Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha
Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha | |||
Saint Helena, Ascension and Tristan da Cunha | |||
| |||
Nemzeti mottó: Szent Ilona: Loyal and Unshakeable („Hűséges és rendíthetetlen”) Tristan da Cunha: Our faith is our strength („Hűségünk az erősségünk”) Nemzeti himnusz: God Save the King | |||
Fővárosa | Jamestown | ||
d. sz. 15° 55′ 28″, ny. h. 5° 43′ 05″15.924500°S 5.718100°WKoordináták: d. sz. 15° 55′ 28″, ny. h. 5° 43′ 05″15.924500°S 5.718100°W | |||
Államforma | az Egyesült Királyság tengerentúli területe | ||
Vezetők | |||
Király | III. Károly brit király | ||
Kormányzó | Mark Andrew Capes | ||
Adminisztrátor (Ascension) | Colin Wells | ||
Adminisztrátor (Tristan da Cunha) | Sean Burns | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 5633 fő (2016)[1] | ||
Rangsorban | 241 | ||
Becsült | 5661 fő (2009) | ||
Rangsorban | 241 | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 420 km² | ||
Időzóna | UTC±00:00 (UTC0) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Szent Ilona-i font (SHP ) | ||
Hívószám | 290 (247 Ascensionon) | ||
Segélyhívó telefonszám | 999 | ||
Internet TLD | .sh | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha témájú médiaállományokat. |
Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha (angolul Saint Helena, Ascension and Tristan da Cunha[2]) az Egyesült Királyság tengeren túli területe az Atlanti-óceán déli részén. A terület a vulkanikus eredetű Szent Ilona-szigetből, az Ascension-szigetből és Tristan da Cunha szigeteiből áll. Földrajzilag Afrikához sorolható (távolsága 1868 km Angola partjaitól).
Történelem
[szerkesztés]A szigetet 1502. május 21-én fedezte fel João da Nova portugál hajós, és konstantinápolyi Helenáról (Szent Ilona) nevezte el. A szigetet lakatlanul találta. Egy kápolnát és néhány házat épített, de állandó település ekkor még nem született. Thomas Cavendish volt az első angol, aki járt a szigeten, 1591-ben, nem sokkal a szomszédos Ascension-szigeten bekövetkezett halála előtt.
1645-ben a hollandok települést hoztak létre Szent Ilonán, ami ideiglenesnek bizonyult, hiszen csak 1651-ig létezett, amikor a sziget ellenőrzését a Brit Kelet-indiai Társaság vette át. A hollandok 1673-ban visszafoglalták a szigetet, de két hónap után megint kiűzték őket. A Kelet-indiai Társaság állomáshelynek használta Szent Ilonát hajóinak, amelyek India felé tartottak a Jóreménység foka felé vezető hosszú útvonalon. A sziget első állandó települése Jamestown lett, amelyet Jakab yorki hercegről (angolul James), a későbbi II. Jakab királyról neveztek el.
1815-ben a brit kormány választotta Szent Ilonát Napóleon száműzetésének helyszínéül. A volt császár 1815 októberében érkezett meg, és a „The Briars” nevű helyen szállt meg Jamestown határában decemberig, amikor Longwoodba költözött. Itt halt meg 1821 májusában. Ezekben az években a szigetet megtömték katonákkal, kormányzójának a korona Sir Hudson Lowe-t nevezte ki. A britek ebben az időben foglalták el a szomszédos szigeteket is, hogy megakadályozzák az innen induló esetleges francia kísérleteket Napóleon kiszabadítására. Miután Napóleon meghalt, a Kelet-indiai Társaság visszanyerte a Szent Ilona feletti teljes ellenőrzést, 1834. április 22-éig, amikor egy törvény a szigetet a brit korona fennhatósága alá helyezte.
A második búr háború (1899–1902) alatt a brit hadsereg mintegy ötezer hadifoglyot tartott fogva a szigeten, hogy a búrok ki ne szabadíthassák őket.
A 2002 januárjában tartott szavazáson a szigetlakók többsége (a szigeten és a távolban) támogatta a repülőtér építésének tervét.
2009. szeptember 1-jén új alkotmányt fogadtak el. A szigetek eddigi nevét, amely Szent Ilona és Tartozékai (angolul Saint Helena and its Dependencies) volt, a mai Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha névre változtatták, egyúttal mindhárom tag egyenrangú lett, teljes autonómiával.
Népesség
[szerkesztés]Szent Ilona népessége (a hozzá tartozó, távolabbi szigetekkel együttvéve) 1996-ban 6500 főt tett ki, 2002-ben 7317 lakosa volt. A lakosság jelentős része a fővárosban él.
Népességének pontosan a felét, 50%-ot, az afrikai leszármazottak teszik ki. A fehérek, részint a brit gyarmatosítók utódai, részint amerikaiak, összesen 25%-át teszik ki a lakosságnak. A fennmaradó 25% kínai bevándorló.[3]
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság állattenyésztésből, halászatból, valamint kézműves ipari termékeinek eladásából él. A lakosság egy része, a helyi munkalehetőségek hiányában, az Ascension-szigeten és a Falkland-szigeteken dolgozik.
Közigazgatás
[szerkesztés]Csoport | Típus | Terület (km²) | Lakosság | Település |
---|---|---|---|---|
Szent Ilona | adminisztratív terület | 122 | 4255 | Jamestown |
Ascension-sziget | adminisztratív terület | 91 | 1122 | Georgetown |
Tristan da Cunha | adminisztratív terület | 207 | 284 | Edinburgh of the Seven Seas |
Összesen | 420 | 5661 |
Közlekedés
[szerkesztés]- Közutak hossza: 118 km
- Repülőterek száma: 1
- Kikötők száma: 3
Turizmus
[szerkesztés]Kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik valaki.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.sainthelena.gov.sh/wp-content/uploads/2016/06/Census-2016-summary-report.pdf, 2021. június 28.
- ↑ The St Helena, Ascension and Tristan da Cunha Constitution Order 2009, see "EXPLANATORY NOTE"
- ↑ Forrás: A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2008)
Források
[szerkesztés]- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz (Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963-9516-63-5
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Szent Ilona hivatalos kormányzati oldala
- Ascension hivatalos kormányzati oldala
- Tristan da Cunha hivatalos kormányzati oldala
- Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha a CIA World Factbookban Archiválva 2010. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben