Szerencs-patak
| Szerencs-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 36,3 km |
| Forrásszint | kb. 500 m |
| Vízhozam | 0,87 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 347,2 km² |
| Forrás | Hejce, Zempléni-hegység, Magyarország |
| Torkolat | Takta, Szerencs |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szerencs-patak a Tokaj–Zempléni-hegyvidék 36 kilométer hosszú vízfolyása, a Takta jobboldali mellékvize Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Neve a 19. századig gyakran Szerencsi-patak alakban is előfordult, de különböző neveken ismerték egyes szakaszait is (Pálkás-patak, Ondi-víz stb.).[1]
Vízföldrajzi jellemzői
[szerkesztés]A Kékedtől déli irányba húzódó vetővonalat, amely Hejcétől délre a pleisztocénben kialakult Szerencs-patak völgyét alkotja, a keletre elterülő Zempléni-hegység szerkezeti mozgásai alakították ki. A patak völgyében több hévízforrás bukkan a felszínre, Fony, Korlát, Abaújszántó, Golop és Szerencs területén. Árterét pleisztocén és holocén kori, 5-6 méter vastag üledék borítja.[2]
Tipológiai szempontból a Szerencs-patak Magyarország durva mederanyagú, dombvidéki kis vízfolyásai közé tartozik.[3] A patak hossza 36 km, vízgyűjtő területe 347 km², elsősorban a Zempléni-hegység nyugati lejtőinek vizeit vezeti le. Ennek megfelelően bal oldali vízhálózata is fejlettebb, fontosabb mellékvizei a Fonyi- vagy Bors-patak (4,9 km; 10,6 km2), a Boldogkőváraljai-patak, az Alpári-patak, az Aranyos-völgyi-patak és a Koldu-patak.[4] Magasabb vízszint a kora tavasz és a nyárelő időszakában jellemzi, egyébként vize kevésnek mondható.[5] A legnagyobb árhullám 1977. január végén vonult le a patakon, amelynek során Abaújszántónál 44 óra alatt 0,96 millió m³ víz özönlött le a patakmederben.[6] Főbb vízjárási adatai a következők:
| Vízmérce helye | Legkisebb vízállás | Legnagyobb vízállás | Kisvízhozam | Középvízhozam | Nagyvízhozam |
|---|---|---|---|---|---|
| Malom-patak torkolata | 0,004 m³/s | 0,25 m³/s | 19,00 m³/s | ||
| Aranyos-völgyi-patak torkolata | 0,028 m³/s | 0,74 m³/s | 22,00 m³/s | ||
| Fürdő-patak torkolata | 0,038 m³/s | 1,16 m³/s | 42,00 m³/s | ||
| Szerencs, torkolat | –6 cm[7] | 264 cm[8] | 0,046 m³/s | 1,50 m³/s | 54,00 m³/s |
| Forrás: Juhász József: Kisvízfolyások vízhozam adatai. Hidrológiai Közlöny, XCI. évf. 1. sz. (2011) 51–61. o. | |||||
A patak forrása a Központi-Zemplén nyugati peremén, Hejce település keleti határában, a 787 méter magas Gergely-hegy lábánál található, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban.[9] A forrásvidéket elhagyva, Hejcénél lép az Abaúji-Hegyalja területére és fordul a Hernáddal párhuzamosan futva dél-délnyugati irányba. A völgy felső szakaszán eróziós jellegű, a kvarcitos riolittufa alapkőzetbe vágódott vissza.[10] Abaújkér után a patak dél-délkeleti irányba fordul, a Szerencsi-dombság keleti peremén fut mintegy 15 kilométeren keresztül. Itt jobban érvényesül a törésvonalban kialakult, tölcséresen kiszélesedő völgykapujelleg. A patak Szerencstől délre, a Taktaköz területén a Mádi-patakkal egyesülve torkollik bele a Taktába.[11] Part menti települései a folyás irányában Hejce, Korlát, Abaújkér, Abaújszántó, Golop, Tállya, Rátka, Ond és Szerencs.
Hagyományosan a Szerencs-patak völgyében vezetett a Tokajt és a tokaji Tisza-átkelőt Kassával összekötő országút.[12] A 18–19. században több helyütt működött vízimalom a patakon,[13] amelynek szabályozása 1933-ban indult meg a Szerencs és Abaújszántó közötti alsó szakaszon.[14] A 21. századra felső szakaszának medre gyakran víztelen, a vízjárta mederszakaszok jellemző halfajai a kövi csík (Barbatula barbatula), a fenékjáró küllő (Gobio gobio) és a fejes domolykó (Squalius cephalus).[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII-ik század végeig II. Budapest: M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala. 1882. 443. o.
- ↑ Szófogadó 1961 :145.; Pinczés 1998 :389.
- ↑ Kovács 2007 :22.
- ↑ Konecsny 2005 :277–278.
- ↑ Dövényi 2010 :789.
- ↑ Konecsny 2005 :283.
- ↑ Dövényi 2010 :152–153., 789.
- ↑ Dövényi 2010 :152–153., 789.
- ↑ Somogyi & Asztalos 1957 :108.; Konecsny 2005 :277–278.; Dövényi 2010 :779.
- ↑ Somogyi & Asztalos 1957 :108.; Pinczés 1998 :389.; Dövényi 2010 :783.
- ↑ Somogyi & Asztalos 1957 :108.; Pinczés 1998 :389.; Dövényi 2010 :152., 789.
- ↑ Somogyi & Asztalos 1957 :108.
- ↑ Frisnyák 1984 :73.
- ↑ Többezer holdat akarnak öntözni a szabályozott Szerencs-patak vizével. Magyarság, XIV. évf. 118. sz. (1933. május 25.) 6. o.
- ↑ Sály et al. 2009 :77., 83.
Források
[szerkesztés]- ↑ Dövényi 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Frisnyák 1984: Frisnyák Sándor: Adalékok a Zempléni-hegység történeti földrajzához (18–19. század). Földrajzi Értesítő, XXXIII. évf. 1–2. sz. (1984) 65–91. o.
- ↑ Konecsny 2005: Konecsny Károly: S felszíni lefolyás vizsgálata a Tisza vízgyűjtő kisvízfolyásain. In A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6–7.). (hely nélkül): Magyar Hidrológiai Társaság. 2005. 275–288. o.
- ↑ Kovács 2007: Kovács Zsófia: A magyarországi folyóvizek csoportosítása az EU Víz Keretirányelv tipológiai követelményei szerint. Hidrológiai Tájékoztató, (2007) 21–23. o.
- ↑ Pinczés 1998: Pinczés Zoltán: A Tokaji-hegység geomorfológiai nagyformái. Földrajzi Értesítő, XLVII. évf. 3. sz. (1998) 379–393. o.
- ↑ Sály et al. 2009: Sály Péter – Takács Péter – Erős Tibor: Halfaunisztikai vizsgálatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi térségében. Állattani Közlemények, XCIV. évf. 1. sz. (2009) 73–91. o.
- ↑ Somogyi & Asztalos 1957: Somogyi Sándor – Asztalos István: Az MTA Földrajztudományi Kutatócsoport 1856. évi tanulmányútja (VIII. 7–18.). Földrajzi Értesítő, VI. évf. 1–4. sz. (1957) 108–120. o.
- ↑ Szófogadó 1961: Szófogadó Pál: A göncz-szerencsi törés vízföldtani jelentősége, különös tekintettel az abaújszántói strandfürdő vízellátására. Hidrológiai Közlöny, XLI. évf. 2. sz. (1961) 145–148. o.
