Székesfehérvár vasútállomás
Székesfehérvár állomás | |
székesfehérvári pályaudvar | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | 8000 Székesfehérvár, Béke tér 5-7. |
Állomáskategória |
|
Cím | |
Állomáskód | SV |
UIC állomáskód | 5503269 |
IBNR állomáskód | 5500035 |
Építési adatok | |
Megnyitás | 1860. június 1. |
Rekonstrukciók évei | 1920-as évek 1950-es évek 2014–2016 |
Építési stílus | szocreál, szocmodern, posztmodern |
Védettség | műemléki |
Építész(ek) | Kelemen László |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Tulajdonos | MÁV |
Üzemeltető | MÁV |
Tszf. magasság | 108 m |
Egyéb jellemzők | |
Emeletek száma | 1 |
Liftek száma | 5 |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak | |
Szolgáltatások | |
Vonatnemek | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 10′ 60″, k. h. 18° 25′ 28″47.183214°N 18.424572°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 60″, k. h. 18° 25′ 28″47.183214°N 18.424572°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár állomás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Székesfehérvár vasútállomás a Székesfehérvár közigazgatási területén található vasútállomások és megállóhelyek közül a legfontosabb, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. üzemelteti. A létesítmény Magyarország egyik legmodernebb, egyik legnagyobb és egyik legforgalmasabb vasúti csomópontja, ahol nyolc vasútvonal fut össze.
1860-ban nyitották meg. 1930-ban perontetőket kapott. A második világháborúban történt lerombolásáig többször átépült. Az új felvételi épület jellegzetes szocreál stílusban 1953-ra készült el teljesen. Ekkor Magyarország legkorszerűbb vasútállomása volt. Abban a formában kisebb átalakításokkal hatvan évig szolgálta a vasúti közlekedést. 1987-ben villamosították. 2014–2016-ban megint átépítették, azóta ismét az ország egyik legmodernebb pályaudvaraként tartható számon.[1] Visszakerültek a perontetők. Az átépítés előtt egyik különlegessége a Magyarországon egyedülálló, áthidalásos szerkezetű II. számú irányítótorony volt, ami 1954-re épült fel és 2016-ban, a felújítások munkálatok során bontottak le. A szocialista realizmus szellemében épített, gazdagon díszített, monumentális felvételi épület műemlék, hiszen a korstílus egyik legjelentősebb magyarországi termékének számít. A felvételi épület mellett a pályaudvar látványos fűtőháza, fordítókorongja és járműjavítója is fontos vasútépítészeti objektum.
Története
[szerkesztés]Székesfehérvárott elsőként a Déli Vasút épített vasutat: 1860. július 1-jén adták át a mai 5-ös vonalat Újszőny és Székesfehérvár között, mely nem Budapesttel, hanem Béccsel kötötte össze a várost. A város azt szerette volna, ha a belvároshoz közel épül meg az állomás, ehhez földet is felajánlott, végül mégis a jelenlegi helyen kezdtek építkezni, ami miatt a város vezetése holdanként 350 forintot kért a vasúttársaságtól. A Budapest–Székesfehérvár-vonalon 1861-ben indult meg a forgalom, 1896-ban pedig újabb két vonallal bővült az állomás kapacitása.[2] A vasúttársaság a peronok fölé nagy alapterületű fa fogadócsarnokot emelt, amely a felvételi épülethez csatlakozott.[3] A székesfehérvári állomást elkerülte az 1907-ben indított első balatoni (tapolcai) vonal, mivel azállomás ekkor még a Déli Vasút tulajdona volt, és mintegy 30 évig nem is lehetett közvetlenül Székesfehérvárra jutni a Balatonról, Börgöndön át kellett szállni.[2]
1926-ban átépítették az állomásépületet, az 1930-as években pedig két aluljárót is építettek.[4] 1930-ban Neÿ Ákos tervei alapján vasbeton szerkezetű perontetőrendszert kapott a vasútállomás.[5] Az állomással együtt javítóüzem is létesült, mely az első világháború előtt mintegy 600 munkást foglalkoztatott. A mai Béke tér környéke a 30-as években kezdett kiépülni az állomás körül. A vasútvonal, és ezzel az állomás csak 1932-ben került a MÁV tulajdonába.[4]
A felvételi épület és az egész pályaudvar (valamint a teljes környék) megsemmisült a második világháborúban.[4] A ma is látható – Kelemen László építész által tervezett – félkész épületet 1951-ben adták át.[6] Az épület maga csak 1953-ra lett kész, még díszítés nélkül, a Konecsni György és Béres Jenő által készített szocreál pannó csak 1959-re készült el.[7]
Az állomást 1987-ben villamosították.[8]
Átépítés (2014–2016)
[szerkesztés]Az állomás átépítése nagyrészt európai uniós forrásokból valósult meg 2014 és 2016 között, 33 milliárd forintos keretből.[3]
Új magasperonok és perontetők épültek, de megújultak a vágányok is. A felújítás nagyrészt a műszaki elemeket, kábeleket, biztosítóberendezéseket, informatikai rendszereket érintette, kevéssé sikerült az utazóközönség számára is látványos változtatásokat eszközölni. A főépületet csak részlegesen újították fel, új vágánykiosztást készítettek, amihez a peronrendszert igazították és aluljárót létesítettek. A generáltervezést és az aluljáró építését a FŐMTERV Zrt. végezte, az épület részleges felújításával a Mata-Dór Architektúra Kft.-t bízták meg, ahol Balázs Mátyás építész vezette a munkálatokat. A perontetőket a Hajnal Építész Iroda tervezte. Az épületet korszerűsítették és akadálymentesítették, így az aluljáróból lifttel is fel lehet jutni a pénztárcsarnokhoz. A befelé nyíló – tűzvédelmi szempontól veszélyes – lengőajtókat automata ajtókkal helyettesítették. A műemléki védettségű épület eredeti színét dokumentáció hiányában visszaállítani nem tudták, így kívül bézs, belül fehér festést kapott. Az első peron tetőszerkezete nem szerepelt a tenderben, de sikerült részlegesen megújítani, terhelhetősége minimális volt, ezért az utastájékoztató berendezéseket külön konzolokra kellett szerelni.[3] 2016-ra nem sikerült elkészülni a gyalogos felüljáróval, mely a sínek által kettészelt városrészeket köti össze,[3] a 220 méter hosszú szerkezetet csak 2021 decemberére fejezték be.[9]
A Magyarországon egyedülálló, Rimanóczy Gyula vagy Kelemen László által tervezett, 1954-ben épült II. számú váltóállító tornyot a felújítás részeként elbontották, a civilek tiltakozása ellenére.[3][10][11]
A modernizálásnak köszönhetően az áthaladó vonatok megengedett sebessége csaknem megháromszorozódott, a fővágányokon 100, a megelőző vágányokon 80, a mellékvágányokon 40 kilométer/óra lett.[1]
Vasútvonalak
[szerkesztés]Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:
- Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal
- Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal
- Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal
- Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal
- Székesfehérvár–Pusztaszabolcs-vasútvonal
Szomszédos állomások, megállóhelyek
[szerkesztés]A vasútállomáshoz az alábbi működő állomások és megállóhelyek vannak a legközelebb:
- Szárazrét megállóhely (Komárom vasútállomás, Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal)
- Dinnyés megállóhely (Budapest-Déli pályaudvar, Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal)
- Maroshegy megállóhely (Murakeresztúr vasútállomás, Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal)
- Várpalota vasútállomás (Szombathely vasútállomás, Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal)
- Börgönd vasútállomás (Pusztaszabolcs vasútállomás, Székesfehérvár–Pusztaszabolcs-vasútvonal)
Forgalom
[szerkesztés]Közösségi közlekedés
[szerkesztés]Autóbusz
[szerkesztés]Helyi
A vasútállomás Székesfehérvár közösségi közlekedésének egyik decentruma.
- Innen indul számos helyi autóbuszjárat: 30, 31, 31E, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38[12]
- Valamint érinti több másik is: 13, 13A, 13G, 13Y, 20, 40, 41, 43, 44
Helyközi
A pályaudvar előtti térről észak és északnyugat felé helyközi autóbuszokat indít a Volánbusz.[13]
A város központi autóbusz-pályaudvara a Belvárosban, a Piac téren található, azonban a jövőben[mikor?] várhatóan a vasútállomás mellé költözik.[forrás?] A vasútállomást az autóbusz-pályaudvarral a következő járatok kötik össze: 13, 13A, 13G, 13Y, 36, 37, 38, 44. Kerülőútvonalon a következő körjáratok is kapcsolatot teremtenek Székesfehérvár két legfontosabb tömegközlekedési csomópontja között: 40, 41, 43.
Taxi
[szerkesztés]A pályaudvar előtti téren taxiállomás található.[14]
Műszaki jellemzők
[szerkesztés]Az állomás 21 fővágánnyal rendelkezik, amiből 16 vonatfogadó és -indító, 5 pedig tehervonati indítóvágány. A fővágányokon 75 hertzes sínáramkörös (EÉVB) jelfeladás van kiépítve. Az állomáson Elektra 2 egyközpontos, tolatóvágányutas elektronikus biztosítóberendezés üzemel. Az állomás 9 vágányán (1–9. vágányok) zajlik személyforgalom, a vágányok peronjai – az első vágányét kivéve – akadálymentesítettek, a sínkoronától mért magasságuk mindnek 55 cm, és lépcső mellett felvonóval is össze vannak kötve az aluljáróval.[15]
Galéria
[szerkesztés]-
Az 1920 körüli állapot. Ekkor az állomás jellegzetessége a fa peroncsarnok volt
-
A fűtőház fordítókorongja 424-es mozdonnyal 1963-ban
-
A pályaudvar gurítódombja, 1987. Háttérben Tóváros kilencemeletesei
-
A felvételi épület a személypályaudvar felől a 2014–2016-os átépítés előtt
-
A nagycsarnok egyik monumentális pannója
-
A festett üvegablak a nagycsarnok királylépcsőjének éke
-
Stadler FLIRT az első vágányon még az átépítés előtt
-
Maestral nemzetközi vonat az állomáson 2010-ben
-
V43-as mozdony, háttérben a körfűtőház. Átépítés előtti állapot
-
V63-as mozdony halad gyorsvonattal a II-es torony alatt, 2008
-
Az új felüljáró építése 2015-ben
-
Átépítés, 2015
-
Kilátás a fűtőház felé az átépítés idején (2015)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Az ország egyik legmodernebb vasútállomása épül Székesfehérváron. Magyar Építő Fórum. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ a b (1987. február 7.) „Megy a gőzös”. Fejér Megyei Hírlap 43 (32), 7. o, Kiadó: Arcanum.
- ↑ a b c d e Bán Dávid: A félbemaradt állomás: Székesfehérvár. Építészfórum. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ a b c HOGYAN KERÜLT JELENLEGI HELYÉRE A VASÚTÁLLOMÁS?. Szekesfehervar.hu. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ (1961) „KUBINSZKY MIHÁLY: A vasutak építészete Európában”. ÉPÍTÉS- ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 5. KÖTET, 150. o, Kiadó: MTA via Arcanum.
- ↑ Székesfehérvár állomás
- ↑ 70 éve nyílt meg a székesfehérvári vasútállomás. Vasutas Magazin. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ (1987. június 11.) „Elérték a Balatont”. Magyar Vasutas 31 (11), 1. o, Kiadó: Arcanum.
- ↑ ÁTADTÁK A GYALOGOS FELÜLJÁRÓT A SZÉKESFEHÉRVÁRI VASÚTÁLLOMÁSON. Szekesfehervar.hu. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ ”Székesfehérvár-Székesfehérvár” - segélykiáltás egy vasútállomásról. Építészfórum. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ Kocsis Noémi: Egy 60 éves tévedés: eltűnt a torony, de a tervezője is (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2016. november 16. [2018. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Székesfehérvár közösségi közlekedése (pdf). szekesfehervar.hu. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ FEJÉR megye autóbusz-hálózata. VOLÁN. [2022. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ Taxi. szekesfehervar.hu. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ Állomási Végrehajtási Utasítás. Székesfehérvár: MÁV Forgalmi Csomóponti Főnökség Székesfehérvár. Hozzáférés: 2022. július 3.
Források
[szerkesztés]- Székesfehérvár vasútállomás [5503269] szolgálati hely adatai. kapella2.hu. KTI Nonprofit Kft. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Igazgatóság
- Megállóhelyi menetrend. utas.hu. Közlekedéstudományi Intézet. (Hozzáférés: 2022. július 3.)
További információk
[szerkesztés]- Székesfehérvár vasútállomás – Vasútállomások.hu
- A Déli Vasút az Index.hu fórumon