Strausz Antal
| strauszenberghi Strausz Antal | |
| Született | 1872. április 2. Nagylengyel, Zala vármegye |
| Elhunyt | 1935. július 5. (63 évesen) Nagylengyel, Zala vármegye |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | kanonok, zsinati bíró, zalai főesperes, bői címzetes prépost |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Strauszenberghi Strausz Antal József (Nagylengyel, 1872. április 2. – Nagylengyel, 1935. július 5.) római katolikus pap, veszprémi kanonok, zsinati bíró, zalai főesperes, bői címzetes prépost.[1] Fivére, strauszenberghi Strausz Flórián (1863-1952) pápai prélátus, alsólendvai esperes.
Családja és származása
[szerkesztés]A római katolikus nemesi származású strauszenbergi Strausz családban született. Ősapja, a Mosonmagyaróváron lakó strauszenberghi Strausz Ferenc Márton volt, aki 1702 május 26.-án szerzett indigenátust (a nemesség magyar honosságát) valamint családi címert I. Lipót magyar királytól.[2] Strausz Antal 1872. április 2.-án született Nagylengyelben strauszenberghi Strausz Ferenc (1829-1880) és Rieger Julianna (1838–1902) gyermekeként.[3][4] Testvére Strausz Flórián (1863-1952) pápai prélátus, alsólendvai esperes volt. Unokatestvéri: strauszenberghi dr. Strausz Sándor Domonkos (1867-1932) jogász, Komárom vármegyei királyi itélő táblai bíró, valamint strauszenberghi Strausz Farkas (1863–1946), MÁV főellenőr, nagylengyeli földbirtokos volt, akik strauszenberghi Strausz Sándor (1831–1922), nagylengyeli földbirtokosnak és boldogfai Farkas Krisztina (1837–1883) asszonynak a fiai voltak.
Élete
[szerkesztés]Elemi iskolai tanulmányait Nagylengyelben és Pinkafőn, a gimnáziumot Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Veszprémben végezte. A veszprémi szeminárium elvégzését követően 1895. június havában szentelték pappá Veszprémben. 1895 és 1899 között Zalaszentbalázson, 1899 és 1905 között előbb Tapolcán, majd Veszprémben káplán. 1905. május 1-jétől 1923-ig Zalamerenyén plébános. 1930-tól haláláig zalai főesperes. Zalamerenyén helyreállíttatta és bővíttette a plébániai épületeket, palával födette a templom tetejét és horganyzott bádoglemezzel annak toronysisakját.
Nagylengyelben a családi földbirtokán és szülőháza helyén római katolikus elemi iskolát, valamint zárdát alapított premontrei apácák részére 1927-ben, amelynek kápolnájában temették el 1935-ben.[5]
Művei
[szerkesztés]- A veszprémi plébánia története (Veszprémi Hírl. 1901:49-51. sz.; 1902:1-28. sz.)
- A veszprémi szent László-templom története. A templom fölszentelésének örömünnepére. Veszprém, 1902.
- A veszprémi káptalan könyvtárának Czímtára. Veszprém, 1904. (Ism. M. Könyv-Szemle 1905.)
- Szent beszéd... 1904. VII. 3-án... Siófokon... Veszprém, 1904.
- A mernyei plébánia története (Veszprémi Hírl. 1908:15-18. sz.)
- A veszprémi nagyprépostok 1630-1930. Bp., 1930. (Különnyomat Veszprémvm.)
Források
[szerkesztés]- Strausz Antal, kanonok[halott link]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ familysearch.org Strausz Antal gyászjelentése
- ↑ C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Moson megye - Series investigationis nobilium - 23.
- ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Szólád - Rieger Julianna keresztelője - 1838. aug. 2.
- ↑ familysearch.org polgári anyakönyvek - Dobronak (In: Gáborjánháza) - Strausz Ferencné Rieger Julianna halála - 1902. okt. 20.
- ↑ Napi Hírek, 1927. május/21927-05-18 [0155]
További információk
[szerkesztés]- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
