Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Einstein2/Karácsony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A „karácsony” lehetséges további jelentéseiről lásd: karácsony (egyértelműsítő lap).
Karácsony
Ünneplikkeresztények
sok nem keresztény[1]
Típusakeresztény, kulturális
Tartalma, jelentéseJézus hagyományos születésnapja
Idejedecember 25. (egyesek január 6-án, 7-én vagy 19-én tartják)[m 1][2][3] (lásd alább)
Népszokásokistentiszteletek, ajándékozás, családi és egyéb összejövetelek, jelképes díszítés
Kapcsolódó ünnepadvent, szenteste, vízkereszt

A karácsony egy évente megtartott megemlékezés, melynek során Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Általában december 25-én ünneplik.[m 1][2][3] Keresztény és kulturális ünnepként több milliárd ember ünnepli világszerte. A keresztény egyházi naptár központi ünnepe, amelyhez még kapcsolódik az adventi időszak és a karácsony hetének tizenkét napja is.[4] A karácsonyt munkaszüneti napként tartják számon a világ számos országában,[5][6][7] növekvő számú nem keresztény ember is ünnepli,[1][8][9] és a karácsonyi ünnepkör szerves részét képezi.

Jézus születésének pontos dátuma nem ismert, a történészek i. e. 7 és i. e. 2 közé teszik.[m 2] A 4. század első felében a nyugati keresztény egyházak december 25-ét határozták meg karácsony dátumaként, ezt később keleten is átvették.[10][11] Egyes elméletek szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a dátumot úgy határozták meg, hogy Jézus fogantatásának március 25-ei ünnepétől pontosan kilenc hónapra essen.[12] Mások szerint azért esett erre a választás, mert egybeesik az ókori római naptár szerinti téli napfordulóval[13] vagy ekkor tartottak néhány ősi pogány téli fesztivált.[12][14][15][16]

A keleti keresztény egyházakban az ünnep eredeti időpontja január 6. volt, ami vízkereszthez kapcsolódik. Ez a dátum az örmény apostoli ortodox egyház körében még mindig a karácsony ünnepét jelenti Örményországban, ahol munkaszüneti napnak számít.

Neve

[szerkesztés]

A karácsony szó a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett a magyarba és valószínűleg bolgár közvetítéssel. Egyes bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napfordulót, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti. Macedón nyelvjárásokban a kracsun kifejezetten karácsonyt jelent.

A kracsun szó az (át)lép jelentésű korcs- igei tőre vezethető vissza, a szó jelentése pedig a lépő, átlépő értelemtől a fordulónap, napforduló felé fejlődve jutott el mai tartalmáig.[17]

Egy másik elmélet szerint, mely a hangváltozások (szláv palatalizációk, nyílthangúsodás) törvényei alapján kutatta a szó etimológiáját, az óegyházi szláv az albán nyelv karcun szavát vette át, melynek eredeti jelentése rönk, tuskó, utalva a téli napfordulókor tartott máglyarakás pogány népszokására.

Megemlítendő az az alternatíva is az 1267-es Kassai kódex alapján, mely szerint a magyar kerecsen/kerecseny szóból származik e szavunk, visszautalandó a karácsonnyal egy időben tartott, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetésre.[18] A magas/mély hangrend változása, vagyis a hangrendi átcsapás egyáltalán nem ismeretlen a magyar nyelvben: pl. szaracén ~ szerecsen; Tarján (törzsnév) ~ Terény (helynév, Nógrád). Érdekességképpen megjegyzendő, hogy a környező népek közül ugyanezzel a jelentéssel a karácsony szavunk csak az egyébként szintén nem szláv románban tükröződik – Crăciun –, mely szót ők viszont a latinból eredeztetik (~creatio).

Hagyományos magyar elnevezés a kiskarácsony és a nagykarácsony, amely a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, kiskarácsony pedig január 1-je, újév napja.

Ünneplése

[szerkesztés]
Bővebben: karácsony világszerte

Dátuma

[szerkesztés]

A julián naptár használata

[szerkesztés]
Lásd még: julián naptár

Jézus születése

[szerkesztés]

Díszítés

[szerkesztés]

Zene és énekek

[szerkesztés]
Karácsonyi zenekar Írországban
Bővebben: karácsonyi zene és karácsonyi énekek listája

A legelső ismert karácsonyi énekek a 4. századi Rómából származnak. Olyan latin nyelvű himnuszok, mint a Szent Ambrus milánói érsek által írt Veni redemptor gentium, a megtestesülés teológiai tanításának szigorú arianizmus-ellenes nyilatkozatai voltak. Prudentius ókori spanyol költő alkotását, a Corde natus ex Parentis („Megszületett az Atya szeretete”) című dalt napjainkban is több templomban éneklik.[19]


Ételek

[szerkesztés]
Bővebben: karácsonyi ételek

Üdvözlőlapok

[szerkesztés]

Bélyegek

[szerkesztés]
Bővebben: karácsonyi bélyeg

Ajándékozás

[szerkesztés]
Bővebben: ajándék és ajándékgazdaság

Legendás ajándékozó figurák

[szerkesztés]
Bővebben: Mikulás és Télapó
Lásd még: Szent Miklós és Nagy Szent Vazul

Története

[szerkesztés]

Korai háttér

[szerkesztés]

Dies Natalis Solis Invicti

[szerkesztés]
Bővebben: Sol Invictus

Téli fesztiválok

[szerkesztés]
Bővebben: téli fesztiválok listája

Az ünnep létrehozása

[szerkesztés]

Középkor

[szerkesztés]

A reformációtól a 19. századig

[szerkesztés]

Ellentmondások és kritika

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]
Bővebben: karácsonyfa-termelés, karácsonyfa-termesztés és Christmas Price Index

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Egyes keleti keresztény egyházak, melyek a julián naptár hagyományait őrizték meg, december 25-én ünneplik a karácsonyt, ami a Gergely-naptárban január 7-ére esik. Az örmény egyházak a születést január 6-én ünnepelték, mielőtt a Gergely-naptárt bevezették volna. A legtöbb örmény keresztény a Gergely-naptárt használja, azonban még mindig január 6-án tartja a karácsonyt. Néhány örmény egyház még mindig a julián naptárt használja, és a Gergely-naptár szerint január 19-én ünnepli karácsony napját, szentestét pedig január 18-án.
  2. ↑ A Jézus születésnapját i. e. 7 és i. e. 2 közé tevő történészek és Biblia-kutatók között van D. A. Carson, Douglas J. Moo és Leon Morris. An Introduction to the New Testament. Grand Rapids, MI: Zondervan Publishing House, 54, 56. o. (1992) 

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Christmas as a Multi-faith Festival. BBC News. (Hozzáférés: 2011. december 24.)
  2. ↑ a b Ramzy, John: The Glorious Feast of Nativity: 7 January? 29 Kiahk? 25 December? (angol nyelven). Coptic Orthodox Church Network. (Hozzáférés: 2011. december 24.)
  3. ↑ a b Christmas in Bethlehem (angol nyelven). Sacred Destinations. (Hozzáférés: 2011. december 24.)
  4. ↑ The Christmas Season (angol nyelven). CRI / Voice Institute. (Hozzáférés: 2011. december 24.)
  5. ↑ Canadian Heritage – Public holidays (angol nyelven). Government of Canada. (Hozzáférés: 2011. december 24.)
  6. ↑ 2009 Federal Holidays (angol nyelven). U.S. Office of Personnel Management. (Hozzáférés: 2011. december 24.)
  7. ↑ Bank holidays and British Summer time. HM Government. (Hozzáférés: 2011. december 24.)
  8. ↑ „Why I celebrate Christmas, by the world's most famous atheist” (angol nyelven). Daily Mail (2008. december 23.). (Hozzáférés: 2011. december 24.) 
  9. ↑ „Non-Christians focus on secular side of Christmas”. Sioux City Journal. (Hozzáférés: 2011. december 24.) 
  10. ↑ The Chronography of 354 AD. Part 12: Commemorations of the Martyrs (angol nyelven). The Tertullian Project, 2006. (Hozzáférés: 2011. december 24.)
  11. ↑ Roll, Susan K.. Toward the Origins of Christmas (angol nyelven). Leuven: Peeters Publishers, 133. o. (1995. december 15.). Hozzáférés ideje: 2011. december 24. 
  12. ↑ a b McGowan, Andrew: How December 25 Became Christmas, Biblical Archaeology Review (angok nyelven). Bib-arch.org. (Hozzáférés: 2011. február 24.)
  13. ↑ Newton, Isaac. Observations on the Prophecies of Daniel, and the Apocalypse of St. John, Ch. XI (angol nyelven) (1733). Hozzáférés ideje: 2011. december 24.  A Nappal kapcsolatos elmélet azért lehetséges, mert a keresztények Jézust „a tisztesség napjának” tartják (Malakiás 4:2).
  14. ↑ Roll, Susan K.. Toward the Origins of Christmas (angol nyelven). Leuven: Peeters Publishers, 130. o. (1995. december 15.). Hozzáférés ideje: 2011. december 24. 
  15. ↑ Christmas. Encarta. [2009. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 24.)
  16. ↑ Tighe, William J.: Calculating Christmas. Touchstone. (Hozzáférés: 2011. december 24.)
  17. ↑ Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
  18. ↑ Fehér M. Jenő. Középkori magyar inkvizíció, a Kassai kódex jegyzőkönyveiből ("Undo sámán pere"). Buenos Aires: Transsylvania, 236-237. o. (1956). Hozzáférés ideje: 2011. december 24. 
  19. ↑ Miles, Clement. Christmas customs and traditions. Courier Dover Publications, 32. o. (1976). ISBN 0-486-23354-5 

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Christmas című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Einstein2/Karácsony&oldid=20931664”