Gornji Bušević (Krupa na Uni)
| Gornji Bušević | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Krupa na Uni |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 202 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 18,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,0 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 04″, k. h. 16° 15′ 09″44.917800°N 16.252500°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 04″, k. h. 16° 15′ 09″44.917800°N 16.252500°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Bušević (szerbül: Горњи Бушевић) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Krupa na Uni községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 75, közúton 112 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 42, közúton 63 km-re nyugatra, a Buševica-patak felső folyásának völgye feletti dombokon fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 491 | 201 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 493 | 202 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Bušević területe már a középkorban is lakott volt. Középkori templomának és temetőjének maradványa a Crkvina nevű lelőhelyen található.[4] Az egykor egységes Bušević, amely ma Srednji és Gornji Bušević településekre oszlik, 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 176 házat és 1096 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben Bušević területén két község, Bušević-Blatna és Bušević-Šljivovac feküdt, mindkettő kizárólag szerb lakosságú volt.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 72 házat és 491 lakost számláltak.[7] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a falu szerb félkatonai alakulatok ellenőrzése alatt állt. A daytoni békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti Gornji Bušević település nagyobb, 11 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Krupa na Uni községhez, kisebb 4,39 km2 területű része pedig a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjába Bosanska Krupa településhez került. A mai népesség a réginél jóval kisebb. Összehasonlítva az 1971-es népszámlálás adatait a legutóbbival, megállapítható, hogy a falu elhagyásának tendenciája már jó pár évtizede tart. A lakosok többsége a több pénzért külföldre távozott, azonban nagyon gyakran visszatérnek szülőföldjükre, főleg nyaralásra. A legnagyobb összejövetel Ilindán van. [8]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Bušević késő középkori templom és temető maradványai a Crkvina lelőhelyen. A megmaradt alapfalak arra utalnak, hogy a templom kisméretű volt, hosszúkás hajóval és a keleti oldalt lezáró félköríves apszissal. Az északi falából történt kőkitermelés alkalmával hamvasztásos sír került elő. Az apszis mellett egy egyszerű, jellegzetes középkori délszláv sírkő, ún. stećak állt.[4]
- A régi Bušević falu kellős közepén, a mai Gornji Bušević központjától északnyugatra, van egy útkereszteződés. A kereszteződésben van egy emlékmű, amely három emlékműből áll: az elsőt a legutóbbi háborúban elhunytaknak, a másodikat a második világháborúban elesetteknek, a harmadikat pedig Bušević leghíresebb személyének, Petar Popović Pecijának szentelték. Pecija a török elleni lázadás idejében élt híres hajdú volt. Az 1858-as és 1875-ös első és második parasztlázadás helyi vezetője volt, aki egész életét a népéért való harcnak szentelte. Az emlékegyüttes igényesen díszített, látható, hogy a lakók nagy figyelmet fordítottak rá.[8]
- A kereszteződés közelében található a Donji Dubovik "Branko Ćopić" általános iskola regionális tagozatásnak épülete is. Mérete bizonyítja, hogy mennyi diákja volt valaha a mostanihoz képest. Az iskola mellett, az út és az erdő között egy szép focipálya is található.[8]
- A kereszteződés másik oldalán található az Úr mennybemenetelének (Vaznesenja Gospodnjeg) tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templomot 1894. augusztus 21-én szentelték fel. 1941-ben az usztasák lerombolták. A méreteivel és szépségével is kitűnő templomot az elmúlt időszakban újították fel. Felszentelése, amint azt a templomban elhelyezett emléktábla hirdeti, 2006. augusztus 1-jén volt. A templom egyhajós, keletelt, kupolával fedett haragtornya a nyugati homlokzat előtt áll. A templomhajó közepe felett egy nagyobb kupola található, míg a szentély keleti végét szögletes apszis zárja le. A templom gyönyörű természeti környezetben található. A templom mellett található a helyi lakosok gyülekezőhelye is - egy öreg fa alatt egy pad asztalokkal. A hely ideális a természetben való pihenéshez és kikapcsolódáshoz.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20290
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20290
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Krupa na Uni (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 8.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 232. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
- ↑ a b c d Selo Bušević. facebook.com . (Hozzáférés: 2024. május 10.)
További információk
[szerkesztés]
