Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:KevinHTwelve/Aldozatok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Áldozatok 2006
RendezőSkrabski Fruzsina
ProducerSkrabski Fruzsina
ZeneAlpár Balázs
OperatőrAntal Szabolcs, Bodoky Bence, Hegedüs János, Kuzma Viktor, Mónus Zoltán, Zsalakó Balázs
VágóFekete Balázs
Gyártás
OrszágMagyarország
Forgalmazás
Bemutató2021. október 20.
Sablon • Wikidata • Segítség

Áldozatok 2006 (film)

[szerkesztés]

Az Áldozatok 2006 egy 2021-ben bemutatott tényfeltáró dokumentumfilm, amely a 2006-os MTV-székház ostroma és azt követő zavargások során megsérült civil és rendőr áldozatoknak állít emléket.[1] A filmben megszólalnak rendőrök, áldozatok, szemtanúk, ügyvédek és az Ügyészség is.[2] A filmet Bodoky Tamás és Skrabski Fruzsina készítette, és eddig soha nem látott amatőr és profi felvételek is tartalmaz.[3] A film premiervetítése október 20-án volt. A premieren a készítők és megszólalók többségén kívül megjelent a politikai élet több alakja is, közöttük Karácsony Gergely, Novák Előd, Révész Máriusz, Balog Zoltán és sokan mások. Az televíziós bemutatóra a Duna TV-n került sor október 24-én, 21:40-kor, utána pedig az atlatszo.hu portálon mindenki számára elérhetővé tették a teljes alkotást.[4]

Történelmi háttér

[szerkesztés]

Egy Gyurcsány Ferenc által elmondott, belső hallgatóságnak szánt őszödi beszéd hanganyagát 2006. szeptember 17-én, vasárnap délután ismeretlen személy(ek) egyidejűleg a Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak és Weyer Balázsnak, az Origo internetes portál főszerkesztőjének egy CD-n, mp3 formátumban juttatták el. A rádió 16 órai híreiben és honlapján is közölte a hírt. 17 óra körül az RTL Klub egyik riporterének Gyurcsány Ferenc Győrben elismerte: ő beszél a felvételen. Miután nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszédének hangfelvétele, szeptember 17-én este a budapesti Kossuth téren polgárok kezdtek gyülekezni.[5]

Kormányellenes tüntetések sorozata indult 2006. szeptember 17-én, amelyek elsősorban Budapesten, valamint több magyarországi városban kezdődtek, néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az ún. őszödi beszéde, amely az MSZP zárt frakcióülésén hangzott el 2006. május 26-án.

A 2006. őszi magyarországi tiltakozások és demonstrációk középpontja Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth téren volt, ahol eleinte tízezres tömeg gyűlt össze esténként. A tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknek[6][7][8] neveztek el. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án az éjjeli órákban „megostromolta” a Magyar Televízió székházát, jelentős károkat okozva az épületben, illetve több, az épület előtt álló (főleg MTV-s) autóban. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között.[9][10]

A következő hónapok folyamán alkalmi csoportosulások és kormányellenes szervezetek országszerte nap mint nap tüntetéseken követelték a kormányfő lemondását.[11][12][13] Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a kormányfő távozását követelő sikertelen ultimátumát követően ugyanitt tartott a Fidesz is tüntetéssorozatot.

Ezt követte a három napos megtorlás szeptember 19-21. között a tévéostrom miatt. A rendőrökben benne volt, hogy revansot kell venni. Az MTV ostromot követően, szeptember 19-21-én kisebb csoportokban azonosító nélküli rendőrök a belvárosban megtorló akciókat hajtottak végre. Kitüntetett célpontjaik voltak olyanok, akik nemzeti érzelmüket öltözetükkel, jelvények kitűzésével, nemzeti zászló tartásával kifejezésre juttatták, mert az MTV-t megostromlókkal azonosították őket. Egy rövid hír az indexről ezen időszakból (szeptember 21., 02 óra 41 perc): „Fiatalokat vertek meg az Akácfa utcában. Alaposan megvertek hat-nyolc, elsőlátásra nem randalírozónak kinéző fiatalt a rendőrök az Akácfa utcában a Wesselényi és a Dob utca között. Az egyiknek kiverték három fogát, többen még mindig a földön fekszenek, tudósítónk hívta ki hozzájuk a mentőt. Azt állítják, nem tudtak mit csinálni, mert két oldalról szorították be őket.”

Ekkor történt a – jogerősen is ártatlan – Kruchina-fivérek bántalmazása és őrizetbevétellel kezdődő több hónapos kálváriája, illetve a diplomáciai kellemetlenségeket is okozó perui férfi bántalmazása.

Az ártatlan emberekkel szembeni indokolatlan rendőrifellépés a rádiónál felállított kordon közelében is folytatódott. Ennek következtében – a rendőri brutális ütlegelés, rugdosás, és megbilincselések miatt – már komoly sérülésekkel rendelkezőszemélyeket térdepeltettek, megalázó, becsmérlő, szavakkal illették, emberi méltóságukban gyalázták, embertelen bánásmódnak tették ki, majd jogellenesen fogva tartották őket. Az előbbiek alátámasztására szolgálnak a rendőritúlkapást megállapító bírósági határozatok is.

A három nap alatt több mint 200 embert vettek őrizetbe. Ezek tehát az előzményei a véres október 23-ai eseményeknek.

2006. október 23. napján az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából az ország minden területén megemlékezést tartottak. Budapesten a Parlamentelőtti Kossuth téren a rendőrhatóság által október 25. napjáig tudomásul vett demonstráció szervezőivel október hónapban folytatott tárgyalások eredményeként az a megállapodás született, hogy a Kossuth tér elfoglalt részét a demonstrálók október 23.napján 02.00 órától átengedik a rendőrségnek, az érintett területnek - az államiünnepségen résztvevővédett személyekre figyelemmel - biztonsági és tűzszerészetiszempontból történőátvizsgálása végett. A rendezvény szervezője a kérdéses időpont éjjelén a megállapodásnak megfelelően felkérte a résztvevőket a helyszín elhagyására, ennek azonban kb. 10-20 személy nem engedelmeskedett. A demonstráció szervezője másokkal együtt segítséget kért a rendőrségtől. A Kossuth téren rajtuk kívül kb. 200 fő maradt a rendezvény helyszínét lezáró kordonon kívül, és várták, hogy a 02.15-02.30 óra körüli időben megkezdett tűzszerészeti átvizsgálás megtörténjen, és a rendezvényre visszatérhessenek. Október 23-án 00.30 órakor a REBISZ Bevetési Parancsnoksága teljes állománya részére riadót rendeltek el, mely egységek kivonultak a helyszínre. Azt jelentették nekik, hogy mintegy 200 fő nem hajlandó elhagynia Kossuth teret, ezáltal nem tudják végrehajtani a tűzszerészeti és biztonsági átvizsgálást, ezért ki kellőket szorítani a területről. E feladat végrehajtását testi kényszeralkalmazásával rendelték el azzal, hogy agresszív fellépés esetén a lőfegyverhasználatkivételével minden kényszerítőeszköz alkalmazható. A tömegoszlatást 02.54 órakor kezdte meg a REBISZ és 05.00 órára fejezte be. Október 23-án 09.15 órakor a Nádor utca – Garibaldi utca kereszteződésénél kb.

30-60 fős tömeg jelent meg, akik a kordon megbontásával be akartak jutni a Kossuth térre, de ezt a kordonszolgálatot ellátó egység megakadályozta. 09.40 órakor a Kossuth térre bejutni szándékozó tömeg létszáma kb. 1000 főre emelkedett, a bejutásukat tömegoszlatással a REBISZ ismételten megakadályozta. A Legfelsőbb Bíróság végül 2010. szeptember 21-én kelt ítéletében kimondta, hogy „a Kossuth téren tartott demonstráció 2006. október 23-án hajnalban foganatosított feloszlatása jogellenes volt”.

A Kossuth tér északi részénél, a Markó utca vonalában október 23-án 15:15 provokációra került sor a rendőrség részéről, majd a tömegben is néhány csuklyás fiatal lökdösni kezdte előre a többieket. Az Alkotmány utcában a BRFK kordonszolgálatot ellátó állományára az összegyűlttömeg rá támadt, a kordont beszakították. 15:32 órakorarendőri erők megkezdték a tömeg kiszorítását az Alkotmány utcából a Bajcsy Zsilinszkyút irányába. A kiszorított tömeg kisebbik része a Nyugati tér irányába, míg nagyobbik része az Andrássy út irányába indult el a Bajcsy-Zsilinszky úton. A tömeg nagyobbik része a közelgő Fidesz-MPSZ rendezvény felé vette az irányt. A rendőrség folytatta az oszlatást a Deák Ferenc tér irányába.

.15:43 órakor a tömegoszlatás folytatódott, az összecsapások egyre súlyosabbá váltak, vízágyú, könnygázgránátok és gumilövedékek kerültek bevetésre. 16:00 órakor az Astoriánál kezdetét vette a törvényesen bejelentett Fidesz-MPSZ rendezvénye, amelyen több mint 60.000 ember vett részt. Az Andrássy út – József Attila utca kereszteződésében, az Erzsébet tér északi részén a tömeg hosszabb időn át támadta a rendőri erőket.

17:40-re a Deák Ferenc tér és Károly körút magasságában, valamint a Károly körúton az Astoria felé lévő területen szinte teljesen összenőtt a rendőröket támadó tömeg és a Fidesz-MPSZ nagygyűlésen résztvevők, nem lehetett őket elkülöníteni. A rendőrségnek sikerült másfél óra alatt összesen két kilométeren keresztül, az Akadémia utcától egészen az Astoriáig tuszkolni a tömeget, ügyelve arra is, hogy nehogy másirányba pl. az Andrássy út felé menjenek. 17.45órakor a Fidesz-MPSZ nagygyűlésen bejelentették a rendezvény befejezését. A Kossuth téren tartózkodó Gergényi Péter rendőrvezérőrnagy kiadta parancsot a tömegoszlatás indítására. A szervezők felszólították a jelen lévőket, hogy ne menjenek a Deák tér felé, a Károly körúton lévő rendezők pedig megpróbálták az arra jövőket visszaterelni, de ebben kapucnis, sálas fiatalok igyekeztek őket megakadályozni. A későbbiekben sokkal kisebb létszámú tömeg maradt a rendőrségi tömegoszlatás helyszínén. A tömegoszlatás kardlaphasználat kíséretében lovasrohammal, vízágyúval, könnygázzal és gumilövedékkel zajlott.

A rendőri műveleket végül 03.00 órára fejezték be.

A film születése

[szerkesztés]

A bemutatón Bodoky Tamás a következőket mondta:

„Skrabski Fruzsina azzal a felütéssel hívott meg riporternek ebbe a produkcióba, hogy nagyon érdekli a téma, de nem akar kurzusfilmet csinálni, és a közreműködésemmel esélyt lát arra, hogy a visszaemlékezés ne az akkor történteket azóta kisajátítani, felhasználni próbáló egyik vagy másik politikai párt narratíváját tükrözze. Mivel Fruzsinát közel húsz éve ismerem, 2006-ban és utána pedig tényfeltáró újságíróként évekig foglalkoztam az ártatlanul megvert és meghurcolt emberek ügyeivel, örömmel mondtam igent a felkérésre. Két szempontot ajánlottam Fruzsina figyelmébe: egyrészt, hogy a tüntetőkhöz hasonlóan az akkor kivezényelt rendőrök többsége sem volt vadállat, és ugyanúgy megszenvedte azokat a heteket-hónapokat, és ezt is be kell mutatni. Másrészt, hogy 2006-ban nem csak jobboldali-konzervatív, hanem liberális, ha úgy tetszik Soros-bérenc jogvédő szervezetek is felléptek az igazságtalanság ellen és az áldozatok védelmében, őket is meg kell szólaltatni. Gulyás Gergely egyszer azt mondta nekem, hogy majd akkor lehet diktatúrázni, ha egy Fidesz-kormány rendőrei verik az ellenzéki tüntetőket Budapest utcáin. A Fidesz-kormányokat 2010 óta sok bírálat éri a jogállamiság korlátozása miatt, de meg kell hagyni, legalább erre odafigyeltek. Úgy vélem, hogy nem lehet hiteles és sikeres az ellenzék sem, ha nem néz szembe kritikus módon a korábban történtekkel. Ezért vettem részt ennek a filmnek az elkészítésében.”

Skrabski Fruzsina pedig a köszöntőjében így nyilatkozott a premieren:

„Nem akartam volna foglalkozni 2006-tal, mert már sok könyv, film foglalkozott vele: Pesty László Megsebzett ünnepe, Kormos Valéria Embervadászata, vagy Bodoky Tamás Túlkapások című könyve.

Azért kellett mégis ezt a filmet elkészíteni, mert hiába telt el 15 év, nem derült ki az igazság.

Van olyan, amikor az igazságszolgáltatás nem oszt igazságot és ilyenkor, amikor az egész társadalom fájdalma, égbekiáltó bűnök maradnak ítélet nélkül, csak az újságírók tehetnek azért, hogy a borzalmak kiderüljenek és a társadalom megvesse az elkövetőket és a felelősöket.

Remélem, ez a film elindít egy tisztulási folyamatot, kiderülnek további titkok és lesznek közös ügyeink, amelyekben pártok felett egyetértünk!"

Riporterek

[szerkesztés]

Szakértők

[szerkesztés]

Megszólalók, szemtanúk

[szerkesztés]

Forgatási helyszínek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Referenciák

[szerkesztés]
  1. ↑ Áldozatok 2006 a mediaklikken. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  2. ↑ Ma este vetítik a Duna TV-n az Áldozatok 2006 című dokumentumfilmet. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  3. ↑ Bemutatták az Áldozatok 2006 című tényfeltáró filmet. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  4. ↑ Megszólalt az Áldozatok 2006 című film készítője. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  5. ↑ a b Az MTV-székház ostorma. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  6. ↑ Őszödtől az Astoriáig, HVG, 2006/51-52 szám, 2006. december 23.
  7. ↑ Dr. Michael Ehrke: Magyarországi nyugtalanságok – A közép-európai csatlakozási válság szimptómája? Archiválva 2007. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Friedrich Ebert Alapítvány
  8. ↑ Alig ismert jobbosok váltak vezérré, Origo, 2006. szeptember 20.
  9. ↑ Zavargások: méltányosságból fizet a biztosító, HVG, 2006. szeptember 26.
  10. ↑ Riots over Hungarian PM's 'lies', BBC, 2006. szeptember 19.
  11. ↑ "A magyar szélsőjobb tudott megmozdulni eddig nem tapasztalt módon", Népszabadság Online, 2006. szeptember 22.
  12. ↑ Tüntetések, tévéfoglalások percről percre, index.hu
  13. ↑ "Elkúrtuk" – percről percre (index.hu)
  14. ↑ Skrabski Fruzsina filmet készített a 2006-os áldozatokról. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  15. ↑ a b Áldozatok 2006: itt van a dokumentumfilm 2006 forró őszéről. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:KevinHTwelve/Aldozatok&oldid=24350267”