Kisgyarmat
Kisgyarmat (Sikenička) | |||
A katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Érsekújvári | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1135 | ||
Polgármester | Gróf Katalin | ||
Irányítószám | 943 59 | ||
Körzethívószám | 036 | ||
Forgalmi rendszám | NZ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 436 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 121 m | ||
Terület | 13,92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 55′ 60″, k. h. 18° 40′ 55″47.933333°N 18.681944°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 60″, k. h. 18° 40′ 55″47.933333°N 18.681944°E | |||
Kisgyarmat weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyarmat témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kisgyarmat (szlovákul Sikenička, korábban Ďarmotky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Párkánytól 18 km-re északra, a Szikince-patak mellett, az egykori Esztergom, Hont és Bars vármegyék határán fekszik.
Élővilága
[szerkesztés]Kisgyarmaton egy gólyafészket tartanak nyilván a falu végén a szövetkezethez közel. Ez régóta elhagyatott.[2]
Története
[szerkesztés]Az újkőkor óta lakott hely, ahol a vonaldíszes- és a lengyeli kultúra nyomaira bukkantak. A bronzkorból és késő vaskorból is találtak leleteket.
Neve az ősi magyar "Gyarmat" törzsnévből ered. A település már 1135-ben a bozóki prépostság alapítólevelében szerepel "Garmoth" alakban. 1248-ban "Jormoth" néven említi oklevél. 1297-ben "Gormoth", 1349-ben "Atagyarmata" néven említik. 1377-ben említik Szent Márton tiszteletére szentelt templomát. A Hontpázmány nemzetség birtoka, majd 1327-ben a bényi apátság tulajdona. A 18. századtól a Pálffy család birtoka. 1720-ban 42 háza volt. 1828-ban 89 házában 597 lakos élt, akik szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "Kis Gyarmat. Elegyes magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Páldon felül 3/4 órányira Garam felé, határja gazdag, javai külömbfélék, malma Szikintze vizén, réttye, erdeje elegendő, piatza Esztergomban 3 órányira, első Osztálybéli."[3]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Gyarmat (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, a barsi, esztergomi és honthi határok össze jövetelénél: 612 kath., 4 ref. lak. Kath. paroch. templom. Nagy nemesitett birkatenyésztés. Van termékeny szántóföldje, rétje, erdeje, szőlőhegye. F. u. h. Pálffy Antal. Ut. p. Kéménd." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része. A falu a második világháborúban sokat szenvedett, házainak 70%-a elpusztult.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 669 lakosából 654 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 781 lakosából 779 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 821 lakosából 813 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 863 lakosából 852 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 891 lakosából 877 magyar és 12 csehszlovák volt.
1930-ban 876 lakosából 850 magyar és 7 csehszlovák volt.
1941-ben 848 lakosából 847 magyar volt.
1991-ben 507 lakosából 493 magyar és 14 szlovák volt.
2001-ben 499 lakosából 459 magyar és 37 szlovák volt.
2011-ben 451 lakosából 398 magyar és 42 szlovák volt.
2021-ben 436 lakosából 368 (+14) magyar, 41 (+14) szlovák, 1 cigány, 1 egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1950. február 5-én Varga Imre költő, műfordító – jelenleg Magyarországon él.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton temploma a 13. században épült román stílusban, a 18. században átépítették, 1887-ben pedig bővítették. Szószéke és oltárképe is 18. századi.
- Népi építészete és népviselete.
- Vízimalom.
Néprajza
[szerkesztés]Manga János 1941-ben gyűjtött a településen.[5]
Képtár
[szerkesztés]-
Feszület a falu déli szélén
-
Majorság
-
Majorság
-
Mária-szoborfülke
-
Kisgyarmat látképe
-
Községháza
-
Óvoda
-
Feszület Kisgyarmaton
-
Feszület a falu északi szélén
-
Utcakép
-
Erdőgazdálkodás a község északi részén
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ ma7.sk
- ↑ Lásd Etnológiai Archívum / Diapozitív-gyűjtemény Archiválva 2021. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Liszka József 1983: Výsledky záchranného výskumu v Sikeničke. Castrum Novum 2, 37–45.