Szerkesztő:Burrows/Portál:Makó
|
Üdvözlünk a magyar Wikipédia Makó-portálján!
| ||||
|
|
|
|
|
 Makó (románul: Macǎu, jiddisül: מאַקאָוו) város Csongrád megye Makói kistérségében a Maros jobb partján, a román határ közelében. Első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. A török hódoltság alatt többször elpusztították, de lakói mindig visszatelepültek. Szerepe a karlócai béke után nőtt meg, 1730-tól Csanád vármegye székhelye lett. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország 12. legnagyobb városa volt. Bár a város fő megélhetési forrása a kezdetek óta a mezőgazdaság, ennek ellenére szellemi élete is igen jelentős; kulturális élete a 20. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt és tevékenykedett József Attila, Juhász Gyula, Móra Ferenc és Pulitzer József is. Az 1950-es megyerendezéskor elveszítette megyeszékhelyi státuszát, a szocializmus évtizedei alatt Jugoszlávia közelsége miatt sokáig semmilyen fejlesztést sem hajtottak végre a településen. A rendszerváltás után a város fokozatosan vált egyre élhetőbbé, vonzóbbá a befektetők és turisták számára. |
A hónap szócikke  Az Espersit-ház a makói József Attila Múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt. Az Espersit-ház 1898-ban épült klasszicista stílusban; az irodalmi emlékmúzeum 1979. január 19-én nyitotta meg kapuit. A paraszt-polgári gazdaházat 1898-ban Szabó Sámuel nagygazda építtette; tőle 1904-ben vásárolta meg Bíró Ferenc. Bonyolult családi körülmények eredményeképpen a ház a felesége (második férje után Sipos Istvánné) tulajdona lett. Espersit János tizenhét évig (1912 és 1929 között) tőle bérelte az egész házat. Benne hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott József Attila, Juhász Gyula és Vén Emil festőművész is. 1913. április 14-én, a debreceni trónfosztás évfordulóján itt tartotta első országos nagygyűlését az Országos Köztársasági Párt, és itt fogalmazták meg a 14 pontból álló programjukat is. Espersit halála után a házat Csenei Kristófné Bíró Erzsébet örökölte. Tőle vásárolta meg a városi művelődési osztály 1976-ban. Benne Espersit János születésének centenáriumán, 1979. január 19-én avatták föl az újonnan létesített irodalmi kiállítóhelyet. Szócikkek
|