Szepeskörtvélyes

	Szepeskörtvélyes (Spišský Hrušov)
	A katolikus templom
; Szepeskörtvélyes címere	; Szepeskörtvélyes zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Iglói
Rang	község
Első írásos említés	1253
Polgármester	Elena Franková
Irányítószám	053 63
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	SN
	Népesség
Teljes népesség	1286 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	96 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	433 m
Terület	13,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 20° 42′ 20″48.944444°N 20.705556°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 20° 42′ 20″48.944444°N 20.705556°E
	Szepeskörtvélyes weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeskörtvélyes témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hrušov (egyértelműsítő lap).

Szepeskörtvélyes (szlovákul: Spišský Hrušov, németül: Birndorf/Grausch) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Iglótól 10 km-re keletre, a Hernád mellett, annak bal oldalán fekszik.

Története

1253-ban „villa Kurtues” néven említik először, de valószínűleg még a 12. században alapították. 1255-ben „Kurtuelus” néven említik, 1279-ben még királyi birtok. 1280-ban IV. László király Zegim fiait: Fülöpöt és Pált erősíti meg itteni birtokaiban. 1360-ban „Hurusk”, 1364-ben „Hruskafalva”, 1368-ban „Grussov”, 1386-ban „Graucza” néven találjuk. A 14. század végétől a vöröskolostori karthauzi kolostor faluja. Később a Tőke és a Máriássy család tulajdona. 1495-ben „Gravross”, 1500-ban „Hrussow” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1615-ben, 1631-ben és 1726-ban súlyos szárazság és az ezt követő éhínség sújtotta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÖRTVÉLYES. Birndorf. Elegyes falu Szepes Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai több katolikusok, fekszik Iglóhoz 3/4 mértföldnyire, Olasznak szomszédságában, határja termékeny, legelője elég, fája nintsen elég.”^[2]

1828-ban 86 ház állt a faluban 637 lakossal. 1831-ben kolerajárvány pusztított, mely 58 áldozatot követelt a községben. A járvány következtében a Felvidék keleti részén parasztfelkelés tört ki, melyet a katonaság vert le.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Körtvélyes, (Hrussowcze), tót falu, Szepes vmegyében, Olaszihoz 3/4 mfd. nyugotra: 637 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a Teőke nemzetség. Ut. p. Lőcse.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 592, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1251 lakosából 1240 szlovák volt.

2011-ben 1250 lakosából 1231 szlovák.

Nevezetességei

Reneszánsz kastélya 1596-ban épült, a 18. században barokk, majd a 19. században klasszicista stílusban építették át.
Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus temploma 13. századi gótikus eredetű, a 17. és a 18. században átépítették. Ekkor épült hozzá a Szent Zsófia kápolna. Belső festése 1896-ban készült, 1900-ban a külsejét renoválták. Főoltára a 17. század végén készült, kora barokk stílusú. Gótikus Madonna-szobra a 15. század végén készült. A templom egy 1740 körül készült barokk kehellyel is büszkélkedhet. Harangját 1521-ben öntötték.

Ismert személyek

Itt született 1878-ban Máriássy Mihály magyar földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő († 1953)

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

745 rokov obce Spišský Hrušov

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Iglói járás m v sz Az Iglói járás települései
Igló (Spišská Nová Ves)
Ágostháza (Bystrany) · Arnótfalva (Arnutovce) · Betlenfalva (Betlanovce) · Dénesfalva (Danišovce) · Detrefalva (Olcnava) · Haraszt (Chrasť nad Hornádom) · Hernádmáté (Matejovce) · Hernádtapolca (Teplička) · Hollópatak (Mlynky) · Illésfalva (Iliašovce) · Káposztafalva (Hrabušice) · Kisolsva (Oľšavka) · Kolinfalva (Kolinovce) · Korompa (Krompachy) · Leszkovány (Lieskovany) · Létánfalva (Letanovce) · Márkusfalva (Markušovce) · Nyilas (Hnilec) · Ötösbánya (Rudňany) · Pálmafalva (Harichovce) · Szalánk (Slovinky) · Szepesárki (Jamník) · Szepesedelény (Odorín) · Szepeskárolyfalva (Kaľava) · Szepeskörtvélyes (Spišský Hrušov) · Szepesnádasd (Hincovce) · Szepesolaszi (Spišské Vlachy) · Szepespatak (Hnilčík) · Szepessümeg (Smižany) · Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce) · Szlatvin (Slatvina) · Vereshegy (Poráč) · Vitfalva (Vítkovce) · Vojkfalva (Vojkovce) · Zsigra (Žehra)