Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Egyed/JNSz1990

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1990-es helyi önkormányzati választásokat szeptember 30-án és október 14-én bonyolították le. A választópolgárok a településük képviselő-testületének összetételéről és a kisebb településeken a polgármester személyéről is dönthettek.

Jász-Nagykun-Szolnok megye 74 településén tartották meg a választásokat. Az első fordulóban a választópolgárok 39%-a, a másodikban 26%-a vett részt a voksoláson.

A kistelepülések túlnyomó többségében, 60 településen már az első fordulóban érvényes és eredményes volt a választás. Négy kistelepülésen és a tízezer fősnél népesebb településeken viszont az alacsony részvétel miatt második fordulót kellett tartani. A tíz legnagyobb településen a képviselő-testületek első ülésein választották meg a polgármestert.

A megyeszékhely, Szolnok polgármestere Kőnig László, az SZDSZ képviselője lett.

A megyei közgyűlés képviselőit november és december folyamán választották meg a települési képviselő-testületek küldöttei. Az alakuló ülésre december 14-én került sor, amelyen a közgyűlés elnökévé Boros Lajost, a megyei tanács osztályvezetőjét választották meg.

Kistelepülések

[szerkesztés]
Település Lakók
száma
Képv.
száma
Ford.
száma
Megválasztott polgármester
név szervezet(ek)
 
Abádszalók 5 429 13 1 Vincze Ferenc
Alattyán 2 057 9 1 Kiss Károly
Besenyszög 3 662 11 1 Boros Emil
Cibakháza 4 402 11 1 dr. Őze Sándor SZDSZ-KDNP
Cserkeszőlő 2 281 9 1 dr. Harangozó Elek
Csépa 2 170 9 1 Nagy Ferenc Vállalkozók P.
Fegyvernek 7 486 13 2 Huber Ferenc FKGP
Jánoshida 2 779 9 1 Molnár Ferenc
Jászalsószentgyörgy 4 111 11 1 Halla Zoltán
Jászapáti 9 935 13 1 Török Sándor
Jászágó 885 7 1 Szabó Gyula
Jászárokszállás 9 102 13 1 Szikra Ferenc
Jászboldogháza 2 009 9 1 Matók István
Jászdózsa 2 440 9 1 Juhász Béláné FKGP-DETK
Jászfelsőszentgyörgy 1 857 9 1 Ménkű Miklós
Jászfényszaru 6 081 13 1 Győriné dr. Czeglédi Márta FKGP-SZDSZ
Jászivány 497 5 1 Antal Lajosné
Jászjákóhalma 3 153 11 1 Fodor István
Jászkisér 6 250 13 1 Bánlaki Zoltán
Jászladány 6 265 13 1 dr. Szántó László FKGP-MDF
Jászszentandrás 3 157 11 1 Nagy Sándor
Jásztelek 1 725 9 1 Kisbakonyi Zoltánné
Kenderes 5 613 13 1 Baranyi Mihály FKGP
Kengyel 4 246 11 2 Czédly Gyula MSZP
Kétpó 885 7 1 Gyarmati László
Kőtelek 2 316 9 1 Szabó János
Kuncsorba 889 7 1 Murányi Zsigmondné
Kunhegyes 9 296 13 2 Szelekovszky István
Kunmadaras 6 335 13 1 Kovács Ferenc FKGP
Martfű 7 431 13 1 Kozma Imre
Mesterszállás 945 7 1 Molnár Mihály
Mezőhék 539 5 1 Halász Vince
Nagyiván 1 362 9 1 Kovács Gézáné
Nagykörű 2 270 9 1 dr. Veres Nándor NBK
Nagyrév 912 7 1 Székács István
Öcsöd 4 400 11 1 Molnár Bálint
Örményes 1 325 9 1 Zsolczai Lajos
Pusztamonostor 1 844 9 1 Csőregi János
Rákóczifalva 5 612 13 1 Bodács István
Rákócziújfalu 1 955 9 1 Kiss János
Szajol 4 098 11 1 Szabó Zsigmond
Szászberek 954 7 1 ifj.Pethő Miklós MDF
Tiszabő 2 009 9 1 Négyesi Zoltán SZDSZ-FKGP
Tiszabura 2 753 9 1 Szekeres János
Tiszaderzs 1 576 9 1 dr. Herédy Dezső VMP
Tiszagyenda 1 305 9 1 Balogh György
Tiszaigar 1 045 7 1 Tóth Nándor
Tiszainoka 503 5 1 Rottmayer Gusztáv
Tiszajenő 1 685 9 1 Horthy Csaba MDF
Tiszakürt 1 715 9 1 Tóth András
Tiszaörs 1 679 9 1 Bordás Imre
Tiszapüspöki 2 129 9 1 Tótok Sándor
Tiszaroff 2 330 9 1 Szász György
Tiszasas 1 366 9 1 Laskai István
Tiszasüly 2 142 9 1 Baksay Endre
Tiszaszentimre 2 658 9 1 Beleznay Sándor
Tiszatenyő 1 965 9 1 Kovács Jánosné
Tiszaug 982 7 1 Hegedűs Jánosné VPKE
Tiszavárkony 1 758 9 1 Bognár Ferenc MNP-NPP
Tomajmonostora 945 7 2 Lakatos Józsefné
Tószeg 4 619 11 1 Papp István
Újszász 6 681 13 1 Nagyné dr. Szelmák Erika
Vezseny 786 7 1 Hatvani Lajos MNP-NPP
Zagyvarékas 3 734 11 1 Tar Imre
64 település 197 325 616 60 + 4 47 + 17

A legfeljebb 10 ezer fővel bíró településeken közvetlenül a választópolgárok választhatták meg a polgármestert.

A képviselők száma a település lakóinak számától függött, a legkisebb községekben 3, aztán 5, 7, 9 és 11, az ötezer főnél népesebb településeken pedig 13 fős volt a képviselő-testület. A képviselőket úgynevezett kislistáról választották, ami azt jelentette, hogy a jelöltek nevét egyetlen szavazólapra írták föl, és minden egyes szavazó annyi jelöltre szavazhatott, amennyi az adott település képviselőinek száma volt. A legtöbb szavazatot kapó jelöltekből lett képviselő.

Az első forduló érvényességéhez 40%-os részvételre volt szükség. A polgármester-választás esetében az érvényesség mellett a legtöbb szavazatot kapó jelöltnek legalább az összes választójogosult 10%-ának bizalmát is bírnia kellett ahhoz, hogy a választás eredményes legyen.

A második fordulóban sem érvényességi, sem eredményességi küszöben nem volt.

A hatvannégy kistelepülés közül 60-ban már az első fordulóban sikerült polgármestrert választani, ezekben a községekben nem is tartottak második fordulót.

A megválasztott polgármesterek közül 47 szervezeti támogatás nélkül, függetlenként nyerte el a megbízatását. A pártok, vagy egyesületek által támogatott polgármesterek nagyobb része országos pártok színeiben indult, összesen három helyi szervezetnek sikerült a jelöltjét a falu vezetőjévé megválasztatni (Nagykörű, Tiszaug és részben Jászdózsa).

A hatvannégy polgármester közel fele (28) korábban tanácselnök volt. A nők aránya egyhatodnyi volt a településvezetők között (10).

Nagyobb települések

[szerkesztés]

A tízezer főnél népesebb településeken, a választópolgárok csak a képviselőkre szavazhattak, a polgármester-választás a képviselő-testület feladata volt. Két szavazatos rendszerben zajlott a választás, azaz minden polgár egy voksot adhatott a saját körzetének a jelöltjére, egyet pedig a neki rokonszenves párt listájára.

A települések nagyobb részén 10 egyéni és 9 listás helyet osztottak ki, míg Törökszentmiklóson és Jászberényben 14 egyéni körzet mellé 13 listás hely párosult.

Mindegyik településen alacsony volt az első fordulós részévtel, a listás szavazásokat mindehol meg kellett ismételni és ugyanez volt a helyzet az egyéni választókerületek túlnyomó többségében is.

A második fordulóban is alacsony volt a részvételi arány, de ekkor már nem volt érvényességi feltétel.

A megválasztott képviselő-testületek a második választási forduló után napokban-hetekben tartották meg az alakuló üléseiket. A települések többségében már ezen az első ülésen megválsztották a polgármestert, de volt olyan hely is, ahol erre csak a harmadik ülésen került sor.

Település Körzet Lakók
száma
Képv.
száma
Képviselő-testület Polgármester
név szervezet(ek)
Jászberény I. 30 151 27
Magyar Levente SZDSZ
Karcag VI. 24 758 19
Fazekas Sándor Fidesz
Kisújszállás IV. 13 500 19
dr. Ducza Lajos
Kunszentmárton III. 12 225 19
Réz László FKGP
Mezőtúr IV. 21 045 19
Ádámné dr. Bagdán Piroska
Tiszaföldvár III. 12 085 19
?
Marosfalvi Ernő SZDSZ
Tiszafüred VI. 15 562 19
dr. Doktor Zoltán
Törökszentmiklós V. 24 967 27
?
Szegő János FKGP
Túrkeve IV. 11 109 19
Németh István
165 402 187

Szolnok

[szerkesztés]
Szolnok önkormányzatának összetétele
Lakók száma 80 093 Képviselők
száma
33 17 egyéni
16 listás
Képviselő-testület
Szervezet Képviselő
Fidesz 5 23
Fidesz-SZDSZ 6
SZDSZ-Fidesz 9
SZDSZ 3
MDF 5
MSZP 3
FKGP 1
Munkáspárt 1
Polgármester Kőnig László SZDSZ
Alpolgármesterek Budai György SZDSZ
Kéri József SZDSZ-Fidesz
Várhegyi Attila Fidesz

A szolnoki képviselői helyek többségét két liberális párt, a Fidesz és az SZDSZ nyerték el. A két párt a 33 fős testületből 23 helyet szerzett meg. A maradék helyek nagy részén az MDF és az MSZP osztozott. Egy-egy képviselővel a kisgazda és a munkáspárt is jelen volt a városházán.

Az alakuló ülést október 29-én tartották meg. A polgármester-választáson két liberális jelölt közül választott a testület. Az SZDSZ Kőnig Lászlót, a Fidesz Várhegyi Attilát jelölte. Előbbi 17, utóbbi 13 szavazatot kapott. A városvezető személye után a három alpolgármester szék betöltéséről is döntöttek a képviselők: egy széket az SZDSZ, egyet a Fidesz és egyet a két párt közös jelöltje kapott.

Megyei közgyűlés

[szerkesztés]
Körzet Tele­pülések
száma
Kül­döttek
száma
Lakók
száma
Képvi­selők
száma
I. Jászberényi 18 54 94 298 13
II. Szolnok környéki[1] 14 42 42 272 7
III. Kunszentmártoni 12 36 50 472 8
IV. Mezőtúri 6 18 48 023 6
V. Törökszentmiklósi 12 36 63 560 8
VI. Tiszafüredi 11 33 64 102 8
6 körzet 73 219 362 727 50

A megyei közgyűlési képviselőket nem közvetlenül a választópolgárok, hanem az egyes települési önkormányzatok küldöttei választották meg, november folyamán. A választási folyamat során minden egyes település, függetlenül a méretétől, három-három küldöttet választhatott meg, akik a körzetenként megtartott küldöttgyűléseken döntöttek a megyei képviselők személyéről. A küldöttek a körzetek lakóinak arányában választhattak meg adott számú képviselőt.

A folyamat kezdetén még bizonytalan volt, hogy a megyeszékhely, Szolnok városa része-e a megyei közgyűlésnek, de novemberben a város kérvényezte és a hónap végén meg is kapta a megyei jogú városi címet, így a küldöttei már nem vettek részt a képviselő-választáson.

A megyei közgyűlés alakuló ülésére december 14-én került sor. Az ülésen egyhangú szavazással a megyei közgyűlés elnökévé választották Boros Lajost, a megyei tanács osztályvezetőjét.

A közgyűlés második ülésén, 1991. február 8-án az alelnökök megválasztására is sor került. Három alelnöki posztot hoztak létre, mindegyiket társadalmi megbízatással látták el. A megválasztott alelnökök: dr. Rédai István, Erdei András és Ferenczi György.

Források

[szerkesztés]
  1. Szolnok, mint megyei jogú város végül nem vett részt a megyei közgyűlési képviselők megválasztásában.