Szabó-Patay József
| Szabó-Patay József | |
| Született | 1887. június 23.[1] Rimaszombat |
| Elhunyt | 1945. december 15. (58 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szombathy Paulina Anna (h. 1916–1945)[2] |
| Szülei | Patay Erzsébet Szabó József |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | múzeumigazgató (1943–1945, Magyar Természettudományi Múzeum) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szabó-Patay József (Rimaszombat, 1887. június 23. – Budapest, 1945. december 15.) biológus, zoológus, muzeológus.
Élete
[szerkesztés]Szabó Józsefként született, és eleinte ezen a néven is publikált. A Szabó-Patay nevet 1910-ben vette fel.
Budapesten, a Fiumei Úti Sírkert 11. parcellájában nyugszik (1/a sor, 48. sír). Sírja 2007 óta védett.
Munkássága, pályafutása
[szerkesztés]Elsősorban a hangyák (Formicidae) életmódját kutatta. A Természettudományi Közlöny szerkesztőjeként jelentős ismeretterjesztő tevékenységet végzett, és nagy szerepet vállalt kiállítások építésében is.[5]
Munkahelyei
[szerkesztés]A Magyar Nemzeti Múzeum állattárában:
- gyakornok (1910–1914),
- múzeumi segédőr (1914–1919),
- múzeumi őr (1919–1936),
- igazgató-őr (1936–1940);
1910-ben Mocsáry Sándor nyugdíjazása után bízták rá a hártyásszárnyú gyűjtemény gondozását, ede a gyűjtemény élére kinevezését csak 1914-ben kapta meg.
Az Országos Természettudományi Múzeumban:
- helyettes főigazgató (1940–1943),
- főigazgató (1943–1945).
Az általa alapított gödöllői Méhészeti Kutató Állomás vezetője (1928–1938).
Tisztségei
[szerkesztés]A Természettudományi Közlöny szerkesztője (1925–1935: Gombocz Endrével és Gorka Sándorral; 1936–1944: Gombocz Endrével).
A Magyar Természettudományi Társulat másodtitkára (1924–1944). Az Országos Méhészeti Egyesület tiszteleti tagja.
Fontosabb művei
[szerkesztés]Rovartan
[szerkesztés]- Szabó-Patay József: Hazánk hadakozó, rabszolgatartó és élősködő hangyái. Budapest, 1915. Pesti Lloyd-Társ. 11 old.
- Szabó-Patay József: A rovarok, mint a hazánkban előforduló fertőző betegségek terjesztői és az ellenük való védekezés. Budapest, 1915. Rovartani lapok 22. köt. 4-10. füzet (1915. április-október) pp. 127–130.
- Szabó-Patay József: Az Aphelochirus lélekzőkészülékének szerkezete és működése. Állattani Közlemények. A Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának folyóirata. 17. köt. Budapest, 1918. pp. 48–65.[6]
Taxonómia
[szerkesztés]- Szabó-Patay József, 1926: Trois Orectognathus nouveaux de la collection du Musée National Hongrois. Ann. Hist.-Nat. Mus. Natl. Hung. 24: 348–351.
- Szabó, József, 1909: De duabus speciebus novis Formicidarum generis Epitritus Em. Arch. Zool. (Budapest) 1: 27–28.
- Szabó, József, 1910: Formicides nouveaux ou peu connus des collections du Musée National Hongrois. [part]. Ann. Hist.-Nat. Mus. Natl. Hung. 8: 364–368.
- Szabó, József, 1910: Uj hangya Uj-Guineából. Rovartani Lapok 17: 186.[7]
Tudománytörténet
[szerkesztés]- Beke Manó, Cholnoky Jenő, Halasy-Nagy József, Pethő Sándor, Rapaics Raymund, Supka Géza, Szabó-Patay József: A gondolat úttörői I. Dante Könyvkiadó
- Aujeszky Aladár, Beke Manó, Cholnoky Jenő, Dávid Lajos, Harsányi Kálmán, Kövesligethy Radó, Lenhossék Mihály, Halasy-Nagy József, Pethő Sándor, Rapaics Raymund, Supka Géza, Szabó-Patay József: A gondolat úttörői II. Dante Könyvkiadó
Ismeretterjesztő
[szerkesztés]- Szabó-Patay József: Tropusi hangya a budapesti állatkert növényházában. Rovartani lapok 24. köt. 3-4. füzet (1917. márczius-április) pp. 35–37.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/szabo-patay-jozsef-1914-ig-szabo-jozsef///
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1200/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. március 4.)
- ↑ https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/szabo-patay-jozsef-1914-ig-szabo-jozsef/
- ↑ 14154423
- ↑ A Hártyásszárnyúak gyűjteményének története
- ↑ Állattani Közlemények17
- ↑ Antwiki: Szabó-Patay, József