Ugrás a tartalomhoz

Srednji Dubovik (Krupa na Uni)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Srednji Dubovik
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
KözségKrupa na Uni
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség146 fő (2013)[1]
Népsűrűség12,6 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület11,6 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 52′ 07″, k. h. 16° 18′ 36″44.868600°N 16.310000°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 07″, k. h. 16° 18′ 36″44.868600°N 16.310000°E
SablonWikidataSegítség

Srednji Dubovik (szerbül: Средњи Дубовик) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Krupa na Uni községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 70, közúton 111 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 39, közúton 62 km-re délnyugatra levő dombos területen fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 423 146
Bosnyák 291 0
Horvát 1 0
Jugoszláv 1 0
Egyéb 3 0
Összesen 719 146

Története

[szerkesztés]

Dubovik területe a régmúltban is több részre oszlott. A mai Srednji Dubovikot egykor Malićbeg Duboviknak, Mali Dubovikot Alajbeg Duboviknak, Donji Dubovikot pedig az egykori híres harcos, Alibeg Krupić után Alibeg Duboviknak hívták. (A mai Donja Suvaja a Hashimbeg Suhaja, Gornja Suvaja pedig Mahmutbeg Suhaja volt.) Ezeken a helyeken Krupa bégeinek voltak udvarházai, tornyai és csardakjai.[4]

Srednji Dubovik, Malićbeg Dubovik néven 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az osztrák-magyar uralom érkezésével szerbek kezdték betelepíteni a Krupa környéki falvakat. Többnyire Likáról érkeztek Podgrmeč területére, és jobbágyként művelték a krupai bégek földjét. Idővel megvették ezeket az ingatlanokat, mert a gazdagabb krupaiak elkezdtek Törökországba költözni, A falvakból úgy távoztak a muszlimok, mintha a végítélet utolsó napja jönne. Tömegesen távoztak, és értéküknél akár 70%-kal olcsóbban adtak el ingatlanokat. A törökök pedig, mint ügyes keleti kufárok, saját céljaikra használták a kivándorlókat: a balkáni határok őrzésére és Bithynia egészségtelen és kietlen pusztáinak lecsapolására. Senkinek sem jutott eszébe segíteni rajtuk a nehéz helyzetükben.[4]

1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 28 házat és 148 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben Drobnjaci, Majkića Potok és Zbjeg településrészekkel már 101 háza és 685 ortodox szerb lakosa volt.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 106 házat és 641 lakost számláltak.[7] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a falu szerb félkatonai alakulatok ellenőrzése alatt állt.

A daytoni békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti Srednji Dubovik település nagyobb, 11,6 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Krupa na Uni községhez került, míg a település kisebb 1,72 km2 területű része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Bosanska Krupa község területénél maradt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Szentlélek Eljövetele tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom 1878-ban épült a Klisinán és a 20. század elején Banja Luka akkori metropolitája Evegenije Letica szentelte fel. A templom a második világháborúban és a boszniai háborúban is súlyosan megsérült. Helyreállítása 2008. május 27-én kezdődött főként innen származó, ma és Ausztriában és Ausztráliában élő hívek adományaiból. A helyreállítása kilenc évig tartott. A templomot 2022-ben Atanasije bihács-petrovai püspök szentelte fel újra.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20290
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20290
  3. a b Popis 2013 u BiH – Krupa na Uni (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 8.)
  4. a b Dr. Rizo Džafić: Šta je to Krajina? Ko su i kakvi su to Krajišnici?. bosanskehistorije.com . (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 232. o.
  7. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 119. o.
  8. Освештан обновљени храм у Крупи на Уни. ssr.org . (Hozzáférés: 2024. május 12.)

További információk

[szerkesztés]