beszélni, sokszor még a családtagjaik előtt is titokban tartották. A készítők ezért végigjárták Magyarországot az akkori hadsereg útján és szemtanúkat, hozzátartozókat, áldozatokat kérdeztek a szovjetek viselkedéséről. A filmet Skrabski Fruzsina rendezte, a producere pedig Janovics Zoltán volt. A film bemutatóját 2013. október 17-én tartották, és számos magyar televíziós csatorna, többek között a TV2, az M1 és a Duna TV is műsorára tűzte. 2014-ben Brüsszelben és Párizsban is levítetteték.

Történelmi háttér

Magyarország szovjet megszállását a "felszabadulás ünnepének” nevezték a kommunisták, és a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től 1989-ig. Az ünnepnap április 4-ére esett, mivel az akkori hivatalos álláspont szerint 1945-ben ezen a napon hagyta el Magyarország területét Nemesmedvesnél az utolsó német katona az előrenyomuló szovjet csapatok elől visszavonulva.

Április 4-én a szovjet 6. gárda-harckocsihadsereg, a 4., 9. gárdahadsereg és a 46. hadsereg megkezdte Bécs ostromát. Április 4. után, Nemesmedves szovjet elfoglalását követően a visszavonuló német-magyar alakulatok közigazgatásilag önálló magyar községet már nem tartottak, de magyar területeket még igen, a hadműveletek során április 11-én, még magyar területen a Pinkamindszent községhez tartozó Dénes- és Kapuy-majort a németek feladták és a 104. szovjet lövészhadtest 93. lövészhadosztályának egységei vették birtokukba. Ezzel a szovjet hadsereg számára lezárult Magyarország területének elfoglalása.

A háborúban győztes nyugati hatalmak és a Szovjetunió vezetői Ausztriánál húzták meg a választóvonalat Kelet és Nyugat között. A Szovjetunió és Magyarország közötti 1947-es békeszerződés kimondta, hogy a szovjet erők mindaddig az országban maradhatnak, amíg Ausztriában is állomásoznak csapataik.

A Szovjetunió ilymódon jogot nyert arra, hogy Magyarországon fegyveres erőt tarthasson, ami az 1950-es évek elején négy hadosztálynyi haderő volt. A közlekedési utak biztosítását szolgáló két lövészhadosztály mellett egy-egy vadászrepülő- és vadászbombázó hadosztály állomásozott Magyarországon. A magyar hadsereg létszáma 1947. április 15-én mindössze 14 219 fő volt.

A Német Birodalom kapitulációját követően sem a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, sem a politikai pártok nem kívántak magyar katonai jelenlétet Budapesten, illetve a magyar nagyvárosokban.

A nemzetiszocialista Németország megszálló katonáinak kiűzése és a nyilaskeresztes hatalom megdöntése egyben Magyarország szovjet megszállásának kezdete is volt, hiszen a hatalmas anyagi károk és emberveszteségek után az ország életét a szovjet megszállás megnehezítette és az ország lakosságának nagy része számára a háború borzalmait maga a szovjet hadsereg tevékenysége jelentette.

A film témája

Minden történet ugyanúgy kezdődött: az ártatlan civilek az átvonuló hadsereg elől a pincébe, padlásra menekültek, a lányok elcsúfitották magukat, hogy ne legyenek kívánatosak. Aztán hirtelen megjelentek az ajtóban a részeg katonák és pillanatok alatt elragadták a nőket. Az áldozatok között volt, aki később beleőrült a szégyenbe vagy belehalt az erőszak okozta sérülésekbe.

A film készítői szovjet veteránokkal, orosz és magyar történészekkel, pszichológussal és az áldozatokkal próbálták kideríteni, miként tudtak tömegével megőrülni a férfiak és olyan brutálisan viselkedni. Megszólalnak az akkori áldozatok, vállalva a felkavaró, borzalmas visszaemlékezéseket. Miként viselte meg a nőket és az egész társadalmat ez a megaláztatás?

A nemi erőszak nem okoz szexuális örömöt, az erőszak a hatalomról, a győzelemről szól, amit a legkönnyebb fegyvertelen és gyenge nőkkel szemben gyakorolni. A győztes hadsereg ráadásul még több, mint 40 évig itt maradt és felszabadítóként ünnepeltették magukat.

Az áldozatoknak titkolniuk kellett a történetüket, mert különben őket büntethették meg. Sokan még most is titokban tartják a történteket, ráadásul jogilag sosem sem vonták felelősségre azokat, akik ezt elkövették.

Szakértők, közreműködők

• Kováts Judit
• Leonyid Gibijanszkij
• Nyikita Petrov
• Pető Andrea
• Ungváry Krisztián
• Perczel Firontos Dóra
• Horváth Attila
• Zsolnay Zoltán
• Számvéber Norbert

Szereplők

• Földesi Margit
• Igor Tupicin
• Jefim Blinder
• Kohánka Istvánné Baranyi Klára
• Heizer Tiborné Molnár Emília
• Lendvai Pál
• Koválnyé Ilonka
• Mattheidesz Konrád
• Dr. Ligetiné Feredy Mária
• Ertl Pálné
• Mihail Szavelij
• Palotainé Kali Gabi
• Simig Gyuláné Prósz Magdolna
• Ujj Miklósné
• Vincze Lajosné

Forgatási helyszínek

• Budapest
• Győr
• Litér
• Oroszország, Moszkva
• Nagyvázsony
• Nyíregyháza

Stáblista

• Skrabski Fruzsina (író, rendező)
• Janovics Zoltán (producer)
• Czomba Albert (operatőr, director of photograpy)
• Kiss Sándor (operatőr)
• Farkas Dániel (operatőr)
• Czomba Imre (zeneszerző)
• Szentgáli György (zene)
• Rákócza Richárd (zene)
• Horváth Nóra (zene)
• Kiss Sándor (vágó, kamerakezelő)
• Dimeth Balázs (kamerakezelő)
• Kopp Krisztina (rendezőasszisztens)

Filmes díjak

• Mecenatúra Díjátadó (2015. Budapest) - Ember Judit kategória, III. hely
• Film for Peace Festival (2014, Trieszt) - Különdíj
• Alter-Natív (2013, Marosvásárhely) - Panoráma Program
• Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál (2013, Los Angeles) - Versenyfilm
• Kamera Korrektúra (2013, Budapest) - Dokumentumfilm, I. hely

További információk

• A teljes film a Youtube-on
• A film adatlapja az Internet Movie Database (IMDB) oldalon (angol nyelven)
• A tanú is áldozat
• Felemás film a megerőszakolt magyar nőkről
• ‘Silenced Shame’: Hungarian Women Remember Wartime Rapes