Ugrás a tartalomhoz

Szent Mihály-templom (Zalamerenye)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Mihály-templom
A templom látképe a temető felől
A templom látképe a temető felől
Vallásrómai katolikus
EgyházmegyeKaposvári egyházmegye
VédőszentMihály arkangyal
Építési adatok
Építése1757–1760 (264 éves)
Stílusbarokk
Felszentelés1760
Elérhetőség
TelepülésMagyarország Zalamerenye
HelyKossuth utca
Elhelyezkedése
Szent Mihály-templom (Zala vármegye)
Szent Mihály-templom
Szent Mihály-templom
Pozíció Zala vármegye térképén
é. sz. 46° 34′ 19″, k. h. 17° 05′ 43″46.571944°N 17.095278°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 19″, k. h. 17° 05′ 43″46.571944°N 17.095278°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A zalamerenyei Szent Mihály-templom a galamboki plébánia legnagyobb és legrégebbi római katolikus temploma. A Zalamerenye feletti dombon, az új köztemető mellett áll. A zalamerenyei plébániát 1985-ben szüntették meg, 1985 és 2010 között Zalamerenye a nagyradai plébániához tartozott, majd annak megszüntetését követően 2010-től a galamboki plébánia filiája.

Leírása

[szerkesztés]

A torony felirata szerint 1760-ban épült barokk stílusban, azaz Padányi Biró Márton veszprémi püspök templomépítési kampánya idején. Az egykori plébánia anyakönyvi iratai szerint a dátum csak az átadás időpontját jelöli, az építkezések pedig valójában 1757-ben kezdődtek meg.[1] A helyi történelmi emlékezet szerint a jelenlegi új köztemetőben mindig is állt egy fából készült templom, mégpedig feltehetően a sírkert nagy fakeresztjének helyén. Más visszaemlékezők szerint pedig egy kőből készült kápolna állta a temetőben a középkorban, amelyet az úgynevezett Kurukhegyről - valószínűsíthetően a törökök - ágyúztak szét a viharos évszázadokban. Ezt a feltételezést támasztja alá továbbá az is, hogy Zalamerenye első írásos említése óta 1945-ig folyamatosan egyházi birtok volt. A templom homlokzata előtt, azzal egybeépítve található a torony, amelynek emeletéről nyílik a belső karzat. Szentélye félköríves, belseje csehboltozatos, oltára oszlopos és körbejárható. A templom főoltárán a sátánon diadalmaskodó Szent Mihály arkangyal látható kezében karddal és pajzzsal. Szószéke ugyancsak barokk stílusú, hangvetője felett gazdag szoborcsoport található, amelynek központi alakja szintén a győzedelmesen ábrázolt Szent Mihály arkangyal. Két barokk mellékoltárát a négy nyugati egyházatya szobra díszíti, amelyek közül 1989-ben kettőt elloptak. Károly Gyula által festett mennyezeti szekkói 1963-ban készültek, padjai egyenesvonalú, modern stílusúak. 1886-ban készült orgonája Országh Sándor munkája, festett üvegablakai a 20. század elejéről származnak. Faragott szobrainak egy részét pálos szerzetesek készítették a 18. században.[2] A templom műemléki védettség alatt áll.[3]

Papjai

[szerkesztés]
  • ? -1749 Erdős György
  • 1749-1760 Zsivolics Pál
  • 1760-1768 Benke György
  • 1768-1785 Fejér János
  • 1785-1795 Kálóczy György[4]
  • 1795-1846 Fekete Antal[5]
  • 1846-1884 Viola János
  • 1884-1888 Végh Sándor
  • 1888-1905 Csánk Béla[6]
  • 1905-1923 Strausz Antal kanonok[7]
  • 1923-1957 Láber Miklós
  • 1958-1985 Párkányi József
  • 1985-2010 Pék Pál
  • 2010- Háda László

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Zala megye műemlékei. Zalaegerszeg. ZMMI 1977. 119.