Anton Bernolák

Anton Bernolák
Született	1762. október 4. Szlanica
Elhunyt	1813. január 15. (50 évesen) Érsekújvár
Állampolgársága	osztrák
Nemzetisége	szlovák
Foglalkozása	pap, író, nyelvész
Iskolái	Pázmáneum
Sírhelye	Érsekújvár
A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Bernolák témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Anton Bernolák (magyarosan: Bernolák Antal), (Szlanica, Árva vármegye, 1762. október 4. – Érsekújvár, 1813. január 15.) katolikus pap, író, nyelvész; a szlovák irodalmi nyelv megalapítója.

Korai évei

Nemesi családból származott, szülei Bernolák György és Timcsák Anna voltak. 1774-től 1778-ig Rózsahegyen járt gimnáziumba. Miután a teológiát Pozsonyban és Nagyszombatban elvégezte, papi pályára lépett. Előbb Cseklész plébánosa lett, és ebből a kis faluból élete vége felé került át Érsekújvárra, ahol lelkész és esperes volt. Már korán elkezdte a szláv nyelvek tanulmányozását; 25 éves volt, amikor megírta Dissertatio című művét.

Fellépése előtt a szlovákok könyveiben a cseh nyelv volt az uralkodó. Az 1780-as évektől kezdve szembehelyezkedett a cseh irodalmi hagyományokkal. Működése nyomán egyre többen vallották, hogy a szlovák önálló nyelv a szláv nyelvcsaládban, nem pedig a cseh nyelv durvább szójárása; ahogy a szlovák nép is különálló egység és nem a cseh nemzet egyik távolabb eső része.

A szlovák irodalmi nyelvért

A szlovák irodalom művelésére irodalmi kört hozott létre, amely 1793-ban alakult Nagyszombatra és a Felvidék nyugati vármegyéire is kiterjedt. A kör kiadványainak a főpapok között is pártfogókat tudott szerezni, akik műveit szélesebb körben terjesztették. Mint író arra törekedett, hogy az ő fellépéséig általánosan használt cseh irodalmi nyelv helyébe a szlovákot helyezze, és ezzel az irodalmat a szlovák népnek hozzáférhetőbbé tegye. Irataiban a cseh nyelvhez a legközelebb álló nagyszombati nyelvjárást követte, ha pedig a fogalmak kifejezésére a nép nyelvében szavakat nem talált, ilyeneket maga alkotott.

A későbbiekben egységesülő szlovák irodalmi nyelv már eltért Bernolák nyelvétől. A keményebben hangzó turóc-liptói szójárást fogadta el alapul, s az ő műszavait is használaton kívül hagyták. Emiatt Bernolák működése csak átmenetnek tekinthető a cseh irodalomtól a tulajdonképpeni szlovák irodalomhoz. Fellépésének köszönhetően a szlovák nép irodalmi önállóságához, s a csehtől való különválásához vezetett. Az ő nyomában egész írói nemzedék lépett, amely hűen követte mesterének tanait. Ezeket bernolákistáknak nevezték (köztük a legkiválóbb Holly János költő volt).

Művei

• Dissertatio philologico-critica de litteris slavorum (Pozsony, 1787). A szlovák irodalmi nyelv alapjait ez a mű fektette le.
• Grammatica slavica (Pozsony 1787 és 1790. Utolsó kiadása Budán, 1849). Az első igazi szlovák nyelvtan; a nagyszombati szlovák nyelvjárás alapján készült. Később latinból németre fordította Bresztyanszky Antal: Slovakische Grammatik. Buda, 1817
• Etymologia vocum, slavicarum (Nagyszombat, 1791)
• Halottas beszéd mellyet néhai Horváth József úrnak, tardoskeddi plébánosnak temetése felett mondott Szlanitzky Bernolák Antal; Weinmüller Ny., Komárom, 1809
• Szlanitzki Bernolák Antal: Bé-iktató beszéd fő tisztelendő Szabó Pál úrnak a tardoskeddi plébániának valóságos birtokába-való bé-vezetésekor. Boldog Asszonyhavának 25dikén 1809dik esztendőben; Weinmüllerné Ny., Komárom, 1809
• Lexicon slavicum, bohemico-latina-germanico-ungaricum (Hat kötet. Buda, 1825–1827). Szlovák–cseh–latin–német–magyar szótár. A hatalmas munka halála után jelent meg. Palkovics György esztergomi kanonok nyomatta ki saját költségén, és ahhoz Repertoriumot is írt.

Emlékezete

• Cseklész szlovák nevét Bernolákovóra változtatták
• Szobra található Érsekújvárott, Nagyszombatban és Zsolnán
• Mellszobrai találhatóak Cseklészen, Jattón, Koltán, Pozsonyban több helyen és másutt

• 
  Érsekújvár
• 
  Nagyszombat
• 
  Zsolna
• 
  Mellszobra Pozsonyban, a Rudnay téren
• 
  Cseklész
• 
  Jattó
• 
  Kolta

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X  [1]
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Anton Bernolák
• Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 4. kötet. Visszapillantás / Néhány tanulság c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)