Sulyok István (újságíró)

Sulyok István
Született	1891. január 29. Lugos
Elhunyt	1945. Bad Aibling, Németország
Állampolgársága	magyar román
Foglalkozása	kisebbségpolitikai szakíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő
Tisztsége	romániai országgyűlési képviselő (1932 – nem ismert)
Sablon • Wikidata • Segítség

Sulyok István (Lugos, 1891. január 29. – Bad Aibling, Németország, 1945.) erdélyi magyar kisebbségpolitikai szakíró, szerkesztő.

Életútja

Egyetemi tanulmányokat Budapesten és Kolozsváron folytatott. 1912-ben Krassó-Szörény vármegyében járási szolgabírónak nevezték ki, s ezt a tisztséget töltötte be a román közigazgatási hatalomátvételig. 1918 őszén a helyi radikális-szocialista mozgalom vezetője. 1920-ban felelős szerkesztője és vezető publicistája a Krassó-Szörényi Lapoknak. Egy ideig kertészkedésből próbált megélni, majd 1922-ben Jakabffy Elemérrel és Willer Józseffel együtt megalapította a Magyar Kisebbség c. nemzetpolitikai folyóiratot, s annak 1924-ig felelős szerkesztője is volt. 1924-től, Kolozsvárra költözve, az Erdélyi Bankszindikátus főtitkára, 1925-től az Ellenzék szerkesztője. 1927-ben az erdélyi magyarság nemzetközi jogvédelmére létrehozta a Romániai Magyar Népliga Egyesületet, 1928-ban a Juventus-irodát, amely az EMKE feladatkörét vállalta volna magára. 1930-tól az OMP Intézőbizottságának tagja, ennek listáján 1932-től a román parlamentben képviselő, a nagyváradi Erdélyi Lapok kolozsvári szerkesztője, 1939-től a Magyar Lapok főmunkatársa. Még ugyanabban az évben áttelepült Magyarországra, ahol a jobboldali Magyarság munkatársa lett.

Cikkeiben, tanulmányaiban a kisebbségi magyarság helyzetével, művelődési kérdéseivel foglalkozott; 1931-ben megfogalmazta a „zárt társadalom” elképzelését, amelynek gondolatmenetét követve, a harmincas évektől a nemzetiszocialista ideológia és a népközösségi modell népszerűsítője lett az erdélyi magyar sajtóban.

Fritz Lászlóval szerkesztette és kiadta az Erdélyi magyar évkönyv (1919–1929) c. kötetet (Kolozsvár, 1930), amely az erdélyi magyar kulturális és közművelődési intézményrendszerben a román hatalomátvételt követő első évtizedben végbement változásokat vette számba, pontosan adatolva az eseményeket és folyamatokat.

Kötete

• A kisebbségi kérdés szociológiai oldala. (Kolozsvár, 1931.)

Források

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3  

További információk

• (sz.): Mai problémák. Erdélyi magyar évkönyv. Keleti Újság, 1930. november 13.
• F. A. (Fischer Aladár): A kisebbségi kérdés szociológiai oldala. Vasárnap (Arad), 1932/2. – *Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Kolozsvár, 1941. 63.
• Balázs Sándor: Átfedések az autonómiában. Az autonómia gondolata a húszas-harmincas években. A Hét 1992/8.
• Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbségpolitika stratégiái a két világháború között. Regio 1997. (Szerinte S. I. halálának éve 1963.)
• Horváth Szabolcs Ferenc: A romániai Országos Magyar Párt viszonya a jobboldali áramlatokhoz a harmincas években. Magyar Kisebbség, 2003/3.