Stejneger-féle csőröscet
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A faj mérete az emberhez viszonyítva
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mesoplodon stejnegeri True, 1885 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Stejneger-féle csőröscet témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Stejneger-féle csőröscet témájú médiaállományokat és Stejneger-féle csőröscet témájú kategóriát. |
A Stejneger-féle csőröscet (Mesoplodon stejnegeri) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a csőröscetfélék (Ziphiidae) családjába tartozó faj.[1]
Neve
[szerkesztés]Az állat a nevét Leonhard Stejneger norvég-amerikai zoológusról kapta, aki 1883-ban a Bering-sziget partjain egy töredékes koponyát talált. 1885-ben Frederick William True amerikai biológus erről a koponyáról írta le a fajt. 1904-ben, Oregon partjainál, Newport mellett egy egész koponya is előkerült, ami alátámasztotta az állatfaj létezését.[2]
Előfordulása
[szerkesztés]A Stejneger-féle csőröscet előfordulási területe a Csendes-óceán északi fele. Ebben az óceánban ez a legészakabbra élő csőröscetfaj; elterjedése egészen a Bering-tengerbe is benyúlik. Főbb állományai azonban a Japán Mijagi prefektúrától egészen az Amerikai Egyesült Államokbeli Kalifornia állam déli részéig találhatók meg.
Mint a legtöbb csőröscet esetében, az állomány nagysága nem ismert. Korábban vadászható faj volt Japánban. Néha szabadon lebegő halászhálókba gabalyodik be, ami a halálát okozza. Nem ismert, hogy ez milyen mértékben érinti az állományát.
Megjelenése
[szerkesztés]
A faj egyik legfőbb jellemzője a hímek szájából kinövő, agyarszerű, meghosszabbodott fogak, melyek előre nyúlnak, azonban a végük befelé hajlik. Csak az agyaras csőröscetnek (Mesoplodon layardii) és a Mesoplodon traversiinek vannak hosszabb fogaik. A teste hosszúkás, mindkét végénél elvékonyodik. A „csőre” közepes méretű és ívet alkot a szájvonallal, így nem olyan feltűnő, mint más rokon fajok esetében. A testszíne a sötétszürkétől a feketéig változik, de a hasi részénél és a feje körül világosabb árnyalatok vannak. A kor előrehaladtával a színezet egyre sötétebbé válik; ez alól kivételt képez a nőstény farokúszójának alsó felén levő világos mintázat, mely egyre szembetűnőbb lesz. Mint számos más cetfaj esetében, a Stejneger-féle csőröscet hímjein is jelen vannak más hímek okozta sebnyomok, azonban mindkét nemen világítócápa (Isistius brasiliensis) harapások láthatók. A hím általában 525 centiméter, míg a nőstény 550 centiméter hosszú. Születésekor a kis Stejneger-féle csőröscet körülbelül 210-230 centiméteres lehet.
Életmódja
[szerkesztés]Nyáron északra, míg télen délre vándorol. Ez a cet kis, 3-5, de néha akár 15 fős csapatokban tartózkodik. A csapatokon belül általában ugyanolyan nemű és hasonló korú példányok vannak. A szaporodási időszak alatt a kifejlett hímek hevesen megküzdenek egymással. Néhány példánynál meggyógyult eltörött állkapcsot vettek észre. Beszámoló érkezett arról, amint felnőtt, körülbelül 1000 kilogrammos példányra fehér cápa (Carcharodon carcharias) támadott.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Taylor, B.L., Baird, R., Barlow, J., Dawson, S.M., Ford, J., Mead, J.G., Notarbartolo di Sciara, G., Wade, P. & Pitman, R.L. (2008). Mesoplodon stejnegeri. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 24 March 2009. Database entry includes explanation for paucity of data for this species.
- ↑ True, F.W. 1910. An account of the beaked whales of the family Ziphiidae in the collection of the United States National Museum, with remarks on some specimens in other American museums. Washington: Government Printing Office.
- ↑ Kays, R. W., & Wilson, D. E. (2009). Mammals of North America. Princeton University Press.
Források
[szerkesztés]- Mammal Species of the World.Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
- Encyclopedia of Marine Mammals. William F. Perrin, Bernd Wursig, and J.G.M Thewissen, editors. Academic Press, 2002. ISBN 0-12-551340-2
- Sea Mammals of the World. Randall R. Reeves, Brent S. Steward, Phillip J. Clapham, and James A. Owell. A & C Black, London, 2002. ISBN 0-7136-6334-0
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Stejneger's beaked whale című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
