Széki nádas
| Széki nádas | |
| IUCN kategória: IV (különleges élőhely) | |
| Besorolás: országos jelentőségű természetvédelmi terület[1] | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Legközelebbi város | Szamosújvár |
| Terület | 5,05 km² |
 Széki nádas
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 55′ 55″, k. h. 23° 56′ 11″46.931940°N 23.936390°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 55″, k. h. 23° 56′ 11″46.931940°N 23.936390°E | |
A széki nádas vagy széki láp (románul Stufărișurile de la Sic) IUCN IV-es kategóriájú[2] természetvédelmi terület Romániában, Kolozs megyében, Szék község területén. A Duna-delta után a második legnagyobb nádas Romániában. A nádas terület 220 hektár, a természetvédelmi terület összesen 505 hektár.[3]
Fekvése
[szerkesztés]Kolozs megye északkeleti és Szék község délkeleti részén helyezkedik el a Füzes-patak völgyében, a Felsőzsukot és Füzesmikolát összekötő DJ 109D megyei út közvetlen közelében.[4]
Története
[szerkesztés]A nádas helyén a középkorban mesterséges halastó állt, amely 1454-ben Oswardus Italicus dési sókamarai ispán tulajdonát képezte. A 18. század végén Magyarország első katonai felmérése során készült térképein még tóként szerepel.[5]
Leírása
[szerkesztés]A természetvédelmi területet nádas, sós sztyepprétek, erdők alkotják.[3] Számos ritka és védett madár élő- illetve fészkelőhelye, és a vándormadarak fontos pihenőhelye.[6] Ezek között van a pettyes vízicsibe (Porzana porzana), kis vízicsibe (Porzana parva), nagy kócsag (Ardea alba), kis kócsag (Egretta garzetta), barna rétihéja (Circus aeruginosus), kékes rétihéja (Circus cyaneus), fehér gólya (Ciconia ciconia), fattyúszerkő (Chlidonias hybridus), törpegém (Ixobrychus minutus), bölömbika (Botaurus stellaris), parlagi pityer (Anthus campestris), tövisszúró gébics (Lanius collurio), kis őrgébics (Lanius minor).[7] A kétéltűeket a sárgahasú unka (Bombina variegata), vöröshasú unka (Bombina bombina), tarajos gőte (Triturus cristatus), pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), zöld varangy (Bufotes viridis), barna varangy (Bufo bufo), zöld levelibéka (Hyla arborea), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), erdei (Rana dalmatina) és tavi béka (Pelophylax ridibundus) képviseli.[7]
A nádrezervátumon egy sétálóhíd halad keresztül.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national. Monitorul Oficial, 152. sz. (2000. április 12.)
- ↑ Protected Area Profile for Sic from the World Database of Protected Areas, May 2021. www.protectedplanet.net (Hozzáférés: 2021. május 25.)
- ↑ a b Pripon Flavia: Stufărişul de la Sic – Paradisul de lângă Cluj pe care trebuie neapărat să îl vezi. cluju.ro (2017. augusztus 30.) (Hozzáférés: 2021. május 25.)
- ↑ Széki nádas. www.deltatransilvaniei.ro (Hozzáférés: 2021. május 25.) arch
- ↑ Jakab Gusztáv , Silye Lóránd: Só és iszap – bányák, tavak, erdélyi ősparányok. Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő folyóirata, XXXVI. évf. 12. sz. (2018. december)
- ↑ Kolozsvári biológusok újreélesztenék „Erdély deltáját”. regithink.transindex.ro (2014. november 7.) (Hozzáférés: 2021. május 25.) arch
- ↑ a b Széki Nádrezervátum. www.terjhazavandor.ro (Hozzáférés: 2021. május 25.)
- ↑ Fenesi Annamária: Az Erdélyi Mezőség ökoturista szemmel. Művelődés, LXII. évf. (2009)
.svg){kind=small}
