Szerkesztő:Hkoala/Archívum2010M
Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd! |
Magyar...
...ha már olyan ügyesen megtaláltad az allapomat, akkor talán véleményt is mondhatnál róla. A lektorálást mindig jó jön (a vitalapomra várom szokás szerint) . Meg szerintem felüdülés lesz a VIL-es meló mellett. Köszönöm– Istvánka posta 2010. november 27., 23:00 (CET)
Rengeteg cikkünk van, már azt sem tudom mit linkeljek be és mit nem. És ez egy nagyon jó dolog . Teljesen beleélem magamat ebbe a cikkbe, holott csak a hóstát mellé készült volna eredetileg, amolyan mellékcikknek. Rég élveztem ennyire a szócikkírást . Rengeteg okosságot tanultam az elmúlt napokban. Bármikor nekiállhatsz lektorálni – Istvánka posta 2010. november 28., 21:04 (CET)
Bonzsoúr! Jelentem a cikket befejeztem. Még át kell olvasni, helyesírást, fogalmazást javítani. Úgyhogy ezennel tisztelettel felkérlek eme cikk lektorálására is. Reszkess Miskolc! – Istvánka posta 2010. november 30., 14:58 (CET)
Köszi szépen az észrevételeket és a javításokat! Sajnos ma nem tudok foglalkozni a cikkel, mert ez a hétvége nagyon a családról és a Mikulásról szól . Annyit hozzátennék, hogy szándékszok valamikor kilépni és végigfotózni az utcát, mert a commonsban szinte semmi, és ilyesmire engedélyt kérni szerintem időpocsékolás. Tudom, hogy rengeteg még a hiba benne, azért nem is tettem ki a szócikknévtérbe. Meg aztán lenne egy-két kérdésem a koncepciót illetően is, de azt majd csak holnap. További kellemes hétvégét és virgácsot is mellé . Mindenképpen kellemes estét. Én már itt sem vagyok. Üdv– Istvánka posta 2010. december 5., 12:31 (CET)
VIL-copy
Szia! Gondolom láttad Karmela 80-as listáját az egyéb kocsmafalon. Thomas Müntzer nevét látva eszembe jutottál. Nem, nem akarom rád sózni, tudom, hogy most elfoglalt vagy. Cassandro Ħelyi vita 2010. december 6., 01:42 (CET)
Till Eulenspiegelre már Zsuzsánkát akarom ráállítani. Szent Patrikon gondolkodom, de vizsgaidőszakom következik, ami most nekem elég fontos, így lehet, hogy majd csak februárban. Cassandro Ħelyi vita 2010. december 6., 17:44 (CET)
re Magyar utca
Bonzsoúr!
A kérdéseidet és észrevételeidre a válaszaim:
- Az utca kialakulása fejezet utolsó három bekezdése már a 19. századról szól, nem akarnád átrakni a következő szakaszba?
- De igen. Ott a helye.
- A 19. században utcakép, a 20. században utca; ez akarattal nem egyforma?
- Próbáltam nem egyforma szakaszcímeket adni, ezért a különbözőség, de ha gondolod egységesíthető, esetleg kicserélhető bármi másra.
- A Bel-Magyar utcának épületei vannak; a Kül-Magyar utcának nevezetes épületei; ez akarattal nem egyforma? Az egyiknél teljes felsorolás, a másiknál válogatás?
- Mivel a Bel-Magyar utca szinte összes épületének van valami története illetve nagyrészük műemlék is, úgy gondoltam, hogy az összesről írok. A Kül-Magyar utcában nagyon kevés az érdekes épület, ezért válogattam. A kétágú templomtól keletre jóformán családi házak álltak, ezekről szerintem felesleges írni. Ha valamit kihagytam volna, jelezd.
- Benkő Elek: Igaz, hogy (még) nincs róla cikk, de linket érdemelne.
- Rendben.
- Kun Károly gróf: Így írják vagy Kuun-nak? (Kuun Géza miatt kérdem)
- Nem tudom. Annyit tudok, hogy Ozsdolán működik egy Kun Kocsárd nevű tanintézet. Riszörcsölni kell még .
- Semmi használhatót nem leltem a neten. Annyit tudok, hogy az ozsdolai család valamikor a Kuúnról Kunra (vagy Kúnra) változtatta a nevét. Hogy Kun Károly pontosan, hogyan írta, nem tudom, nem találtam rá forrást. Ezért inkább hagynám a Gaal Gy. által említett formában.– Istvánka posta 2010. december 9., 09:39 (CET)
- Nem tudom. Annyit tudok, hogy Ozsdolán működik egy Kun Kocsárd nevű tanintézet. Riszörcsölni kell még .
- A városkapu szomszédságában kocsmák és pecsenyesütők működtek. Ezek a szennyvizet és az esővizet vezették le. Elég szokatlan műszaki megoldás
- 1941-ben, amikor Kolozsvár ismét Magyarországhoz került, az utcanevek ismét megváltoztak. Az utca belső része visszakapta újabb huszomhárom évig a Kossuth Lajos nevet, míg a külső részt néhány évig a Vörös Hadseregről (Armata Roşie) nevezték el. Furcsállom, hogy Kossuth Lajos és a Vörös Hadsereg név azonos időszakban volt; ezt még ellenőrizned kellene.
- Oké. Utánanézek máshol is.
- Mert az egykori Nagy utcát szintén hóstáti házikók szegélyezték – egészen külvárosias jellege volt a Szamoson túli résznek –‚ s századunk első évtizedére Ferenc József út néven Kolozsvár leggyorsabban kiépült főutcája lett. -Én tudom, melyik a Ferenc József utca, és hogy kerül ide, de mások számára ez nem lesz olyan nyilvánvaló. Valahogy bele kellene fűzni a szövegbe a jelenlegi vasútállomás helyét.
- Készül külön Hídelve szócikk is, majd ahhoz igazítom a szöveget.
- Ha gondolod, írd be a luteránus templomhoz, hogy a magyar nyelvű istentiszteleteket 1861-ben id. Hintz György vezette be.
- Szerintem ezt inkább a templom szócikkében kéne megemlíteni.
- A három egymás melletti ház, az 1930-as évek végén nem tette kihasználhatóvá a központi fekvést - ezt nem értem
- A három egymás melletti ház központi fekvését az 1930-as évek végén nem sikerült kellőképpen kiaknázni - átírva
- Több helyen múlt időből átváltasz jelen időbe és vissza, ezt nem javítottam, de következetesen végig kellene menni a cikken ilyen szempontból.
- Igen, ezt én is észrevettem. Javítom.
- Unitárius Kollégium: Szívem szerint lerövidíteném a szakaszt, és a részletezést átvinném a János Zsigmond Unitárius Kollégium cikkébe.
- Szerintem a legjobb megoldás a Brassai Sámuel Líceum és a János Zsigmond Kollégium cikkeinek rendezése lenne. Amúgy dilemmában vagyok, mert az unitárius kollégium linkelésekor nem tudom melyike használjam.
- Huszár-féle ház: ha gondolod, írd be, hogy az unitárius egyház Huszár Mihály aranyművestől vásárolta. (Asztalos István: Kolozsvár épített kincsei. Kolozsvár: Stúdium. 2008. 116. oldal. ISBN 978 973 643 159 3)
- Beírva.
- Szintén a részletezőbe átrakást javasolnám a lutheránus templom esetében is. + Kiegészítés, ha gondolod, rakd be ezt is: Johann Schmidt, az evangélikus egyházközség lelkésze 1783. február 1-jén beadványt írt a kolozsvári református egyháznak, amelyben templom céljára kérte a református egyház tulajdonában álló sarkotelket. A telket végül is 1803-ban sikerült megvásárolni. (Asztalos 114–115. oldal)
- Igen, valószínűleg az alcikkekbe kéne sok infót átpakolni.
- röntgen szűrőállomás - nem kötőjeles?
- Katona Gyula, világhírű tenor, kolozsvári, és piros a linkje? Enyje-bejnye
- Szent Erzsébet Aggház: tisztázni kellene az írásmódját, mert előfordul nagy meg kis a-val is.
- Igen, ez egy kérdés. Szívem szerint Szent Erzsébet idősek otthona, vagy valami ilyesmi nevet adnék. Az aggház nem biztos, hogy jó, kicsit idejétmúltnak tűnik. Mit szólsz?
- Unitárius püspöki lakhoz kiegészítés: a kapu keretén névbetűs címerpajzs máltai kereszttel (Asztalos 119. oldal)
- Ha kéznél van az Asztalos-könyv, akkor megkérnélek, hogy írd be forrásmegjelöléssel együtt ezt az adatot. Ugyanezt kérném a Huszár-féle ház esetében is. A könyvemet kölcsönöztem, és szerintem belátható időn belül nem tudom visszaszerezni.
- Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok (Bukarest: Kriterion, 1982) II. kötetében van még anyag az új unitárius kollégium építésekor lebontott házakról, az unitárius püspöki lakról, a Belső Magyar utca reneszánsz maradványairól, a kétágú templomról, a lutheránus templomról, a régi unitárius kollégiumról, a Radák-házról. Ha kéred, megpróbálom elküldeni.
- A Principesa Ileana líceum mai neve kimaradt.
- Pótolva.
Mindenképpen lesz még egy szócikk Hídelvéről és a Bocskai térről is. Remélhetőleg hétvégén végig tudom fotózni az egész strasszét. Hétközben nehéz, mivel mire végzek már sötét van. Köszi szépen a sok apró javítást.– Istvánka posta 2010. december 7., 14:08 (CET)
Bonszoár! Válasz a második adagra:
- 1. Igen, kicsit elsiettem a javítást. Így már jó lesz szerintem.
- 12. Lehetne mondjuk egy cikket létrehozni Unitárius Kollégium (Kolozsvár) címmel és ebben részletezeni a régi és az új épületet valamint az Unitárius Kollégium→Brassai Sámuel Líceum→János Zsigmond Unitárius Kollégium vonalat. Az utóbbi kettőről redirekt készülne a megfelelő alfejezetekre. Szerintem így az anyag egy helyre kerül és az olvasó könnyebben megérti mi is történt. Mit szólsz? Pasztillát mostanság nem merem zaklatni .
- 15. Megkérdem Bennót!
- 18. Köszi a forrásolást.
- 19. Köszi még egyszer a beszkennelt anyagot.
Utólagos engedelmeddel kipipáltam és kiikszeltem a fenti válaszom egyes pontjait, annak függvényében, hogy javítottam-e vagy még nem a jelzett hibákat.
Másik kérdésedre válaszolva, a két hóstátis könyvet ismerem. A temetkezéses meg is van, viszont számunkra nem a legmegfelelőbb mivel nagyon részletesen tárgyalja csupán egy aspektusát a hóstátiak mindennapjainak. A wikire pedig egy összefoglaló cikk kerül majd. A könyv négyszázötven oldalon keresztül taglalja a gyászmenetet . A szénavontatásos könyvről hallottam, de még nem járt a kezemben. A tippem, hogy az előbbihez hasonlóan ez is egy nagyon specifikus írás, forrásként nemigen használható. A két könyvet egyébként beteszem majd az ajánlott irodalomhoz mindenképpen. Üdv– Istvánka posta 2010. december 8., 20:49 (CET)
Ezt láttad? Nagyon profi szerintem– Istvánka posta 2010. december 8., 20:56 (CET)
Egyébként úgy találtam rá, hogy térképet keresgéltem a Magyar utcához. De lassacskán rá kell jönnöm, hogy nem fog sikerülni, mert térképet csak Beroesz tud szerkeszteni, ez az utca pedig túlságosan is nagy munkát jelentene. Úgyhogy valószínűleg marad térkép nélkül – Istvánka posta 2010. december 8., 21:02 (CET)
– Istvánka posta 2010. december 8., 21:06 (CET)
A Kelemen tanulmányt a hétvégén átböngészem és berakom hivatkozásként ahova kell. Azért pipáltam ki. Meg még van itt egy-két forrásként használható anyag. Azokkal együtt belegyúrom majd. – Istvánka posta 2010. december 8., 21:13 (CET)
Bonzsoúr! Úgy érzem a cikk már megérett áthelyezésre: Magyar utca (Kolozsvár). Jelentősen már nem fogok rajta változtatni, még egy-két forrást hozok majd. A cikken még egyszer átfutottam, javítottam a szövegen imitt-amott, meg a jelen idő és a múlt idő problémáját rendeztem. Szívem szerint a két templom és az unitárius kollégium leírását nem rövidíteném le, szerintem jól összefoglalják a lényeget. Az építészeti részt mindenképpen bennehagynám ebben a cikkben, mert tkp. ez az az aspektus, ami az utcakép szempontjából a legfontosabb. Inkább az alcikkeket kéne felfejleszteni. Az unitárius kollégium esetében majd konzultálunk Pasztillával, ha jobb kedvében lesz, és elspájzoljuk a megoldási javaslatot, mert egyelőre nem szándékszok foglalkozni a Brassaival. Talán majd jövőre. Bármi is lenne az eredmény ezt a cikket amúgy sem befolyásolja majd az eredmény, csak néhány belső hivatkozást kell átírni majd. Jó lenne még egyszer átfutni a cikket és a helyesírásbeli és fogalmazási hibákat amik meg benne maradtak korrigálni. Nekem már nagyon ismerős a szöveg és nem biztos, hogy a mai átnézéskor mindent sikerült javítani. A képkészítésről annyit, hogy elég bizonytalan az időjárás, emiatt lehet elmarad napsütéses időkre. Üdv és még egyszer örök hála a segítségért. – Istvánka posta 2010. december 9., 15:12 (CET)
Bonszoár! Szerintem a cikket még egyszer át kéne bogarászni, azért a {{korr}}
sablon – Istvánka posta 2010. december 9., 21:02 (CET)
re Marchesván
Szia. Október-november. A nap miatt inkább az előbbi. – eLVe kedvesS(z)avak 2010. december 7., 15:18 (CET)
5581. (mar)chesván 26. = 1820. november 03. (bocsánat a késésért) – eLVe kedvesS(z)avak 2010. december 12., 10:22 (CET)
re winkler
Szia! Nem tudok nyilatkozni a két emberke nevének helyes írásmódjáról. Ha a forrásokból egyértelműen az jön le, hogy németek valának, akkor mindenképpen azt a formát kell előnyben részesíteni a magyarral szemben. Sajnálom – Istvánka posta 2010. december 12., 21:34 (CET)
Akkor szerintem írd át. Üdv – Istvánka posta 2010. december 12., 22:22 (CET)
Szent Ágoston-apátság
Köszönöm szépen! Döbbenten konstatáltam, hogy egy ilyen témához mi minden belső linket lehet fűznünk, de erre nem gondoltam volna -- ráadásul a te cikked! :) Részint szörnyű elgondolni, hogy a legrosszabb esetben mennyi link fog kipirulni mindenfelé (ha sokat kell törölnünk), részint azért elképesztő dolgok nem linkelhetők, például Fulda. – Pagonyfoxhole 2010. december 13., 19:10 (CET)
Tényleg szép. A katolikus lexikont én is a szabályoknak megfelelően írtam volna, csak ilyenkor nincs szívem eltérni a közvetlen link szabálytalanságától: így írják, sajnos. De alighanem igazad van. – Pagonyfoxhole 2010. december 13., 20:26 (CET)
Benkő
Nem, de a technika miatt nagyon érdekes nekem a cikk. Mivel decemberben nem volt szerkesztés benne, rámerészkedtem, és már egy csomó mindent felfedeztem ahogy igyekeztem bevetni rajta az új sabloncsaládot. Ha írni akarnád éppen, akkor szólj, mert nem akarok a kísérletezéseimmel zavarni.
Lemásoltam magamnak a próbákhoz, és visszaállítottam a cikket eredeti állapotába, nem akarok zavarni. Karmelaüzenőlap 2010. december 19., 17:24 (CET)
Bolyaiak emlékezete
Hi! Én is gondolkodtam külön felrakni, ha akarod külön veheted, de Bolyai János Bolyai Farkas tanítványa volt, hogy sok lett, nem sok az, látod, az angoloknál hosszabb szócikkek is vannak. Szép ez az RMIL-anyag, az egész, a kemény cenzúra ellenére is. Aztán kínlódok az élőkkel szegényekkel, élnek-e, s ha élnek, mit csinálnak. Csináld ahogyan jónak látod, de gondold meg:-) Kellemes ünnepeket:-)– Mártiforrás 2010. december 20., 17:23 (CET)
Halihó
– Istvánka posta 2010. december 21., 20:08 (CET)
Ilyen undok időben normális fényképeket nem lehet készíteni . Remélem kellemesen telt a látogatás! – Istvánka posta 2010. december 21., 20:19 (CET)
Kellemes ünnepeket!
Kellemes ünnepeket!
Drága Koala, nagyon boldog karácsonyt kívánok, és köszönöm a sok-sok segítséget! – Pagonyfoxhole 2010. december 24., 13:37 (CET)
Kellemes karácsonyt és boldog új évet! Szalakóta vita 2010. december 24., 17:32 (CET)
Temesvári egyetem
Most én jövök. Toró kapcsán nemes egyszerűséggel említődik mindenütt, hogy a temesvári egyetemen végzett 1953-ban, és itt tanított nyugdíjazásáig. A sima tudományegyetem (Nyugati Egyetem vagy mi), ez nem lehet, mert az akkor még nem is volt, és az a gyanúm, hogy voltaképpen a műszaki egyetemről (politechnika) van szó. Lehet ez? Pasztilla 2010. december 25., 16:46 (CET)
Queen a kiemelésbe
Szia! Utólag is remélem, hogy boldogan telt/telik a karácsonyod. Ami az ihsídes oldalon történteket illeti, azt a parajelenségek körébe sorolnám, mivel a bemásolt oldalnak a közelében sem jártam hosszú napok óta, nemhogy kivágtam, másoltam vagy beillesztettem volna a tartalmát. (Tudatmódosító hatású szert pedig - a reggeli mákos bejglit leszámítva - nem fogyasztottam a nap folyamán.) Úgyhogy én lepődtem meg a legjobban, látva a jogosan visszavont szerkesztésemet. – Mathae Fórum 2010. december 25., 22:12 (CET)
Re: ETI
Szia! Ne haragudj, felületes voltam. Szerintem az a jobb megoldás, ha mindkét kategóriába bekerül. Van egy olyanunk, hogy Magyarország kulturális intézményei, ahhoz mit szólsz? Üdv, Vungadu Lőjetek! Ide lőjetek! 2010. december 26., 16:19 (CET)
Ráraktam. Elnézést kérek a béna belepiszkáért, nem figyeltem eléggé. Vungadu Lőjetek! Ide lőjetek! 2010. december 26., 16:32 (CET)
Szia!
Szerintem itt hatalmas bakit követtél el. Az tény, hogy a Nemzetközi Automobil Szövetségen (Fédération Internationale de l'Automobile, rövidítve: FIA) kívül még más dolgokra is utalhat az FIA, de a magyar Wikipédia gyakorlatában ha valaki/valami nem olyan nevezetes, hogy a magyar oldalon is külön cikket kapjon, akkor kár egyértelműsítő lapot csinálni. Tehát az első bakit ott követted el, hogy egyértelműsítő lapot csináltál. A második hiba ott van (és ami a nagyobb), hogy orbitális nagy baromságot írtál bele. Az FIA rövidítés semmilyen körülmény között nem utalhat az Ír Köztársaság labdarúgó szövetségére (Ír Labdarúgó-szövetség, angolul: w:Football Association of Ireland, rövidítve: FAI). A FAI az NEM FIA! Így már megkérdőjelezném az egyértelműsítő lap létjogosultságát (hacsak nem látsz esélyt arra, hogy ezek közül valamelyikről lesz magyar cikk; a Freedom of Information Act, rövidítése FOIA, nem is tudom miért került be a listába). – Warmuz ¤ vita 2010. december 27., 17:55 (CET)
Re szobrok
Bonszoár! Kérdés az, hogy a funarióta ocsmányságokat is bele akarod-e venni a szócikkbe vagy sem, mert a katedrális mögötti világháborús emlékműről és Cuza szobráról nem írtál? . Megpróbálok utánanézni még milyen infókat tudok összekaparni, de majd csak jövőre lesz esedékes. Kies városunkból utazok el messzi, havas földekre, így nem sok időm lesz wikizni , de ha mégis úgy adódik, hogy lesz internetkapcsolat és lelek valamit, akkor azt beszúrom majd a cikkbe, ha nem akkor majd csak egy hét múlva, amikor ismét könyvtáram közelébe kerülök. Üdv– Istvánka posta 2010. december 28., 01:13 (CET)
Re porolás
Bonszoár! Hmm... A takarítást, így a porolást is karácsony előtt kellett volna megejteni . De tulajdonképpen mire gondoltál? Mit kéne csinálni a cikkel? – Istvánka posta 2010. december 28., 01:16 (CET)
Kedves Hkoala! Köszönöm az elismerést és a támogatást. Lenne pár kérdésem. Még mielőtt kiemeltre jelöltem volna a cikket arra gondoltam, hogy meg kellene változtatni a fejezetek sorrendjét, mégpedig a következő képpen:
- A magánélet alfejezetének tenni a politikai tevékenységét (+Waffen SS tagsága).
- Következő fejezetként a képzőművészeti tevékenységgel folytatni – hiszen képzőművészként kezdte pályafutását.
- A 3. fejezet lenne az irodalmi tevékenység.
- A GG-ház fejezetet esetleg a képzőművészet részhez tenni.
Mit szólsz az átrendezéshez és mit gondolsz Raziel véleményéről, miszerint nem kell minden Grass könyvhöz új fejezet?
– Zsuzsánka vita 2010. december 29., 13:33 (CET)
Konisi Jukinaga
Javítottam, a baptized volt a félreértés oka, ami egyszerűen csak azt jelenti, megkeresztelték. Mármint a jezsuiták, akik a ferencesekkel és a dominikánusokkal együtt majd fél évszázadig térítettek a 16. századi Japánban Xavéri Szent Ferenc nyomában. – Pagonyfoxhole 2010. december 31., 14:06 (CET)
Hogy a babtisták mikortól legelésztek Japánban nem tudom, de spanyol és portugál gyarmatosító vitorlások a 16. század közepétől kóvályogtak arrafelé is. Általuk terjedt el a (katolikus) kereszténység a szigetországban. Az „első” angol sorsát James Clavell A sógun könyvében mutatja be „regényesen”. A Hidejosi–Iejaszu párharc idején csöppent a lekvárba szerencsétlen. A fordító elég jópofa összefoglalót írt a végére. Az biztos, hogy Iejaszu Hidejosi megtíltott mindennemű ilyet a környezetében, aki mégis áttért, az később Szent Péterrel beszélgetett, ha elkapták... Lásd még en:Christianity in Japan. Nemrég volt valami cikk is a kezdőlapon tán, a Rómába(Portugáliában?) küldött japánokat hazatérésük után száműzték, rosszabb esetben levagdalták (ez már a Tokugava-kor, vagy még nem). --Gyantusz vita 2010. december 31., 14:14 (CET)
- Bocs, már Hidejosi sem kedvelte őket. Érdekes olvasni a Clavell-könyvet, (nekik) furcsa, európai párharc zajlik az ottani európaiak között: ugye a spanyol-portugál–angol-németalföldi (holland) katolikus–protesténs mizéria, ami miatt aztán egészen a 18. század végéig gyepálták egymást itt a kontinensen (sőt a spanyolok és az írek még napjainkban is idióták). --Gyantusz vita 2010. december 31., 14:25 (CET)
- Nem rossz! : )
- Sose értettem meg, hogy miért kell Jézus híveinek egymást gyilkolászni. Azt végképp, hogy az íreknél az egyik miért provokálja a másikat (ominózus éves körmenet). Egyik kőműves volt kolléga kint élt a krumplievőknél 2,5 évig, tanácsolta, hogy ha írekkel beszélek, a vallási hovatartozás kérdését ne nagyon forszírozzam (pláne hogy meg se kereszteltek), mert hamar állcsúcson vágva fogok fetrengeni a padlón. --Gyantusz vita 2010. december 31., 14:38 (CET)