Pettyes gőte
Pettyes gőte | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szárazföldi alak
| ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Lissotriton vulgaris (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Pettyes gőte témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyes gőte témájú médiaállományokat és Pettyes gőte témájú kategóriát. |
A pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj.
Nemének a típusfaja.
Előfordulása
[szerkesztés]A pettyes gőte elterjedési területe Közép- és Észak-Európa, Franciaország középső részétől Nyugat-Ázsiáig. Magyarországon általánosan elterjedt faj, igaz csak ritkán látható. Élőhelyben nem válogatós, mocsarasodó vizek, tavak, ártéri területek, holtágak, csatornák, bányagödrök, lápok egyaránt megfelel neki. Ugyanakkor a szárazabb területek, alföldek, dombságok lakója is. A szárazföldi alakok a nappalt talaj-, vagy sziklarepedésekben töltik, csak sötétedéskor válnak aktívvá, csapadékos időben viszont nappal is előjönnek.[1]
Alfajai
[szerkesztés]- Lissotriton vulgaris ampelensis (Fuhn, 1951)
- Lissotriton vulgaris graecus (Wolterstorff, 1906)
- Lissotriton vulgaris kosswigi (Freytag, 1955)
- Lissotriton vulgaris lantzi (Wolterstorff, 1914)
- Lissotriton vulgaris meridionalis (Boulenger, 1882)
- Lissotriton vulgaris schmidtlerorum (Raxworthy, 1988)
- Lissotriton vulgaris vulgaris (Linnaeus, 1758)
Megjelenése
[szerkesztés]A pettyes gőte karcsú, alig 10 centiméter hosszú, finoman tagolt testű gőte. Fején három hosszanti barázda található. Bőre a vízi élet során sima, a szárazföldi életmódra visszatérve szárazzá és érdessé válik. A hím fején 5-7 sötét hosszanti csík húzódik, háta és oldalai olajzöld, sárgás, barnás vagy majdnem feketés színűek, nagy, sötét, többnyire kerek foltokkal. Legfeltűnőbb ismertetőjegye a szemek között vagy mögöttük kezdődő fogazott vagy hullámos szélű, gyöngyházfényben csillogó háttaraj, amely megszakítás nélkül megy át az ugyancsak fogazott vagy hullámos farokszegélybe, és többé-kevésbé hosszú hegybe fut. Farka oldalt összenyomott.
Életmódja
[szerkesztés]A pettyes gőte főleg a sík területeken gyakori, de a domb- és hegyvidékeken is elterjedt. 1000 méter magasság fölé csak ritkán hatol fel. Lomberdőkben, parkokban és réteken él, települések közelében is megtaláljuk. A nyílt vízfelületeket szereti.
Szaporodása
[szerkesztés]A nőstény körülbelül 300 petét rak. A petékből a lárvák 14-20 nap alatt fejlődnek ki. A lárvák augusztus elejére-végére alakulnak át, és ekkor elhagyják a vizet, ahová csak 3 év múlva, már ivaréretten térnek vissza.
Képek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Juhász Lajos Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 19. oldal. ISBN 978-963-286-510-2
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
További információk
[szerkesztés]- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 206.
- García-París, Montori & Herrero, 2004, Fauna Iberica, 24: 50.
- Frost, D. 2008. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.2 (15 July, 2008). Electronic Database accessible at www.research.amnh.org/herpetology/amphibia. American Museum of Natural History, New York, USA. Lissotriton vulgaris
- AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2010. Berkeley, California: Lissotriton vulgaris. AmphibiaWeb, available at https://amphibiaweb.org/.