Nagycsütörtök

Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg széder esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthető az eucharisztia megalapítása. A nagycsütörtök a legtöbb országban nem munkaszüneti nap. Legkorábbi lehetséges dátuma március 19., a legkésőbbi április 22.

Katolikus liturgia

Krizmamise

A római katolikus egyházban ezen a napon a püspök az egyházmegye papjaival közösen mutat be szentmisét, amit krizmamisének neveznek. Ennek keretében kerül sor az olajszentelés szertartására, amikor a püspök 12 áldozópap és 7 szerpap közreműködésével megszentel három szent olajat, a krizmát, a katekumenek (keresztelendők) olaját és a betegek olaját. Ezeket aztán az év során egyes szentségek kiszolgáltatása során, vagy különleges szertartásoknál használnak: így például a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél.^[1]^[2]^[3]^[4]

Esti mise – az utolsó vacsora emlékmiséje

Az esti szentmisén az utolsó vacsorára emlékeznek, amelyen Jézus megalapította az Eucharisztiát (azaz tulajdonképpen a szentmisét). Hagyomány, hogy szintén az utolsó vacsorán történtekre emlékezve (amikor Jézus megmosta tanítványai lábát) a pap megmossa több hívő lábát.

A misében számos elem a gyászra, a Jézus halálával kialakuló hiányra, csöndre, ürességre utal, illetve a temetési szertartást idézi. Ugyan a misében felhangzó „glória” után a harangok megszólalnak, de azután a gyász jeleként el is némulnak, akárcsak a szertartás során alkalmazott orgonák, és csengők. Helyettük egészen a nagyszombati szertartásban felhangzó glóriáig fakereplőket alkalmaznak.^[5]^[1] A gyásznak ezt a jelképét a magyar katolikus hagyományban egy jellegzetes szófordulattal fogalmazzák meg: a hívek szerint ezekben a napokban „a harangok Rómába mennek”.^[6]

A mise végeztével az oltáriszentséget (azaz az Eucharisztia keretében átváltoztatott ostyát) is eltávolítják rendes őrzési helyéről a tabernákulumból, és ünnepélyesen egy másik őrzési helyre – jellemzően a templomban kialakított szent sírhoz – viszik, és az egészen a nagyszombati feltámadási mise áldoztatásáig ott is marad.^[5]^[1]

Ezután az „oltárfosztás” szertartásának keretében, a pap minden díszétől (virág, gyertyák, terítő) megfosztja az oltárt, majd a teljesen üres oltárt vízzel lemossa („oltármosás”).^[5]^[1]^[7]^[8]

Sötét zsolozsma

A nap szertartásához, tartozik a „sötét zsolozsma” elimádkozása is, amire a késő esti órákban kerül sor. A zsolozsma keretében az oltárra helyezett gyertyatartóban minden gyertyát meggyújtanak, majd minden zsoltárvers elimádkozása után eloltanak egyet-egyet, a középsőt kivéve, ami az egyetlen világító gyertya marad a templomban. A gyertyák kioltása azt jelképezi, ahogy a szenvedő Krisztust magára hagyják tanítványai. Az égve maradó gyertya Jézus jelképe. A sötét zsolozsmát püspöki székesegyházakban nagypénteken és nagyszombaton is elvégzik.^[9]^[1]^[10]

Jegyzetek

Források

↑ Magyar Kurír, 2008.03.20.: A nagycsütörtöki szertartásokról. Magyar Kurír, 2008. március 20. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
↑ MKL, nagycsütörtök: nagycsütörtök, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 14.
↑ MKL, krizma: krizma, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 14.
↑ MKL, krizmamise: krizmamise, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 14.
↑ MKL, olajszentelés: olajszentelés, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 14.
↑ Székelyhon, 2011.04.20.: Szász Cs. Emese: Mit csinálnak a harangok Rómában?. Székelyhon, 2011. április 20. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
↑ MKL, oltárfosztás: oltárfosztás, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 15.
↑ MKL, oltármosás: oltármosás, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 15.
↑ MKL, officium tenebrarum: officium tenebrarum, Magyar Katolikus Lexikon. Hozzáférés ideje: 2017. április 14.
↑ Magyar Kurír, 2017. április 8: Nyisd meg, Uram, ajkamat – Sötétzsolozsma a pécsi székesegyházban. Magyar Kurír, 2017. április 8. (Hozzáférés: 2017. április 15.)

További információk

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Magyar_Kurír,_2008.03.20._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Magyar Kurír, 2008.03.20.

[MKL,_krizma_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] MKL, krizma

[MKL,_krizmamise_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] MKL, krizmamise

[MKL,_olajszentelés_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] MKL, olajszentelés

[MKL,_nagycsütörtök_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] MKL, nagycsütörtök

[Székelyhon,_2011.04.20._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6] Székelyhon, 2011.04.20.

[MKL,_oltárfosztás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7] MKL, oltárfosztás

[MKL,_oltármosás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8] MKL, oltármosás

[MKL,_officium_tenebrarum_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9] MKL, officium tenebrarum

[Magyar_Kurír,_2017._április_8_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10] Magyar Kurír, 2017. április 8

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]