Jakabffy Elemér
| Jakabffy Elemér | |
.jpg) | |
| Muhi Sándor rajza | |
| Született | 1881. május 17. Lugos |
| Elhunyt | 1963. május 19. (82 évesen) Szatmárnémeti |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus, országgyűlési képviselő, jogász, publicista |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabffy Elemér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jakabffy Elemér (Lugos, 1881. május 17. – Szatmárnémeti, 1963. május 19.) magyarországi, majd 1920 után romániai magyar politikus, jogász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1938). Legismertebb írói álneve Hagepian volt, utalásul arra az örmény nemesi családra, amelyből származott.[1] .
Családja, iskolái
[szerkesztés]Az erdélyi örmény nemesi Jakabfi (Hágopsáján) család leszármazottja. [2] A család 1760-ban kapott nemesi címet. 1903-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett államtudományi, majd 1905-ben jogtudományi doktori oklevelet. Ügyvédi vizsgáját 1908-ban tette le, ezt követően nyitotta meg 1919-ig működő ügyvédi irodáját Lugoson.
Életútja
[szerkesztés]1910 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt színeiben a németboksáni választókerület országgyűlési képviselője volt.
Erdély 1920. évi Romániához való csatolását követően szülőföldjén maradt, ahol élénk politikai, publicisztikai és lapszerkesztői tevékenységet fejtett ki. 1922-től 1938-ig az Országos Magyar Párt (OMP) alelnöke, 1928-tól a bukaresti országgyűlés Bihar, majd 1931-től Szatmár megyei képviselője volt. II. Károly diktatórikus uralmának bevezetésekor és az OMP betiltásakor, 1938-ban megtagadta a belépést a Romániai Magyar Népközösségbe (RMN) és visszavonult a politikai élettől. 1943-tól korábbi döntése dacára tevékenyen részt vett az RMN munkájában. 1944 augusztusában Bukarestbe internálták mint „nemzetiségi túszt”, fogvatartásával a román kormány az Észak-Erdélyben rekedt Emil Hațieganu biztonságát kívánta kikényszeríteni.
Végül Jakabffy csak nyolc hónap elteltével, 1945 áprilisában szabadult ki, kényszerlakhelyéül a hatóságok Hátszeget jelölték ki. 1945-ben a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete hívta tagjai sorába, de megrendült egészségi állapotára hivatkozva a felkérést visszautasította. Hátszeget 1954-ben hagyhatta el, ezt követően Szatmárnémetiben telepedett le, s hátra lévő éveit itt élte le visszavonultságban.
Munkássága
[szerkesztés]Az 1910-es évek végétől kifejtett közírói tevékenysége az erdélyi nemzetiségi viszonyokra és népesedéstörténetre, majd 1920 után az erdélyi magyarság kisebbségi, demográfiai, politikai és társadalmi helyzetére irányult. Politikusként is a romániai magyarság jogaiért és helyzetük javításáért harcolt, 1925 és 1935 közötti diplomáciai útjain több ízben képviselte az erdélyi magyarságot a Népszövetség Genfben megrendezett kisebbségügyi kongresszusain.
1922-től 1942-ig a Magyar Kisebbség című folyóirat alapító szerkesztőjeként tevékenykedett, emellett 1923-tól a kisebbségpolitikai szemle román (Glasul Minorităților), 1926-tól német (Die Stimme der Minderheiten) és francia (La Voix des Minorités) nyelvű változatait is szerkesztette. Behatóan foglalkozott a Bánság, azon belül főként Krassó-Szörény megye történetével.
Társasági tagságai és elismerései
[szerkesztés]1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották, de az 1960-ban végrehajtott akadémiai tagrevízió során nem erősítették meg tagságát.
Főbb művei
[szerkesztés]- A románok hazánkban és a Román Királyságban. Budapest, 1918
- Régi krassóiak. Lugos, 1919
- Naplóm az 1918. évi forradalom eseményeiről. Lugos, 1920
- Erdély statisztikája. Lugos, 1923
- Adatok a magyarországi románság történetéhez. Lugos, 1927
- A bánsági magyarság húsz éve Romániában. Budapest, 1939
- Krassó-Szörény vármegye története, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre. Lugos, 1940
- Kisebbségi sorskérdések (vál.: Balázs Sándor) Kolozsvár, 2005
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Budapest: Erdélyi Örmény Gyökerek. 2000.
- ↑ Jakabfi család
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 791–792. o.
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 147. o. ISBN 963-9257-02-8
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 524. o. ISBN 963-547-414-8
- Jakabffy életrajza a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány honlapján
További információk
[szerkesztés]- Évfordulós tanácskozások. 2006; szerk. Muzsnay Árpád; EMKE Partiumi Alelnöksége–Szatmárnémeti Kölcsey Kör, Satu Mare, 2007
- Balázs Sándor: Jakabffy Elemér és a Magyar Kisebbség; Kriterion, Kolozsvár, 2012 (Kriterion közelképek)
- Csapody Miklós: Politika és történetírás. Jakabffy és Mikó. Eszmetörténeti tanulmányok; Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2012
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
.svg){kind=small}
