Szent Szófia-székesegyház (Kijev)
| Szent Szófia-székesegyház | |
| Собор святої Софії (Szobor szvjatoji Szofiji) | |
| Ukrajna hét csodája | |
 | |
 | |
| Vallás | kereszténység |
| Névadója | Hagia Szophia |
| Építési adatok | |
| Építése | 1011 |
| Stílus | bizánci, ukrán barokk |
| Alapadatok | |
| Magasság | 28,6 m |
| Szélesség | 29,3 m |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 527 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV |
| Felvétel éve | 1990 |
| Elérhetőség | |
| Település | Kijev |
| Hely |
|
| Elhelyezkedése | |
 Szent Szófia-székesegyház
Pozíció Kijev térképén
| |
 é. sz. 50° 27′ 10″, k. h. 30° 30′ 52″50.452778°N 30.514444°EKoordináták: é. sz. 50° 27′ 10″, k. h. 30° 30′ 52″50.452778°N 30.514444°E | |
 | |
| A Szent Szófia-székesegyház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Szófia-székesegyház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Szófia-székesegyház (ukránul: Собор святої Софії, Szobor szvjatoji Szofiji) ortodox székesegyház Kijevben, a legrégebbi teljesen fennmaradt kelet-szláv keresztény templom.[1] A konstantinápolyi Hagia Szophia riválisának szánták.[2] A belsejét 260 m² mozaik és mintegy 3000 m² freskó díszíti.[1]
1990-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A 2022-ben kezdődő orosz–ukrán háború miatt a helyszín 2023-ban felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b The Museum of St. Sophia Cathedral. Sophia of Kiyiv. (Hozzáférés: 2019. április 3.)
- ↑ Kiev: Saint-Sophia Cathedral and Related Monastic Buildings, Kiev-Pechersk Lavra. UNESCO. (Hozzáférés: 2019. április 3.)
- ↑ Kyiv: Saint-Sophia Cathedral and Related Monastic Buildings, Kyiv-Pechersk Lavra. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2023. szeptember 20.)
 | Kulturális |
|  |
|---|---|---|---|
| Természeti |
| ||
