Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Freewales/Ii. kerület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Római kor

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanulsága szerint a terület már a római korban is lakott volt. Az 1. század közepétől kezdődően a térség meghódítása során a rómaiak a főbb útvonalak mentén katonai táborokat hoztak létre, ezek közül egész kelet-Pannoniában az első a mai II. kerület területén, a Vízivárosban jött létre, a Duna partján. Az első legionárius osztag, amely itt állomásozott, az ala I Hispanorum elnevezésű egység volt, ezt a következő évtizedekre az ala I Hispanorum Auriana váltotta le. Miután északabbra felépült Aquincum, az erődítmény elsősorban a település déli oldalának védelmét szolgálta. A 2. század elején megszűnt a katonai funkció és egy kisebb polgári település épült fel itt, amelyet végül a 4. század második felében hagytak el. A régészeti helyszín feltárásakor több mintegy 1030 terra sigillatát találtak itt.[1] Kicsivel arrébb Szemlőhegyen az aquincumi katonaváros előkelőségei építették fel villáikat a 3. század második felében. Innen egy jelentős múmia sír került elő.[2]

Középkor

[szerkesztés]
A nyéki vadászkastély romjainak képe a levegőből

A rómaiak távozása után a terület a honfoglalás korában lakott volt, a kuruclesi dűlőn tártak fel egy korabeli sírt.[3] A közékorban számos kisebb Buda-környéki település helyezkedett el a mai második kerület területén. Ezek egyike a Nyék nevű falu volt, itt épült fel a nyéki vadászkastély, amely valószínűleg Zsigmond uralkodása idején épült föl és a királyi vadászatok fő helyszíne volt. Mária királynő, a Jagelló-házi uralkodók, majd pedig Mátyás király is rendszeresen használták a palotakomplexumot,[4] és az 1480-as években itt élt a király anyja, Szilágyi Erzsébet is.[5]

Hidegkúton királyi trombitások kaptak földeket, az 1212-ben alapított Gercsében pedig vagyontalan paraszt-nemesek éltek. A román stílusú gercsei templom a 12. században épült föl a településen.[6] A mai kerület dunaparti részén a 12. században jött létre Felhévíz (másik nevén Budafelhévíz), amely a Császár és a Lukács fürdő melegvízű forrásairól kapta nevét. A település a 15. század végén mezővárosi rangot kapott, majd idővel egyre jobban egybeépült Budával. Itt tartották a város legfontosabb vásárait is, a környező dombokon pedig szőlőt termesztettek. Idővel Felhévíz két negyede, Szentpéter külváros és Szentjakabfalva önálló településsé vált.[7] A II. kerület történelmi örökségének fontos részét képezik a Szent Lőrinc monostor romjai is, a kolostort 1300 körül alapították pálos szerzetesek és 1381-től itt őrizték a rend névadójának, Remete Szent Pálnak csontjait is. 1526-ban egy fosztogató török csapat felgyújtotta monostort és az épülettel együtt megsemmisült annak értékes könyvtára is.[8]

A török kortól Budapest egyesítéséig

[szerkesztés]
Gül Baba türbéje

Az oszmánok 1541-ben elfoglalták Budát, és a környező települések (Nyék, Gercse, Hidegkút, Felhévíz) az összecsapások hatására mind rohamos gyorsasággal elnéptelenedtek. A török kultúrának és építészetnek számos emléke maradt fönn a II. kerületben, a Rózsadombon álló Gül Baba türbéje egy harcos muszlim szerzetesnek állít emléket,[9] a Császár fürdőt és a Király fürdőt pedig Szokollu Musztafa budai pasa irányítása alatt építették meg.[10] A kerület mai területére is átnyúlt Buda egyik vegyes, balkáni, cigány, zsidó és magyar népességű külvárosa, a kettős fallal körülvett Varos.

A törökök kiűzése után Budát a belvárost jelentő Várra és az ezt körülvevő külvárosi városrészekre osztották fel, ezek közül három feküdt a kerület mai területén. Legészakabbra az Óbudával határos Újlak (németül:Neuftstit) jött létre az elpusztult Felhévíz helyén, itt katolikus német telepesek telepedtek le.[11] Az eleinte falusias jellegű Országút (németül: Landstrasse) városrész is ekkor alakult ki, lakói a Bécsbe vezető országútról nevezték el a településrészt és többnyire kereskedők voltak. Itt épült fel 1734-ben az ágoston rendi szerzetesek kolostora és a Budapest Országúti Szent István első vértanú templom, 1785 óta pedig ferencesek élnek itt.[12] A budai várhoz közeli Dunaparton kialakult a Víziváros, ami szintén egy soknemzetiségű településrész volt, a horvátok külön negyeddel rendelkeztek Horvátváros néven. A Vízivárosban a kapucinusok építettek kolostort és templomot 1687 és 1716 között.[13] 1761-ben készült el a ma is álló Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom.[14]

Budapest térképe 1908-ban. Látszik, hogy a II.kerület területe ekkor még jóval keskenyebb volt

Az 1838-as dunai árvíz súlyosan érintette a városrészeket. A 19. század végén a város gyors növekedésnek indult és azzal párhuzamosan, hogy a dombokon zajló szőlőtermesztést az 1880-90-es években megsemmisítette a filoxéria járvány,[15] megkezdődött a villák kiépülése a Rózsadombon, a Dunaparti rész pedig bérházakkal épült be. 1873 november 17-én Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest, ekkor történt meg a város kerületekre osztása, így létrejött a II. kerület, mint adminisztratív egység.

Modern történelem

[szerkesztés]

A második világháborúban Budapest ostroma során komoly harcok zajlottak le a kerületben. A szovjetek 1944. december 24-én nyomultak be a területre és január 30-án érték el a Margit körutat. A második kerületben zajlott le 1945. február 11-én a tragikus kimenetelű kitörés, amelynek során a német és magyar katonák Hűvösvölgyet próbálták elérni, hogy elmeneküljenek a szovjet ostromgyűrűből. Az összecsapások tömegek halálát okozták és hatalmas károkat okoztak az épületállományban.[16]

1950. január 1-én a kommunista vezetés döntésének értelmében kiterjesztették a főváros határait, létrehozva Nagy-Budapestet. A második kerülethez csatolták Pesthidegkutat,[17] és több helyen is átrajzolták a kerület határait. A Víziváros déli részét az I. kerülethez csatolták ezzel szemben északon jelentősen megnövelték a II. kerület területét, Újlak egy része, Szemlőhegy és Pálvölgy is a kerület részévé vált.

A forradalmárok vagonokból épített barikádja az 1956-os Széna téri harcok során

Az 1956-os forradalom során több fontos esemény is lejátszódott a kerületben, a Bem térről indult a lengyelek melletti szolidaritási tüntetésként kezdődő október 23-i tiltakozási hullám és később a szovjet invázió során itt zajlottak le a Széna téri harcok is.[18]

A 21. század elején lezajlott a belvárosban található barnamezős ipari területek átalakítása, a Ganz Villamossági Művek telepei új funkciót kaptak, a Vízivárosban az Öntödei Múzeum,[19] a Millenárison pedig egy park jött létre.[20]

  1. ↑ Gabler Dénes: Terra sigillaták Aquincum legkorábbi táborából és annak helyén emelt későbbi római épületekből. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  2. ↑ Póczy Klára: A pannóniai késő császárkori múmiatemetkezések néhány tanulsága. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  3. ↑ Dr. Némethy Károly: Tanulmányok Budapest Múltjából 4 pp. 33. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  4. ↑ Vadászház a buda-nyéki lankákon. budaipolgar.hu, 2018. augusztus 27. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  5. ↑ C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? - Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  6. ↑ Gercse, a körbezárt falu. www.budaipolgar.hu, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  7. ↑ Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  8. ↑ Szent Lőrinc monostor, Budaszentlőrinc ⋆ A pálos rend építészeti emlékei (magyar nyelven). A pálos rend építészeti emlékei. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  9. ↑ Papp Adrienn: A Gül baba-türbe a régész szemével. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  10. ↑ Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  11. ↑ A parttól a hegycsúcsig. www.budaipolgar.hu, 2021. június 8. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  12. ↑ Templom | Országúti Ferencesek. orszagutiferencesek.hu. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  13. ↑ Budavar » Víziváros (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  14. ↑ Felsővízivárosi Szent Anna plébánia – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  15. ↑ Csaba, Katona: A budapesti szőlőtermelés rövid története (magyar nyelven). Ujkor.hu, 2016. október 29. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  16. ↑ Budapest ostromának kezdete és vége. www.budaipolgar.hu, 2020. február 8. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  17. ↑ Pesthidegkútról évszámokban | Hidegkúti Históriák. www.hidegkutihistoria.hu. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  18. ↑ Eörsi László: SZÉNA TÉR, 1956. (Hozzáférés: 2023. március 12.)
  19. ↑ A legkisebb múzeumok nyomában – az Öntödei Múzeum (magyar nyelven). welovebudapest.com. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  20. ↑ A Millenáris története – Millenáris (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 11.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Freewales/Ii._kerület&oldid=25910019”