Ugrás a tartalomhoz

Stenopterygius

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stenopterygius
Evolúciós időszak: kora jura–középső jura
Stenopterygius quadriscissus
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztály: Ichthyopterygia
Rend: Ichthyoszauruszok (Ichthyosauria)
Család: Stenopterygiidae
Nem: Stenopterygius
Jaekel, 1904
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Stenopterygius témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Stenopterygius témájú kategóriát.

A Stenopterygius a hüllők (Reptilia) osztályának fosszilis ichthyoszauruszok (Ichthyosauria) rendjébe, ezen belül a Stenopterygiidae családjába tartozó nem.

Tudnivalók

[szerkesztés]

A Stenopterygius a jura kor egyik halgyíkja volt. Az állat a Toarci és az Aaleni korszakokban élt, Európa területén. Angliában, Franciaországban, Németországban és Luxemburgban találták meg maradványait. Az állat hossza legfeljebb 4 méter volt.[1][2][3]

A Stenopterygius testfelépítése nagyon hasonlít az Ichthyosauruséra, de kisebb a koponyája és keskenyebbek az úszói. Németországban jól megmaradt kövületek kerültek elő. A koponya csőrszerű szájban végződött, amelyen számos nagy fog ült. A végtagjai úszókká alakultak át. A farok félkör alakú, és bőrszerű volt; hátán egy háromszög alakú úszó helyezkedett el.

A Stenopterygius életmódja hasonlíthatott a mai delfinekéhez. Idejének nagy részét a nyílt tengeren töltötte, ahol halakra, fejlábúakra és más állatokra vadászott. A gyomrában sokszor meg lehet találni ezeket az állatokat.

Egy híres kövület, egy anyát és kölykét mutatja szülés alatt (a halgyíkok elevenszülők voltak). Ez a kövület bizonyíték arra, hogy a kis halgyíkok farokkal előre jöttek a világra, úgy mint a mai cetek. Ez megakadályozta, hogy megfulladjanak szülés alatt.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A nembe az alábbi fajok tartoznak:

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Michael W. Maisch and Andreas T. Matzke (2000). „The Ichthyosauria”. Stuttgarter Beiträge zur Naturkunde: Serie B 298, 1–159. o. [halott link]
  2. ↑ Huene F. von 1939. Ein ganzes Ichthyosaurier-Skelett aus den westschweizerischen Voralpen. Mitteilungen der Naturforschenden Gesellschaft in Bern 1939, pp.: 1-14
  3. ↑ McGowan C, Motani R. 2003. Ichthyopterygia. – In: Sues, H.-D. (ed.): Handbook of Paleoherpetology, Part 8, Verlag Dr. Friedrich Pfeil, 175 pp., 101 figs., 19 plts; München

Források

[szerkesztés]
  • Maxwell, Erin E., Marta S. Fernández & Rainer R. Schoch. 2012 First Diagnostic Marine Reptile Remains from the Aalenian (Middle Jurassic): a New Ichthyosaur from Southwestern Germany. Public Library of Science 7(8): e41692. doi:10.1371/journal.pone.0041692
  • Michael W. Maisch and Andreas T. Matzke (2000). "The Ichthyosauria" (PDF). Stuttgarter Beiträge zur Naturkunde: Serie B. 298: 1–159.
  • Michael W. Maisch (2008). "Revision der Gattung Stenopterygius Jaekel, 1904 emend. von Huene, 1922 (Reptilia: Ichthyosauria) aus dem unteren Jura Westeuropas" (PDF). Palaeodiversity. 1: 227–271.
  • Huene F. von 1939. Ein ganzes Ichthyosaurier-Skelett aus den westschweizerischen Voralpen. Mitteilungen der Naturforschenden Gesellschaft in Bern 1939, pp.: 1-14
  • McGowan C, Motani R. 2003. Ichthyopterygia. – In: Sues, H.-D. (ed.): Handbook of Paleoherpetology, Part 8, Verlag Dr. Friedrich Pfeil, 175 pp., 101 figs., 19 plts; München
  • Martill D.M. (1993). "Soupy Substrates: A Medium for the Exceptional Preservation of Ichthyosaurs of the Posidonia Shale (Lower Jurassic) of Germany". Kaupia. 2: 77–97.
  • Böttcher R (1989). "Über die Nahrung eines Leptopterygius (Ichthyosauria, Reptilia) aus dem süddeutschen Posidonienschiefer (Unterer Jura) mit Bemerkungen über den Magen der Ichthyosaurier". Stuttgarter Beiträge zur Naturkunde Serie B (Geologie und Paläontologie). 155: 1–19.
  • Bürgin T (2000). "Euthynotus cf. incognitus (Actinopterygii, Pachycormidae) als Mageninhalt eines Fischsauriers aus dem Posidonienschiefer Süddeutschlands (Unterer Jura, Lias epsilon)". Eclogae geologicae Helvetiae. 93: 491–496.
  • Böttcher R (1990). "Neue Erkenntnisse über die Fortpflanzungsbiologie der Ichthyosaurier". Stuttgarter Beiträge zur Naturkunde Serie B (Geologie und Paläontologie). 164: 1–51.
  • Hannah Caine and Michael J. Benton (2011). "Ichthyosauria from the Upper Lias of Strawberry Bank, England". Palaeontology. 54 (5): 1069–1093. doi:10.1111/j.1475-4983.2011.01093.x.
  • Maxwell, E. E.; Fernández, M. S.; Schoch, R. R. (2012). Farke, Andrew A, ed. "First Diagnostic Marine Reptile Remains from the Aalenian (Middle Jurassic): A New Ichthyosaur from Southwestern Germany". PLoS ONE. 7 (8): e41692. PMC 3411580 Freely accessible. PMID 22870244. doi:10.1371/journal.pone.0041692.
  • Michael W. Maisch (2010). "Phylogeny, systematics, and origin of the Ichthyosauria – the state of the art" (PDF). Palaeodiversity. 3: 151–214.
  • Fischer, V.; Masure, E.; Arkhangelsky, M.S.; Godefroit, P. (2011). "A new Barremian (Early Cretaceous) ichthyosaur from western Russia". Journal of Vertebrate Paleontology. 31 (5): 1010–1025. doi:10.1080/02724634.2011.595464.
  • Patrick S. Druckenmiller and Erin E. Maxwell (2010). "A new Lower Cretaceous (lower Albian) ichthyosaur genus from the Clearwater Formation, Alberta, Canada". Canadian Journal of Earth Sciences. 47 (8): 1037–1053. Bibcode:2010CaJES..47.1037D. doi:10.1139/E10-028.
  • Arkhangel’sky, M. S., 1998, On the Ichthyosaurian Genus Platypterygius: Palaeontological Journal, v. 32, n. 6, p. 611-615.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Stenopterygius&oldid=27398403”