Ugrás a tartalomhoz

Szalvinorin A

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szalvinorin A Dél-Mexikóban őshonos látnokzsálya (Salvia divinorum) erősen hallucinogén hatású, kémiailag diterpén szerkezetű,[1] pszichoaktív hatóanyaga. Magyarországon a szalvinorin A a kábítószerekkel egy kategóriába eső, törvényileg tiltott szer.[2]


A látnokzsálya (Salvia divinorum) virágzó hajtásvége

A látnokok virága – történeti háttér

[szerkesztés]

A Dél-Mexikóban őshonos, 1 métert meghaladó magas kórójú, lágyszárú, 2 centiméteres kék virággal rendelkező Salvia divinorumot, a „látnokok virágát” 1939-ben dokumentálták először, de – botanikai szempontból meglehetősen későn – csak 1962-ben írták le.[3] 1962-ben két etnofarmakológus, Albert Hofmann és R. Gordon Wasson indított expedíciót a korábban dokumentált növény begyűjtésére, azonosítására és nem utolsósorban a benne található hallucinogén anyagok elemzésére.[4] Mexikóban, az Oaxaca tartományban élő mazaték indiánok évezredek óta ismerték, használták már a hallucinogén anyagot – a szalvinorint – tartalmazó növényt, amelyet az őslakók a lehetőségeikhez mérten sokáig próbáltak titkolni, elrejteni a hódítók, az idegenek elől. Meggyőződésük szerint a hallucinogén hatású növényeket használva a sámánszertartások során kapcsolatot teremthetnek a szellemvilágukkal gyógyítás vagy jövendölés céljából.[5] Úgy hitték, hogy a látnokzsályával kiváltott misztikus hallucinációs élményeken keresztül hozzáférhetnek az egyébként emberek számára elérhetetlen természetfeletti titkokhoz, vagy a szer hatása alatt természetfeletti erőkkel, illetve isteneikkel léphetnek érintkezésbe. A mazaték őslakók misztikus célú szerhasználata általában 5-80 zsályalevél folyamatos rágásából állt, órákon keresztül. A növény hatóanyaga a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik fel.[* 1][6] Az indiánok a látnokzsályát az istenek és az emberek közötti összekötő kapocsnak tartották, és csak akkor használták, amikor a közösségük bajba került.[7]

A szalvinorin kémiája

[szerkesztés]
A szalvinorin A szerkezeti képlete

A szalvinorin fitokémiailag terpenoid, másodlagos anyagcseretermék, tehát olyan szerves vegyület, amely közvetlenül nem játszik szerepet az anyanövény növekedésében, fejlődésében, vagy a szaporodásában.

Kémiai szerkezetét tekintve a heterociklusos vegyületek közé tartozó, lakton és furán gyűrűt tartalmazó diterpén.[8] Az anyanövény hatóanyagának farmakológiai vizsgálata során a molekulán több kémiai módosítást is végeztek. A félszintetikusan[* 2] – majd később teljes szintézissel – létrehozott új vegyületeket az ABC betűivel látták el, melynek sorában a látnokzsálya eredeti hatóanyaga szalvinorin A elnevezéssel került be a farmakognózia szakirodalmába.

A terpenoid szerkezetű szalvinorin elsődleges támadáspontja[* 3] az opioid receptorokon található, amely farmakológiai aspektusból vizsgálva nagyon szokatlan, mivel az opioid receptorokon hatást kifejtő anyagok jellemzően mind alkaloidok.[9]

A szalvinorin farmakológiai hatásai

[szerkesztés]

A szalvinorin A, illetve annak származékai Magyarországon és a legtöbb országban nem engedélyezett gyógyszerhatóanyagok, ezért klinikai használatban nem fordulnak elő. Emiatt kevés a megbízható és tudományosan megalapozott, embereken végzett hatástani leírás a szerrel kapcsolatban. Tudományos szempontból megkérdőjelezhető módon a szalvinorin hatásairól az önkísérletező szerhasználók beszámolói alapján összeállított információkat elemezték és publikálták a szakértők. Az internet adta lehetőségeket kihasználva a szakembereknek lehetőségük van a YouTube-ra feltöltött több száz videó elemzésére. Ezek a hatástani elemzések – amelyeken fiatalok próbálják ki a szert – etikailag és szakmailag is megkérdőjelezhetők ugyan, de eddig más, ezeknél elfogadhatóbb vizsgálatok még nem, vagy csak korlátozott számban születtek.[10] A mai napig alig van szakmai értelemben megbízható, kontrollált, embereken végzett pszichofarmakológiai vizsgálat.

Ezzel szemben a szer hatásmechanizmusát, toxikológiáját, a szer farmakokinetikai paramétereit vizsgáló állatkísérleti eredményeket szép számban publikáltak. A probléma az állatkísérletekkel az, hogy a szalvinorin A meghatározó hatása emberen a gyorsan kialakuló hallucináció, amelyet kísérleti állatokon nehéz értelmezni.[11]

A szalvinorin a tápcsatornában – elsősorban a savas kémhatású gyomornedvben – gyorsan elbomlik, ezért a szervezetbe juttatása parenterális[* 4] módon történhet. A látnokzsályát ősidők óta használó mazaték indiánok a levelek órákon át történő rágásával, szopogatásával érik el a kívánt hatást. A szájnyálkahártyán jól felszívódó anyagnak a hatása elhúzódó, szelíd. A szerélvezők körében a pipában történő elszívás gyakoribb, melynek hatása drasztikus, gyors, még a „rutinosabb” szerhasználókat is sokkolja. A megrázó hatásról beszámoló szerhasználók gyakran mondanak le a szer további használatáról. Sokak számára a negatív élmények miatt a szalvinorin csak egyszer használatos szer.[12]

A természetes alapú (tehát növényi eredetű) hallucinogének között az egyik legerősebb hatású szerként nyilvántartott hallucinogén, amely rendkívül kis mennyiségben is képes hallucinációs élményt kiváltani. Az intenzív és megrázó hallucinációs hatás általában 10-15 percig tart, amely alatt a szerhasználók legtöbbször lefekszenek és önmagukba fordulva, befelé figyelnek. A hatékony egyszeri alkalmazású dózisa (inhalálva) 0,2-1 mg tartományban fejti ki a hallucinációs hatást. A szer mennyiségének minimális növelése drámai módon növeli a hallucináció erősségét, amely már a szer elszívása közben vagy rögtön utána gyorsan bekövetkezik.[13]

Hallucináció alatt a neurobiológia azt az állapotot érti, amelyben az emberi agy külső ingerek nélkül tudatosít érzeteket, mintha azok az érzékszervekből származnának. A hallucinációban az ember bármelyik érzékszerve szerepet játszhat (ízlelés, tapintás, hallás, látás, egyensúly-érzékelés) akár komplex (álomszerű) események formájában tudatosítva azokat. Az orvostudomány megkülönböztet valódi- és ál-hallucinációt. Ha a hallucináló személy meg van győződve arról, hogy az állapot valós, és az érzékelt ingerek valódiak, akkor valódi hallucinációról beszél a szaktudomány. Ha a vizsgálati alany tudatában van annak, hogy az általa érzékelt dolgok tulajdonképpen a szer hatására létrejött hamis érzetek kavalkádja, amelyek a szer lebomlása után megszűnnek, akkor ál-hallucinációról beszélünk.[14]

Az ismert hallucinogén anyagok – ritka kivételtől eltekintve – ál-hallucinációt váltanak ki a szerhasználóban. A szalvinorin A ezen kivételes anyagok egyike, vagyis a fellépő hallucinációk különösen valóságosnak és meggyőzőnek hatnak a szerhasználó számára, és feltehetően ezzel is magyarázható a szer igen erőteljes hatása. A klasszikus hallucinogénektől eltérően a szalvinorin pszichés/tudati hatása alatt annak átélője teljesen elveszti a realitásérzékét, önkontrollját, nincs tisztában azzal, hogy a szer hatása alatt hallucinál. Jellemzően nem emlékszik arra, hogy valamilyen pszichoaktív szert fogyasztott és az élményeket valóságként éli meg. A szer hatásának elmúltával a látottakat nehezen tudja felidézni. Általában a hallucinációs élmény mellett a szalvinorin nem hoz létre eufóriát.[11]

A szalvinorin toxikológiája és veszélyei

[szerkesztés]

A szalvinorin A toxicitását vizsgáló hosszú és rövid távú (krónikus és akut) kísérletek – amelyek állatkísérleteken alapulnak – lényegi szövet- és szervkárosodást nem mutattak. A krónikus kezelések után nem találtak káros hatást rágcsálókban.[11] A humán toxikológiai vizsgálatok száma nagyon szegényes, az azokban résztvevő önkéntes alanyok száma alig elegendő egy tudományos igényt kielégítő és átfogó tanulmányhoz. A szalvinorin A alkalmazása után az egy hónapos utánkövetési időtartamban nem tapasztaltak említésre méltó toxikus hatást a humán kísérletekben.[15][16]

A szerrel kapcsolatos túladagolásról ezeddig nem lelhető fel tudományos igénnyel megírt publikáció. Ezzel kapcsolatban általánosan elfogadott nézet, hogy a két szokványos beviteli mód (rágás és inhalálás) viszonylag lassú szerbevitelt jelent, de a szalvinorin esetében a hallucinációs hatás nagyon gyorsan létrejön. A brutális és gyors hatás azonnal ledönti a lábáról az abúzust folytató személyt, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a szer túladagolását.[12]

A szer hatáselemzése kapcsán több szerző is említést tesz a potenciális veszélyről, miszerint a szalvinorin abúzusa közben a szerhasználók nincsenek annak tudatában, hogy a hallucinációk nem valós jelenségek, ezért szerélvezet közben gyakran meggondolatlan cselekedeteket tesznek, felugranak és „belerohannak” a világba. A valós világgal, környezetükkel megszűnik a tudati kapcsolatuk, ezért ön- és közveszélyesek, könnyen szenvedhetnek vagy okoznak halálos kimenetelű baleseteket.[17]

Potenciális terápiás lehetőségek

[szerkesztés]

A hallucinogén anyagokat a modern klinikai gyakorlatban nem használják. Ezekben a szerekben azonban van potenciális terápiás lehetőség, és ez alól – a többi hallucinogén anyagtól eltérő hatásmechanizmusú – szalvinorin sem kivétel. Az eddig lefolytatott, nagyon kis számú humán farmakológiai vizsgálat alapján a szalvinorin A a jövőben szóba jöhet a fájdalomcsillapítás vagy egyes gyomor-bélrendszeri panaszok kezelésében.[18] Különösen bizakodóak a szakemberek abban, hogy a szalvinorin félszintetikus származékai depresszió, hangulat- és személyiségzavarok, epilepszia kezelésére is alkalmasak lesznek. Az utóbbi időben a szakemberek körében nagy figyelmet kaptak azok a törekvések, miszerint egyes szenvedélybetegségek (ópiát-függőség, alkoholizmus, kokain-függőség) gyógyítására a szalvinorin-származékok szóba jöhetnek.[19][20]

A szalvinorin jogi státusza

[szerkesztés]

A szalvitorin A hazai besorolása eltér a nemzetközi besorolástól. Magyarországon a 2005. évi XCV. törvény alapján a szalvinorin A használata kizárólag tudományos kutatási célra engedélyezett, tehát még gyógyászati célú alkalmazása is tiltott. Továbbá a szer minden más célú használata is illegális. A törvény megfogalmazásában a szalvinorin A a kábítószerekkel egy kategória alá eső, veszélyes pszichotróp anyagnak minősül.[2]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A növény hatóanyaga, a szalvinorin A lenyelve, a tápcsatornába kerülve inaktiválódik.
  2. ↑ A növényekben található, kémiai szerkezetükben összetett, bonyolult vegyületek laboratóriumi teljes szintézise gyakran nehézségekbe ütközik, és több munkával jár, mint a növényből történő izolálásuk és tisztításuk. Gyakran – a növényből tisztított hatóanyagot – kémiailag módosítják, ú. n. funkcionális csoportokat építenek az eredeti molekulára, és az így kapott, félszintetikus származékoknak nevezett vegyületeket tesztelik farmakológiai állatkísérletekben.
  3. ↑ A támadáspont farmakológiai (ritkábban biokémiai) szakkifejezés. Olyan biokémiai vagy élettani funkciót vagy anatómiai területet jelent, amelyen keresztül a szóban forgó hatóanyag a hatását kifejti.
  4. ↑ Parenterális: a tápcsatorna megkerülésével történő hatóanyag-bevitel (pl. inhalálás, intravénás stb.).

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ Girouda, C., F. Felberb, C. F., Augsburgera, M., Horisbergera, B., Rivier, L., Mangin, P.: Salvia divinorum: an hallucinogenic mint which might become a new recreational drug in Switzerland. Forensic Science International 112 2000. 112: 143–150.
  2. ↑ a b 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500095.tv
  3. ↑ Reisfield, A. S.: The botany of Salvia divinorum (Labiatae). SIDA, Contributions to Botany. 1993. 15: 349–366.
  4. ↑ Casselman, I., Nock C. J., Wohlmuth, H., Weatherby, R. P., Heinrich, M.: From local to global-fifty years of research on Salvia divinorum. Review J. Ethnopharmacol. 2014. 151: 768-783.
  5. ↑ Gordon W.: A new Mexican psychotropic drug from the mint family. Botanical Museum Leaflets, Harvard University. (1962). 20: 77-84.
  6. ↑ Valdés L. J.: Salvia divinorum and the unique diterpene hallucinogen, Salvinorin (divinorin) A. J. Psychoactive Drugs, 1994. 26: 277–283.
  7. ↑ S. Danert, P. Hanelt, J. Helm, J. Kruse, J. Schultze-Motel: Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Gondolat Kiadó, Budapest, 1976. 241–242. oldal. ISBN 963 280 083 4
  8. ↑ Bohlmann J, Keeling CI.: Terpenoid biomaterials. Plant J. 2008. 54: 656-669.
  9. ↑ Yan F., Roth B.L.: Salvinorin A: a novel and highly selective kappa-opioid receptor agonist. Life Sci. 2004. 75: 2615-2629.
  10. ↑ Lange J.E., Daniel J., Homer K., Reed M.B., Clapp, J.D.: Salvia divinorum: effects and use among YouTube users. Drug Alcohol Depend. 2010. 108: 138-140.
  11. ↑ a b c Mowry M., Mosher M., Briner W.: Acute physiologic and chronic histologic changes in rats and mice exposed to the unique hallucinogen salvinorin A. J. Psychoactive Drugs. 2003. :35 379-382.
  12. ↑ a b Brito-da-Costa, A.M., Dias-da-Silva, D., Gomes. N.G.M., Dinis-Oliveira, R.J., Madureira-Carvalho, Á.: Pharmacokinetics and Pharmacodynamics of Salvinorin A and Salvia divinorum: Clinical and Forensic Aspects. Pharmaceuticals (Basel). 2021. 14: 116.
  13. ↑ B. L. Roth, K. Baner, R. Westkaemper, D. Siebert, K. C. Rice, S. Steinberg, P. Ernsberger, and R. B. Rothman: Salvinorin A - A potent naturally occurring nonnitrogenous opioid selective agonist. Proc. Natl. Acad. Sci. U. S. 99: 2002. 11934–11939.
  14. ↑ Eric J. Nestler, Steven Hyman, Robert Malenka: Molecular Neuropharmacology: A Foundation for Clinical Neuroscience. Mc Graw Hill Medical Companies, Inc. New York, 2001. 386. oldal. ISBN 0-8385-6379-1
  15. ↑ MacLean K. A., Johnson M. W., Reissig C. J., Prisinzano T. E., Griffiths R. R.: Dose-related effects of salvinorin A in humans: Dissociative, hallucinogenic, and memory effects. Psychopharmacology (Berl). 2013. 226: 381-392.
  16. ↑ Ranganathan M., Schnakenberg A., Skosnik P. D., Cohen B. M., Pittman B., Sewell R. A., D’Souza D. C.: Dose-related behavioral, subjective, endocrine, and psychophysiological effects of the κ opioid agonist Salvinorin A in humans. Biol. Psychiatry. 2012. 72: 871-879.
  17. ↑ Lin PX, Li JH, Chen SH, Chang HC, McKetin R.: Quantitative determination of salvinorin A, a natural hallucinogen with abuse liability, in Internet-available Salvia divinorum and endemic species of Salvia in Taiwan. J. Food Drug Anal. 2014. 22: 370-378.
  18. ↑ Fichna J., Schicho R., Janecka A., Zjawiony J.K., Storr M.: Selective natural kappa opioid and cannabinoid receptor agonists with a potential role in the treatment of gastrointestinal dysfunction. Drug News Perspect. 2009. 22: 383-392.
  19. ↑ Braida D, Capurro V, Zani A, Rubino T, Viganò D, Parolaro D, Sala M.: Potential anxiolytic- and antidepressant-like effects of salvinorin A, the main active ingredient of Salvia divinorum, in rodents. Br. J. Pharmacol. 2009 157: 844-853.
  20. ↑ Cunningham C.W., Rothman R.B., Prisinzano T.E.: Neuropharmacology of the naturally occurring kappa-opioid hallucinogen salvinorin A. Pharmacol. Rev. 2011. 63: 316-347.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szalvinorin_A&oldid=25898675”