Meszes (városrész)
| Meszes | |
| Közigazgatás | |
| Település | Pécs |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
.svg)
Meszes Pécs városrésze Mecsekszabolcstól délre, nagy része a Komlói út (a 66-os főút) két oldalán fekszik vékony sávban. Területileg két részre, a lakóövezetre és a lakótelepre különül el. Nyugatra Diós városrész terül el. Tengerszint feletti magassága 160-250 méter.[1]
Története
[szerkesztés]A Meszes városrész déli részén az Árpád-korban kis település létezett. 1234-ben Meszesi Ombus az itteni malom felét udvarával együtt eladta a patacsi pálos remetéknek.[2] 1290 körül a pécsi káptalan által állított egyházi nemesi tanúk között szerepelnek szabolcsi, meszesi és üszögi nemesek.[3] Meszes középkori falu a török hódoltság alatt néptelenedett el.[1] A hódoltság végén szőlőit már pécsi polgárok birtokolták. A 18. század végén létesült az egykori falu helyén Meszespuszta. Az újjáéledt település az első világháború utáni évektől fokozatosan benépesült.[4][1]
A 20. század első negyedében 16 hektáros területen a Dunai Gőzhajó Társaság korszerű bányász lakótelepet, ún. kolóniát létesített.[1] A lakásokat vezetékes vízzel látták el és kiépült a csatornarendszer. Az akkor épített meszesi víztorony ma is használatban van.
Nevének eredete
[szerkesztés]Az egykori Meszes község neve a magyar meszes melléknévből alakult tulajdonnévvé. Mészkőfejtéssel, mészégetéssel kapcsolatos.[5] Meszes déli részén, a Lauber-téglagyár közelében voltak mészkemencék. Ettől nyugatra, a Ledina oldalában, a mai Mészkemence utcában működött Eisner Dóci mészégetője.
Fehérhegy
[szerkesztés]Fehérhegy kisebb városrész Meszesen belül, mely fehér (meszes) talajáról kaphatta nevét. Baranya vármegye helynevei között 16 Fehér-hegy található. Csaknem valamennyi névben a talaj (kőzet) fehér színére utal az összetett, több elemű név fehér jelzője.[6] A pécsi Fehérhegy azért is válhatott városrésznévvé, mert a hegy aljában buszforduló, buszvégállomás (2A járat) létesült Fehérhegy néven. A végállomás nevének gyakori említése révén a korábban csak hegynév városrésznévi funkciót is kapott. (Hasonlóan jött létre a viszonylag új Egyetemváros városrésznév is!)
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 514. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Győrffy - Árpád-kor 1987. 341. p.
- ↑ Győrffy - Árpád-kor 1987. 380. p.
- ↑ Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/469
- ↑ FNESZ: 1978. 419. p.
- ↑ Baranya Megye Földrajzi Nevei II. 1982. 1028
Pécs városrészei | ||
|---|---|---|
| Belső városrészek |  | |
| Mecsekoldal | ||
| Meszes-Pécsbánya | ||
| Délkelet-Pécs | ||
| Dél-Pécs | ||
| Csatolt falvak | ||
| Uránváros | ||
| Nyugati ipari terület | ||
*bár történelmi vonatkozásában és a lakosság szóhasználatában is városrész, de mivel az önkormányzat szóhasználata nem egységes, így vitatott, hogy jogi értelemben is városrész-e | ||