Ugrás a tartalomhoz

Luzsénszky Alfonz (újságíró)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szentessy-Luzsénszky Alfonz szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk az újságíróról, lapkiadóról szól. Hasonló címmel lásd még: Luzsénszky Alfonz (egyértelműsítő lap).
Luzsénszky Alfonz
Született1876. január 13.
Budapest
Elhunyt1953. december 30.
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalapkiadó,
író,
újságíró,
természetgyógyász
Sablon • Wikidata • Segítség

Luzsénszky Alfonz (néhol Luzsánszky, Luzsinszky, Luzsinsky vagy Szentesy-Luzsénszky alakban is, Budapest, 1876. január 13. – Budapest, Józsefváros, 1953. december 30.)[1] katolikus lapkiadó, szélsőjobboldali író-újságíró, természetgyógyász. Munkássága antiszemita, a zsidóságot úgymond „leleplező”, máig közkézen forgó kiadványok megjelentetésében teljesedett ki. Luzsénszky Alfonz pap édesapja.

Élete

[szerkesztés]

Szentesy Béla és Baráth Ida fiaként született,[2] luzsinai és rigliczai báró Luzsénszky Félix (másként: Luzsénszky Bódog Sándor Benő) fogadta örökbe.[3][4] A szervita rendben kezdett teológiát tanulni, ahonnét sorozatos betegeskedései miatt elbocsátották.

1901. szeptember 24-én Budapesten házasságot kötött a nála öt évvel fiatalabb Petrovich Karolina Paulina Vilmával, Petrovich Márk és Grőser Franciska lányával.[5]

1898-1903 között a Páduai Szent Antal Lapjának munkatársa volt, mialatt 1902 novemberében megindította a Szent József Lapja című kétheti lapot, ami 1905-1910 között Katolikus Magyarország címmel jelent meg, mígnem támogatók hiányában megszűnt. A Pesti Napló szerint 1910-ben görögkatolikus hitoktatóként tevékenykedett Budapesten, azonban neve a magyarországi latin és görög szertartatású papság 1909-1910. évi évkönyvében nem szerepel.[6]

Természetgyógyászként növényi anyagokból előállított kivonatokra 1925-ig 3 szabadalmat is kapott.[6]

1925. december 12-én Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb Kiss Erzsébettel, Kiss Kálmán és Kulcsár Erzsébet lányával.[7]

Luzsénszkyt 1945. október 2-án a Népbíróság A zsidóság bűnei című, 1941-ben kiadott műve miatt teljes vagyonelkobzásra és 10 év börtönre ítélte, amit 1946. márciusában 3 évre enyhített. Halálát mellgyík, végelgyengülés okozta.

Talmud-„fordítása”

[szerkesztés]

1911-ben írt, A Talmud magyarul című műve a magyar szélsőjobboldali és antiszemita körökben máig népszerű. A benne szereplő tematikus és tendenciózus idézetek, valamint a fordítás kérdései miatt máig viták tárgya. „Fordítása” miatt már a Horthy-korszakban perbe fogták[forrás?], mely során bebizonyosodott, hogy Luzsénszky az eredeti Talmud szövegét nem látta, ehelyett August Rohling Der Talmudjude című, a Talmudot keresztényellenesnek beállítani igyekvő 19. századi összeállítását ültette át magyarra, amely maga sem eredeti, hanem Johann Andreas Eisenmenger, 1700-ban megjelent Entdecktes Judenthum című művének kivonatos feldolgozása, mely a Talmudot és a rabbinikus irodalmat sötét színben festő számtalan hasonló munka közül a legismertebb, máig ható forrása az antiszemita célú Talmud-„ismertetéseknek”. Fordítási hibáit többek között Franz Delitzsch mutatta ki a Rohling művét elemző munkájában.[8]

Annak ellenére, hogy Luzsénszky ugyan ezen összeállítása miatt antiszemita körökben máig népszerű - műve e témában lényegében az egyetlen, állandóan idézett „alapműnek”, személye pedig alapvető hivatkozási pontnak számít -, említése kizárólag az antiszemita polémiáknak köszönhető. A Magyar katolikus lexikon,[6] illetve a Gulyás-féle életrajzi lexikon rövid szócikkein kívül más forrásban nem lelhető fel,[9] nevét (és kétséges munkásságát) sem a Jewish Encyclopedia Archiválva 2011. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, sem a judaisztikában alapműnek számító Encyclopaedia Judaica nem említi (még a Talmud-félrefordítások között sem), jelentősége ebből következően alapvetően megkérdőjelezhető.

Művei közül néhányat, köztük ezt is,[10] az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M. E. számú rendelete indexre tette és megsemmisítésre ítélte.[11][12]

Művei

[szerkesztés]

Vallási tárgyú művei

[szerkesztés]
  • Katolikus egyházi naptárak. Valamennyinél szerkesztő és kiadó, kiadás helye Szatmárnémeti.
  • A Szent József lapja nagy képes naptára az 1904. és 1905. évre., 1903-08; - A kisded Jézus nagy képes naptára az 1905. és 1906. évre., 1905-06; - A Szent Háromság nagy képes missziós naptára az 1906., 1907. és 1908. évre., 1905-07; - Páli Szent Vince nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre., 1905-06; - Szent Alajos nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre., 1905-06; Mária szent szíve nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre., 1905-06; - Jó Pásztor nagy képes naptára 1906-1910., 1905-10; - Mindszentek nagy képes naptára 1906-1910., 1905-10; - A Katholikus Magyarország kis képes naptára 1907-1910., 1906-10; - A Katholikus Magyarország nagy képes naptára 1907-1910., 1906-10; - Szent Benedek nagy képes naptára 1907-1910., 1906-10;
  • Magyar breviarium, vagyis a papi zsolozsmák a nép magán használatára alkalmazva. (Ford.) (A himnuszokat fordította Bálint György.) Budapest, 1907.
  • Utolsó idők. Szeged, é.n. [1912 előtt] (új kiadás: Hiteles kútfőkből összegyűjtve. Bp., 1912.; 5. kiad.: Mi vár ránk a 20. sz-ban? Bp., 1919.; 6. kiad.: Mi vár ránk a közeli jövőben? Bp., 1920.)

Zsidósággal kapcsolatos művei

[szerkesztés]
  • Tévelygő Izrael. (Fordította Alfonz testvér) Szatmárnémeti, 1901.
  • Keresztényvédelem. (benne: Zsidóvédelem. A Talmud magyarul), Ungvár (nyomtatva Budapesten), 1910.
  • A Talmud magyarul, fordította Luzsénszky Alfonz, Budapest, 1911. [több kiadásban] (reprint kiadás az 1940-es kiadás alapján: Gede Testvérek Bt., Budapest, 2002, ISBN 963-9298-33-6, 208 p, elektronikus kiadás az 1922-es kiadás alapján: [1], [2], [3])
  • Jeruzsálem pusztulása. Írta Josephus Flavius. (Ford. és kiad.) Bp., 1914. (4. kiad.: 1918, ez már Luzsénszky Alfonz néven)
  • Schulchan Arukh. (Der gedeckte Tisch.) Leipzig, é.n.
  • Sulchan Aruch "Terített asztal". A zsidók négy törvénykönyve. Forditotta és kiadja, fordította Luzsénszky Alfonz, Budapest, 1926. [4]
  • Der Talmud in nichtjüdischere Beleuchtung. Leipzig (nyomtatva Bp.), 1932.
  • Die Talmudmoral. Oebisfelde. Radwitz, 1936.
  • A talmudzsidó. Írta Rohling Ágoston; A keresztények a Talmudban. Írta I. B. Pranaits; Feleletek a keresztényeknek. Írta Kimchi Dávid. (egy kötetben) Ford. Bp., 1940.
  • Mi az igazság? Bp. 1941. Szerző kiad.
  • A zsidó nép bűnei. Történelmi tanulmány. Bp., 1941. Paulovits Imre. 94 p.
    • A zsidó nép bűnei. Bp. 1944. Szerző kiad.
  • Történetek, 1879-1919. Bp. 1944. Nagy Vince.

Gyógyászati művei

[szerkesztés]
    • Öngyógyítás. A betegségek fölismerése, meghatározása és gyógykezelése. Bp., 1915. (2. kiad. 1917)
    • A természetes gyógymód recipekönyve. Bp., 1915. (2. kiad. 1915)
    • Védekezés a sexualis bajok ellen. Bp., 1915.
    • Asszonyok könyve. Bp., 1924.

Utalások

[szerkesztés]
  • Följelentés egy pap ellen. in: Pesti Napló, 1910:305. sz.
  • Magyar Nemzet, 1945. X. 3.
  • Szabad Nép, 1946. III. 19.
  • Gulyás, XVII:1302.

További információk

[szerkesztés]

Rabbinikus vélemény Luzsénszky fordításairól Archiválva 2008. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben (az oldalon több cikkben is), Magyar Zsidó Honlap

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2430/1953. folyószáma alatt.
  2. ↑ Luzsénszky Alfonz és Kiss Erzsébet házassága, Budapest I. ker. 810/1925[halott link]
  3. ↑ B.M. 1810/1919.
  4. ↑ HU BFL - VII.2.c - 1917 - 33911; az örökbefogadási szerződés kelte: 1917. márc. 15.
  5. ↑ A háazsságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 734/1901. folyószáma alatt.
  6. ↑ a b c Magyar katolikus lexikon
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. I. ker. állami házassági akv. 810/1925. folyószám alatt.
  8. ↑ JewishEncyclopedia.com, August Rohling.
  9. ↑ Sem a Pallas nagy lexikona, sem a Magyar életrajzi lexikon 1000–1990, Javított, átdolgozott kiadás, Főszerk. Kenyeres Ágnes nem hozza.
  10. ↑ Luzsenszky Alfonz: A zsidó nép bűnei. Bp. 1944. Szerző kiad.; Mi az igazság? Bp. 1941. Szerző kiad.; Történetek, 1879-1919. Bp. 1944. Nagy Vince; A talmud magyarul. 8. kiad. Bp. 1937. St. 9-11.
  11. ↑ Tiltott Könyvek. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M. E. számú rendelete a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről.. [2005. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 27.)
  12. ↑ Index librorum prohibitorum a demokratikus Magyarországon (Könyvindexek 1945–1946)[halott link] Könyvtári Figyelő

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Luzsénszky_Alfonz_(újságíró)&oldid=25600966”