Szodó

	Szodó (Svodov)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	Zseliz városrésze
Első írásos említés	1156
Polgármester	Ondrej Juhász
Irányítószám	937 01
Körzethívószám	036
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 18° 39′ 20″48.079167°N 18.655556°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 18° 39′ 20″48.079167°N 18.655556°E
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szodó (szlovákul: Svodov) Zselíz városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 21 km-re délre, Zselíz központjától 4 km-re északra, a Garam jobb partján fekszik.

Története

A települést és plébániáját 1156-ban említik először.^[1] 1257-ben az esztergomi érsekség vásárolta meg. 1312-ben Csák Máté elfoglalta és pártján álló sárosi nemeseknek adta. 1534-ben a Both család birtokolta. A 18. században a lévai uradalom része, a 19. században a zselizi uradalomhoz tartozott. 1534-ben 12 portája adózott. 1601-ben 28 háza állt. 1720-ban 23 volt az adózók száma. 1828-ban 63 házában 422 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A település mezőgazdasági jellegét később is megtartotta.

Vályi András szerint „SZODO. Magyar falu Bars Várm. földes Urai H. Eszterházy, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Sarónak szomszédságában, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, piatzok Esztergomban, és másutt is.”^[2]

Fényes Elek szerint „Szódó, magyar falu, Bars vmegyében, a Garan jobb partján Zselizhez 1/2 mfd. 130 kath., 40 evang., 240 ref. lak. Buzatermő határát az árviz járja. Marha- és juhtenyésztése nevezetes. F. u. gr. Eszterházy Jánosné sat.”^[3]

Bars vármegye monográfiája szerint „Szódó, a Garamvölgy alsó részében fekvő magyar kisközség, 423 nagyobbára református vallású lakossal. Hajdan érseki birtok. Ez is egyike ama barsi községeknek, melyeket Csák Máté 1311-ben feldúlatott. Egy darabig a lévai uradalomhoz tartozott és ekkor kapta az Eszterházy család, mely még a mult század elején is bírta. Nagy-Sár nevű dűlőjét „Hurka-vár”-nak is nevezik és itt állítólag hajdan valami erődítvény volt. A mult század elején az Eszterházyaknak itt nevezetes juh- és marhatenyésztésük volt. 1863-ban a községnek nagy része tűz által pusztult el. A községben egy újabb csinos urilak van, melyet Berinkey Antal építtetett és most örökösei bírják. Református temploma 1786-ban épült. Ide tartoznak Füzék és Koplaló puszták is. Postája Nagysáró, távirója és vasúti állomása Zseliz.”^[4]

1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra magyar fennhatóság alá került.

1976-ban csatolták Zselizhez.

Népessége

1910-ben 444 lakosából 441 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

Nevezetességek

Református temploma 1786-ban épült. Faharanglábja volt, melyben a harangok 1790-ből származtak.^[5]
Római katolikus templom
Erdőssy Béla festő 1918 előtt gyakran töltötte a faluban a nyarakat.

Jegyzetek

↑ dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján^{[halott link]}
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
↑ Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 121; Sz. Kiss Károly 1879: Monografiai vázlatok a barsi ref. esperesség multja s jelenéből. Pápa, 408.

Források

Kniezsa István 1939: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest.

További információk

[1] umentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján^{[halott link]}

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.

[5] Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 121; Sz. Kiss Károly 1879: Monografiai vázlatok a barsi ref. esperesség multja s jelenéből. Pápa, 408.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]