Ugrás a tartalomhoz

Szentkirályi Miklós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentkirályi Miklós
SzületettSzentkirályi Miklós Béla
1943. május 11.
Kocsord
Elhunyt2021. március 20. (77 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaLőrincze Zsuzsanna
Foglalkozásafestő-restaurátor
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1991)
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996) érdemes művész (2018)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkirályi Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentkirályi Miklós Béla (Kocsord, 1943. május 11. – 2021. március 20.) Munkácsy Mihály-díjjal és Érdemes Művész címmel kitüntetett magyar festő-restaurátor. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2010). [1]

Élete

[szerkesztés]

Kocsordon született 1943. május 11-én, Szentkirályi Gyula és Bethlen Éva házasságából. 1945–1973 között Marosvásárhelyen lakott. 1962-től 5 évig gyári munkásként dolgozott. 1968-1973 között a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet hallgatója volt Kolozsvárott Miklóssy Gábor osztályában. 1973-ban költözött vissza Magyarországra, 1974-1977 között a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézetében tanult Varga Dezső osztályában.

1975-től 15 esztendőn keresztül a Magyar Nemzeti Galéria régi magyar osztályának restaurátorként működött, 1990-től a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora illetve osztályvezetője. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja. 1992-ben a Magyar Restaurátorkamara alapító elnöke, 1997–2002 között a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány művészeti-szakmai tanácsadó testületi tagjává választották. 2001–2005 között a Nemzeti Kulturális Alapprogramban, az Iparművészeti Szakkollégiumban kurátor. 2006-ban habilitált. 2010-től a MMA tagja volt.

Restaurátorelméleti, módszertani és etikai kérdésekkel foglalkozott. Sokat tett és tesz a hazai és az egyetemes emberi értékeket képviselő képzőművészeti alkotásaink méltó megőrzéséért, köztük elévülhetetlen érdemeket szerzett középkori szárnyasoltárok (Leibic, Kisszeben, Csíkszentlélek), Munkácsy Mihály trilógiájának,[2] Zala György Aradi vértanúk emlékművének restaurálása terén.

„A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként” 2018. március 13-án Érdemes Művész kitüntetést kapott.

Családja

[szerkesztés]

Anyai nagyszülei, gróf bethleni Bethlen Béla (1888–1979), Beszterce-Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék főispánja, és gróf gönczruszkai Kornis Klára (1893–1983) voltak. Szülei Szentkirályi Gyula és bethleni Bethlen Éva. 1973-ban feleségül vette Lőrincze Zsuzsannát, Lőrincze Lajos nyelvész lányát. Két fiuk született; Szentkirályi Miklós (1981) ipar- és formatervező és Szentkirályi András (1982) kertészmérnök.

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
Bánffy Dénes képmása
Munkácsy Mihály: Golgota
Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt
Gauguin: Fekete sertések
Zala György: Aradi vértanúk emlékműve
Camille Pissarro: A Pont-Neuf

Díjak, elismerések (válogatás)

[szerkesztés]

Könyvei, publikációi

[szerkesztés]
  • Gránátalma a szárnyasoltáron : Egy restaurátorművész műhelytitkai / Szentkirályi Miklós. – [Budapest] : Kairosz, 2012., 241 p. . – Biogr.[4]
  • Magyar Restaurátorkamara, 1994., 52 p. (Magyar Restaurátorkamara : Chamber of Hungarian Restorers : Kammer der Ungarischen Restauratoren : Chambre des Restaurateurs Hongrois. [Budapest]
  • Megújult a máriapócsi ikonosztáz, Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 11, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely (Ro), 2011, p. 34-39.
  • S-a inoit iconostazul de la Mariapocs, Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 11, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely (Ro), 2011, p. 132-134, traducere de Váli Zsuzsánna
  • Rejtőzködő próféták, Szalon, XV. évf. 2011/1 p. 12-16.

Származása

[szerkesztés]
Szentkirályi Miklós ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2. Szentkirályi Gyula
(Kolozsvár, 1912. okt. 2. – Marosvásárhely, 1988. jan. 26.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1. Szentkirályi Miklós
(Kocsord, 1943. máj. 11. – 2021. márc. 20.)
festő, restaurátor
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Bethlen Pál
(Kolozsvár, 1798. máj. 15. – Kolozsvár, 1859. jún. 6.)
 
 
 
 
 
 
 
12. Bethlen Bálint
(Bethlen, 1856. aug. 24. – Budapest, 1913. febr. 8.)
politikus
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Bethlen Mária
(Bethlen, 1827. nov. 23. – Budapest, 1876. febr 12.)
 
 
 
 
 
 
 
6. Bethlen Béla
(Aranyosgyéres, 1888. nov. 2. – Kolozsvár, 1979. nov. 6.)
jogász, politikus, főispán
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Béldi György
(Báld, 1801. ápr. 20. – Kolozsvár, 1877. szept. 23.)
kamarás
 
 
 
 
 
 
 
13. Béldi Berta
(Kolozsvár, 1863. ápr. 14. – Budapest, 1946. febr 10.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Brückenthal Berta
(Nagyszeben, 1826. ápr. 24. – Kolozsvár, 1914. jún. 10.)
 
 
 
 
 
 
 
3. Bethlen Éva
(Bethlen, 1920. máj. 15. – Marosvásárhely, 2008. júl. 26.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Kornis Károly
(Nagyvárad, 1841. nov. 8. – Budapest, 1893. ápr. 18.)
katonatiszt
 
 
 
 
 
 
 
14. Kornis Károly
(Nagyvárad, 1869. dec. 20. – Szentbenedek, 1918. máj. 15.)
kamarás
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Markovics Jozefa
(Medgyesbodzás, 1845. nov. 14. – Nagyvárad, 1885. márc. 6.)
 
 
 
 
 
 
 
7. Kornis Klára
(Budapest, 1893. jún. 1. – Kolozsvár, 1983. márc. 8.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Fejérváry Géza
(Josefstadt, 1833. márc. 15. – Bécs, 1914. ápr. 25.)
hadügyminiszter, miniszterelnök
 
 
 
 
 
 
 
15. Fejérváry Irma
(Bécs, 1869. máj. 10. – Budapest, 1950. aug. 3.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Biedermann Sarolta
(Bécs, 1844. ápr. 13.– Deszk, 1924. okt. 11.)
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Elhunyt Szentkirályi Miklós restaurátorművész (magyar nyelven)
  2. ↑ * Szentkirályi Miklós: Íme, az ember. Munkácsy Ecce Homo-jának vándorútja Archiválva 2011. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. ↑ * A pócsi bazilika liturgikus berendezésének megújulása Görögkatolikus szemle, 2010. január, XXI. évf. 1. szám, 10-11 oldal
  4. ↑ http://opac3.mma.monguz.hu/record/-/record/MMA19239

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Szentkirályi Miklós szócikkét ld. II. köt. 1551. p.
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J. Budapest: Natura. 1990. 160–180. o. ISBN 963-234-313-1  
  • Archivált másolat. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 26.) – M. S. mester-díj 2013
  • Elismerés a középkori mester nevével Archiválva 2015. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Archivált másolat. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 26.) – A XVI. századi nagyság fénykörében

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szentkirályi_Miklós&oldid=26827269”