Ugrás a tartalomhoz

Szent Márton-dóm (Pozsony)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szent Márton dóm (Pozsony) szócikkből átirányítva)
Szent Márton-dóm
Pozsonyi koronázótemplom
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Egyházmegyepozsonyi
VédőszentSzent Márton
Építési adatok
Építése15. század
Stílusgótikus, barokk
Felszentelés1452
FelszentelőSzécsi Dénes
Védettségműemlék
Alapadatok
Hosszúság70 m
Magasság16 m
Torony1
Magassága85 m
Kápolnák4
Elérhetőség
TelepülésPozsony
Elhelyezkedése
Szent Márton-dóm (Pozsony-Óváros)
Szent Márton-dóm
Szent Márton-dóm
Pozíció Pozsony-Óváros térképén
é. sz. 48° 08′ 31″, k. h. 17° 06′ 18″48.142028°N 17.104972°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 31″, k. h. 17° 06′ 18″48.142028°N 17.104972°E
Térkép
A Szent Márton-dóm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Márton-dóm témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Szent Márton-dóm (szlovákul: Dóm svätého Martina, németül: Martinsdom, ismert még mint a pozsonyi koronázótemplom), a 15. században épült gótikus székesegyház Pozsony történelmi városrészében. Ez a város legnagyobb és legjelentősebb római katolikus temploma, a pozsonyi főegyházmegye főszékesegyháza. Összesen tizenegy Habsburg-házi magyar uralkodót, valamint nyolc magyar királynét koronáztak meg itt. Ez ma a város második legkeresettebb turisztikai látványossága a pozsonyi vár után. 2008. február 14. óta pedig az újonnan alapított Pozsonyi Főegyházmegye székesegyháza.

Története

[szerkesztés]

Az első pozsonyi templomot vélhetőleg a várban alakították ki, ahol a prépostság és a káptalan székhelye is volt. Ez azonban később a vár védelmi funkciója révén kedvezőtlenné vált, ezért Imre király megkérte III. Ince pápát a prépostság átköltöztetésére a váraljába. 1204-ben megkapta az engedélyt, és a hivatal el is költözött. III. Honoriusz pápa 1221-ben engedélyt adott a templom elköltöztetésére is. A mai dóm helyén állt egykori román stílusú templom építését ebben az időben kezdték el, a Legszentebb Megváltónak szentelték (vélhetőleg a vártemplom is neki volt szentelve). Ebben a templomban három oltár volt, melyeket a Legszentebb Megváltónak, Szűz Máriának és Szent Istvánnak szenteltek. A Szent Márton-dóm így a legrégibb pozsonyi plébánia. 1302-től a prépost és a város egyezségének értelmében a város lakossága is használhatta a templomot, ami azonban gyorsan kicsinek bizonyult, így 1311 és 1314 között köréje külső falakat emeltek, és ezáltal lényegében egy új, nagyobb templomot építettek fel. Azt már gótikus stílusban emelték, és magába foglalta az előző templomot is, amelyet akkor még nem bontottak le. Feltehetőleg eredetileg háromhajós bazilikát szerettek volna építeni, de végül megmaradtak az egyterű háromhajós templom mellett. Felszentelése csak 1452-ben történt meg, Gergely esztergomi érsek által, a Legszentebb Megváltó (a régi templom) és Szent Márton (az új templom) tiszteletére. Ebben a templom szentélye a mainak csak közel a harmadát tehette ki. Mátyás király idejében 14671487 között került sor a templom mai méretűre történő megnagyobbítására, feltehetőleg ekkor tűnt el a Szent Megváltó temploma. Ez az évszám a boltívek tartópillérein több helyen is fel van tüntetve. Később a 15. és 18. század között többször átépítették, s toldották meg újabb részekkel. 1863 és 1878 között, Heiler Károly kanonok idejében eredeti gótikus stílusát Lippert József építész tervei szerint megújították. Ezt a 20. század közepén „sikerült” részlegesen tönkretenni, majd az 1972-ben átadott Szlovák Nemzeti Felkelés hídról levezető forgalommal elvágni a Váraljától. 1563 és 1830 között itt koronáztak meg 11 magyar királyt és 8 királynét/királynőt. A dómban található kápolnák:

Koronázások

[szerkesztés]
Lásd még: a magyar királyok koronázása cikket

Építészeti adatok

[szerkesztés]
A dóm

Építése a 13. században kezdődött. Mai alakja többszöri átépítés eredménye, ugyanis háborúk és földrengések során többször megsérült. A dóm tornya 85 méteres, a legmagasabb Pozsonyban. A tetején van a Szent Korona másolata (150 kilogramm tömegű és 164 cm magas), amelyet 2010. augusztus 18-án emeltek le restaurálás céljából.[1] A templomtorony a város erődítményének része volt, így bástyaként is szolgált. Donner György Rafael tervezte a barokk Alamizsnás Szent János-kápolnát. A templomban gótikus és reneszánsz síremlékek találhatók. Szent Márton ereklyéit a főoltár felett elhelyezett ezüstkoporsóban őrzik.

A templom környéke

[szerkesztés]

A templom mellett van a Rudnay tér (Rudnayho námestie). Ennek közepén található Bernolák Antal szobra. A tér két szélén, a lépcsősorok mellett, fákkal gondosan benőve rejtőzik Liszt Ferenc (1911) és Donner György Rafael (1883) szobra, amiket csak a leleményes látogatók vesznek észre. Szintén a közelben van a Hal téren (Rybné námestie) álló barokk Szentháromság-szobor, melyet pestisoszlopnak is hívnak. A közelében van a klarisszák 14. században épített kolostora és temploma.

Belső tere

[szerkesztés]
Mária-Terézia koronázása

A templomban látható ólomból kiöntött Szent Márton-szobrot Donner György Rafael készítette, 1734-ben. A templom katakombáiban sok híres ember nyugszik. Köztük:

A templom 2002. november 11-étől nemzeti kulturális emlék.

Galéria

[szerkesztés]
Karolina Auguszta osztrák császárné, magyar és cseh királyné menete Pozsonyban, 1825. szeptember 25.
A menet vége
A menet eleje

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lekerült a magyar korona a pozsonyi dóm tornyáról – restaurálják. Új Szó, 2010. augusztus 17. (Hozzáférés: 2010. augusztus 19.)

Források

[szerkesztés]