Siklósi városrész
| Siklósi városrész | |
 | |
| MÁV Igazgatóság | |
| Közigazgatás | |
| Település | Pécs |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120–140 m |
| Elhelyezkedése | |
 Siklósi városrész
Pozíció Pécs térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 13″, k. h. 18° 13′ 34″46.070378°N 18.226170°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 13″, k. h. 18° 13′ 34″46.070378°N 18.226170°E | |
.svg)
A Siklósi városrész (másképp Siklósi külváros) Pécs egyik belső városrésze a belvárostól délre.[1]
Határai, közlekedése
[szerkesztés]Északon a Rákóczi út, keleten a Sport utca, délen a Sport utca és a régi Bajcsy-Zsilinszky utca között a vasút, valamint a Verseny utca, nyugaton az Indóház tér és a Szabadság utca határolja.
Története
[szerkesztés]Bár a „Siklósi-kapu” megnevezés utcanévben csak 1787-ben jelent meg először, a Belvárosnak ez a kapuja már korábban létezhetett. A városfal a középkori külső várat védte. A ma már nem létező várkapuk (Budai-kapu, Vaskapu vagy Hegyi-kapu, Szigeti-kapu, Siklósi-kapu) is akkor épültek.[2] Helyüket emléktáblával jelölte meg a város. A 18. század végén két házsor állt az északi részén. A Pécsi-víz mellett legelők voltak.[1] Az 1868-ban emelt régi indóház helyén 1898-ban ban adták át a Pfaff Ferenc tervei alapján épült vasúti pályaudvart, majd a bőrgyárat. Ennek hatására egyre sűrűbben kezdték beépíteni a területet.[1] Az 1970-es években a Pécsi Házgyár eleimeiből összeállított panelházakból lakótelep épült a Nagy Lajos király útja és a Bajcsy Zsilinszky út mentén. (Az egyhangúság oldására a homlokzatok eredetileg csíkos díszítést kaptak, amelyet számos épületen eltakart az ezredfordulót követően elvégzett felújítások utólagos hőszigetelése. Emiatt azokat a korabeli építész szakma és a közvélemény "pizsama házaknak" nevezte.[3][4]) Szintén ebben a városrészben, az 1979-ben[5] épült régi és a 2022-ben[6] átadott új vásárcsarnok mellett helyezkedik el a távolsági buszpályaudvar.[1] Tőle északra a belváros délkeleti határán, a pécsi Árkád bevásárlóközpont 2002-2003 között épült.[1]
Közlekedése
[szerkesztés]Közlekedési központ, a városrészben található Pécs vasútállomás (és Pécs-Külváros állomás is), a Főpályaudvar helyi buszpályaudvar, valamint a Volánbusz távolsági autóbusz-állomása is, keresztül megy rajta a 6-os főút, és a városrészen belül ágazik ki belőle az 58-as főút.
Képek
[szerkesztés]-
Pécs vasútállomás egy 1917-es képeslapon... -
... és napjainkban -
Az Árpád híd 1982-ben -
Református templom a Szabadság (korábban Indóház) utcában -
Bőrgyár
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 204. o. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑ Dercsényi 1966.203. p.
- ↑ Karlovecz Ádám - Tillai Ernő 95 (Építészfórum, 2022.03.03.)
- ↑ Süli-Zakar Szabolcs - Panelprolikból a rendszerváltás vesztesei vagy elégedett lakók? Így változott a lakótelepi identitás ötven év alatt (HVG, 2022.07.03.)
- ↑ Túri Eszter, Rajnai Richárd, Babos Attila - Búcsú a végleg bezárt régi pécsi vásárcsarnoktól (szabadpecs.hu, 2022.07.06.)
- ↑ Zilahi Péter - Az új pécsi bazilika (Építészfórum, 2022.07.26.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A Siklósi városrészről építészeti szemmel – Építészfórum.hu
Pécs városrészei | ||
|---|---|---|
| Belső városrészek | Belváros · Budai városrész · Diós · Havihegy · Ispitaalja · Piricsizma · Siklósi külváros · Szigeti külváros · Tettye* |  |
| Mecsekoldal | ||
| Meszes-Pécsbánya | ||
| Délkelet-Pécs | ||
| Dél-Pécs | ||
| Csatolt falvak | ||
| Uránváros | ||
| Nyugati ipari terület | ||
*bár történelmi vonatkozásában és a lakosság szóhasználatában is városrész, de mivel az önkormányzat szóhasználata nem egységes, így vitatott, hogy jogi értelemben is városrész-e | ||