Donji Dubovik (Krupa na Uni)
| Donji Dubovik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Krupa na Uni |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 217 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 18,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,7 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′ 29″, k. h. 16° 19′ 27″44.891400°N 16.324200°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 29″, k. h. 16° 19′ 27″44.891400°N 16.324200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Dubovik (szerbül: Доњи Дубовик) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Krupa na Uni községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 68, közúton 112 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 35, közúton 63 km-re délnyugatra fekszik. A Vojskova-patak átfolyik Donji Dubovikon, majd Novi Grad településen Rudicében ömlik bele az Una folyóba. A terület dombos, mérsékelt kontinentális éghajlatú. A lakosság főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik. Itt található az egész község egyetlen iskolája, a "Branko Ćopić" általános iskola.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 337 | 215 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 2 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 338 | 217 |
Története
[szerkesztés]Dubovik területe a régmúltban is több részre oszlott. A mai Srednji Dubovikot egykor Malićbeg Duboviknak, Mali Dubovikot Alajbeg Duboviknak, Donji Dubovikot pedig az egykori híres harcos, Alibeg Krupić után Alibeg Duboviknak hívták. (A mai Donja Suvaja a Hashimbeg Suhaja, Gornja Suvaja pedig Mahmutbeg Suhaja volt.) Ezeken a helyeken Krupa bégeinek voltak udvarházai, tornyai és csardakjai.[4][5]
Donji Dubovik, Dubovik Alibegov néven 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az osztrák-magyar uralom érkezésével szerbek kezdték betelepíteni a Krupa környéki falvakat. Többnyire Likáról érkeztek Podgrmeč területére, és jobbágyként művelték a krupai bégek földjét. Idővel megvették ezeket az ingatlanokat, mert a gazdagabb krupaiak elkezdtek Törökországba költözni, A falvakból úgy távoztak a muszlimok, mintha a végítélet utolsó napja jönne. Tömegesen távoztak, és értéküknél akár 70%-kal olcsóbban adtak el ingatlanokat. A törökök pedig, mint ügyes keleti kufárok, saját céljaikra használták a kivándorlókat: a balkáni határok őrzésére és Bithynia egészségtelen és kietlen pusztáinak lecsapolására. Senkinek sem jutott eszébe segíteni rajtuk a nehéz helyzetükben.[6]
1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 45 házat és 234 ortodox szerb lakost számláltak.[7] 1910-ben Baline Bare, Krupica Kosa és Mraova Kosa településrészekkel 69 háza és 464 ortodox szerb lakosa volt.[8] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 70 házat és 441 lakost számláltak.[9] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a falu szerb félkatonai alakulatok ellenőrzése alatt állt.
Oktatás
[szerkesztés]Branko Ćopić általános iskola
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20290
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20290
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Krupa na Uni (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 8.)
- ↑ MZ Zalin. facebook.com . (Hozzáférés: 2024. május 11.)
- ↑ Donji Dubovik. tageo.com . (Hozzáférés: 2024. május 11.)
- ↑ Dr. Rizo Džafić: Šta je to Krajina? Ko su i kakvi su to Krajišnici?. bosanskehistorije.com . (Hozzáférés: 2024. május 11.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 232. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 119. o.
További információk
[szerkesztés]
