Szerkesztő:12akd/Elpusztult nevezetes magyarországi dokumentumok listája

Az alábbi lista olyan (nagy)magyarországi irodalmi műveket mutat be, amelyekről ismert, hogy a szerző életében vagy halála után elpusztult, így napjainkban már nem elérhető. A listában szerepelnek irodalmi hagyatékok, egyes könyvek, kéziratok, iratok, fényképek. (Másodpéldányok, másolatok miatt egy része ma is elérhető, és talán vannak lappangó művek is.) A lista nem teljes, már csak azért sem, mivel nem a több száz éves magyarországi írásbeliségnek számos alkotásának pusztulását nem jegyezték fel, csak következtetni lehet a létükre (nem beszélve az ügyiratok ezeket jóval meghaladó számáról).

A lista (időrendben)

Név	Szerző	Keletkezés ideje	Pusztulás ideje	Megjegyzés	Forrás
Egri székeskáptalan iratai	vegyes	XI–XII. sz.	1241	A tatárjárás során égtek el.	[1]
török megszállás alatt elpusztult középkori művek	számos különböző szerző	XVI. sz. előtt	1526-1686 között
Hoffhalter Rudolf kiadványai	vegyes	1574/1577 előtt	1574/1577 körül	1574-ben a kat. klérus üldözése elől Drávavásárhelyre, Zrínyi György birtokára menekült, itt horvát nyelvű prot. vallási könyveket nyomtatott. A papság azonban innen is elűzte, nyomdáját szétverték, kiadványait elégették.	[2]
Pázmány Péter könyvtára	vegyes	1637 (Pázmány halála) előtt	1683	Pázmány nagyszombati könyvtárát a ferencesekre hagyta, a könyvek 1683-ban elégtek, amikor Thököly Imre katonáinak vigyázatlansága folytán a városban tűzvész tört ki.	[3]
Schulek család (felvidéki) iratai	vegyes	1683 előtt	1683	Tűzvészben elégtek.
Buda visszafoglalása során elpusztult művek (pl. Corvinák egy része)	számos különböző szerző	középkor-XVII. sz.	1686	Luigi Ferdinando Marsigli Buda 1686-os ostromakor tudott az ottani lévő keleti könyvtár létezéséről, annak maradványait próbálta megmenteni, amelyre a főmecsetben rá is akadt. Emellett a Corvina maradványait is megtalálta; az eredeti 50.000-nyi kötetből az épen maradt és szétszaggatott könyvek száma 800 volt Buda visszavételekor. Ezekből Rabattá 300-at Bécsbe küldetett. Marsigli néhányat megtartott magának, Petelio császári könyvtárnokot pedig arra kérte, állítsa össze a Bécsbe küldött könyvek jegyzékét. ez azonban nem készült el soha. (A török megszállás során több Corvina az Oszmán Birodalomba került, egy részének holléte ismert ma.)	[4]
kéziratos fordított művek	Pilarik István	XVII. sz.	1689 után		[5]
Győri/veszprémi püspökségi és káptalani oklevelek	vegyes	középkor	1718. júl. 15.	Volkra Ottó János veszprémi püspök győri házában elégtek a másolás céljára odavitt püspökségi és káptalani javakat igazoló oklevelek.	[6]
Komáromi-biblia példányai	Komáromi Csipkés György	1719	1719 után	12 ládában 2915 példányt szállítottak Magyarországra, azonban 31 kivételével a szepesi kamara lefoglalta őket. További sorsuk nem ismert. (A Komáromi-bibliából maradtak fenn más példányok, szövege kutatható.)	[7]
kéziratos művek	Zoványi P. György	1758 előtt	1758 után	Tudományos teologiai művei még kéziratban elégtek.	[8]
kéziratos művek	Hermányi Dienes József	1763 előtt	1763 után	Művei nagyrészt elkallódtak.	[9]
Békásmegyer iratai	vegyes	1792 előtt	1792	Nagy tűzvész pusztított, mely alkalommal a helység összes régi iratai elégtek.	[10]
Kossuth Lajos születési anyakönyve, Tállyai egyházközség iratai	vegyes	1802	1810	A szülőfaluban pusztító 1810-es tűzvészkor elégett.	[11], [12]
kéziratok, könyvek	Virág Benedek	1810 előtt	1810	A tabáni tűzvészkor háza leégett, könyvei, kéziratai elpusztultak. Elégtek a Magyar századok példányai is.	[13]
Biai iskola iratai	vegyes	1811 előtt	1811	Egy tűzvész alkalmával az egyházközség iratai elégtek.	[14]
Körösbányai plébánia iratai	vegyes	1848/1849 előtt	1848/1849	Az 1848–1849-es szabadságharckor Körösbánya eredeti anyakönyvei elégtek.	[15] Archiválva 2021. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
komáromi egyházmegyei könyvtár iratai, egyéb magán iratok		1848/1849 előtt	1848/1849	A szabadságharc során semmisültek meg.	[16], [17]
iratok	Zeyk Miklós	1849 előtt	1849. jan. 8.	Nagyenyed pusztulásakor kéziratai elégtek.	[18]
Temesvári irgalmasrendi gyógyszertár iratai	vegyes	1716 után	1849 júliusa	Temesvár ostroma során elégtek.	[19]
hagyaték	Magyar László	1864 előtt	1864 után	Naplójegyzetei elégtek annak a benguelai portugálnak a házával együtt, amelybe Magyar László két ládányi hagyatékát megőrzésre lerakták.	[20]
írások	Osvát Ernő	1929 előtt	1929	1929-ben Osvát Ernő elajándékozta a könyvtárát, saját írásait elégette, csak a Nyugat szerkesztésével összefüggő kéziratokat tartotta meg.	[21]
hagyaték	Arany János	XIX. sz.	1945 januárja	A hagyatékot Arany László, tehát Arany János fia, majd özvegye gondozta. Amikor az özvegy férjhez ment Vojnovich Gézához, aki később ismert irodalomtörténész lett, akkor az Arany-hagyaték az ún. Vojnovich-villában, a Gellérthegyen volt: a személyes tárgyak, levelek, kéziratok minden. 1945. januárban azonban olyan bombatalálatok érték a házat, hogy az a teljes hagyatékkal együtt elpusztult.	[22]
Pivány Jenő könyvtára	vegyes	1945 előtt	1945	Könyvtára – az angol nyelvű hungaricák legnagyobb magyarországi gyűjteménye – Budapest ostroma idején elégett.	[23]
Budapest ostroma során a Magyar Nemzeti Levéltárban elpusztult iratok (mint pl. Csáky család iratai)	vegyes	1945 előtt	1944. december–1945. február	Budapest ostroma idején a levéltár épülete a harcok sűrűjében sok sérülést szenvedett. Nem kímélték a németek, emiatt aztán az oroszok sem, így az alkalmazottak áldozatos munkája ellenére közel 3100 iratfolyóméter iratanyag pusztult el, és az épület állagában is jelentős veszteségek mutatkoztak.	[24], [25]
Hopp Ferenc műgyűjtő fotógyűjteménye	vegyes	1919 előtt	1944-1945	Hopp Ferenc fotógyűjteményét a Magyar Földrajzi Társaságra hagyta, ami azonban Budapest ostroma során megsemmisült	[26]
Fóti Károlyi-kastélyban őrzött írásos művek	vegyes	1945 előtt	1945 után	Az 1940-es években a második világháború miatt a család elhagyta az épületet, amelybe frontkórház költözött. Ezidő alatt a berendezések nagy része eltűnt, sorsuk ismeretlen.
Hunyadi Mátyás Honvéd Reáliskola és Nevelőintézet (Kőszeg) iratai	vegyes	1945 előtt	1945 után		Mezőgazdasági Múzeum, Hazánk Mezőgazdasági Diákszemmel dolgozatok egyike írja
elpusztult zsinagógák, hitközségek iratai	vegyes	1945 előtt	1945 előtt és után		[27], [28]
Betiltott könyvek Magyarországon 1945–46-ban	vegyes	1945 előtt	1945 után	Jelentős számban semmisítettek meg 1945-ben (és a következő néhány évben) olyan könyveket Magyarországon, amelyek kifogás alá estek, háborús propaganda, a győztes szövetséges országok és rendszerük elleni hangulatkeltés, zsidóellenes, fajvédő, nemzeti szocialista beállítottság, revizionista, nacionalista, irredenta propaganda, illetve a régi, háborút vesztett rendszer társadalmi-politikai berendezkedése melletti állásfoglalás miatt.	[29]
a magán könyvkereskedelem teljes felszámolása	vegyes	1952 előtt	1952	A könyvkereskedők és antikváriusok állományának jelentős részét teherkocsikkal zúzdába szállították.
az 1956-os forradalom alatt elégett levéltári iratok	vegyes	1956 előtt	1956 október-november	Az 1956-os szabadságharc során az Országos Levéltárban nemcsak az odaszállított egyetemi – így részben orvoskari – iratanyag pusztult el, de elégett a kar 1951 előtti főhatóságának, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak egész 1867 és 1916 közötti levéltári anyaga is. A bírósági levéltárak igen súlyos kárt szenvedtek mind az 1945. évi hadiesemények során, mind az 1956. évi levéltári tűzvészben. Az elégett, károsodott iratokat kiselejtezték, azokról a málló töredékekről, amelyeken még olvasható szövegrészek voltak, mikrofilmfelvételek készültek, amelyeket ma a Mikrofilmtárban (X szekció) őriznek. Egy kisebb rész átadásra került a Polgári kori kormányhatóságok levéltáraiba (K szekció), valamint 1968-ban hat bíróság iratanyaga Csehszlovákiának. A Magyar Nemzeti Múzeum céhes iratgyűjteménye 1956-ban ugyancsak elégett, így az ilyen jellegű dokumentumok (mesterlevelek, vándorkönyvek, céhszabályzatok, felszabaduló levelek) szórványosan maradtak fenn és nehezen kutathatók, noha a magyar iparra nézve igen fontos források.	[30], [31], [32]
Magyar Szocialista Munkáspárt iratai, állambiztonsági iratok	vegyes	1945-1990 között	1990-es évek	Részben az újpesti papírgyár zúzdájába kerültek. Ungváry Krisztián történész 2007-es véleménye szerint: „Horváth József négy könyvet írt, ezekben szerepel, hogy az összes iratot bedarálták, miközben a levéltárban négyezer folyókilométer kutatható, nem beszélve a jelenleg hozzá nem férhető iratokról. És ezt megette mindenki. Egy 1990-es parlamenti jelentésben is az áll, hogy a III/III-as csoportfőnökségen teljes körű iratmegsemmisítés történt.” Valójában azonban „fel se merült, hogy az összeset megsemmisítsék. Volt egy csomó élő ügy. A kémelhárítási és hírszerzési ügyeket már csak azért sem lehetett megsemmisíteni, mert az új rendszernek, ami később jött, is szüksége volt rájuk. Az iratmegsemmisítést a belső elhárításnál rendelték el, de ott sem mindenre kiterjedően, hanem csak a hálózati anyagból, azokat a munka- és beszervezési dossziékat, amire nem volt alkotmányos felhatalmazásuk. Erre 89 karácsonyán kevesebb idő állt rendelkezésre, mint két hét. És a BM-ben egyetlen egy iratzúzó gép volt.”	[33] (48. perctől), [34]
UVATERV vállalat fényképgyűjteménye		1949 után	2015 márciusa	Leégett az Uvaterv székház szuterénje, benne a felbecsülhetetlen értékű gyűjteménnyel, ami az 1949 utáni építkezéseket dokumentálta.	[35]
Heves vármegyei közigazgatási és törvénykezési jegyzőkönyvek és iratok		középkortól (?) a XVII. sz. első feléig	n. a.		[36]

Egyéb

• Iparművészeti [37]
• 1970s Természettudományi Múzeum költözés
• 1956 Természettudományi [38], [39], [40], [41]
• Storno gyűjtemény
• Wosinsky [42]

• Szirmay kastély berendezése [43]

További információk

• https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/adomanyokbol-potoljak-a-kollegistak-elegett-konyveit/

Irodalom

• Csapodi Csaba: Bibliotheca Hungarica I-III. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1988-1993, ISBN 963-7302-45-x, 447 + 456 + 360p
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

Kapcsolódó szócikkek

• Könyvégetés
• Budapest elpusztult nevezetes épületeinek listája

[[Kategória:Magyar kulturális témájú listák]]