Shaniko
| Shaniko | |
 | |
| Csűr | |
| Becenév: Oregon’s Best Known Ghost Town | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Állam | Oregon |
| Megye | Wasco megye |
| Rang | város |
| Alapítás éve | 1901 |
| Polgármester | Don Treanor |
| Irányítószám | Lista 97057 |
| Körzethívószám | 541 |
| Népesség | |
| Népesség | 30 fő (2020. ápr. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 23,3 fő/km²[2] |
| Háztartások száma | 6 |
| Egy főre jutó jövedelem | 10 417 $ |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 1019 m |
| Terület | 1,29 km² |
| Időzóna | |
| Azonosítók | |
| GNIS | |
| GeoNames | 5751320 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 00′ 11″, ny. h. 120° 45′ 11″45.003056°N 120.753056°WKoordináták: é. sz. 45° 00′ 11″, ny. h. 120° 45′ 11″45.003056°N 120.753056°W | |
 | |
| Shaniko honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Shaniko témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Shaniko (kiejtése: ʃænɪkoʊ) az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Wasco megyéjében, a U.S. Route 97 és az Oregon Route 218 csomópontjában[3] elhelyezkedő város. A 2020. évi népszámlálási adatok alapján 30 lakosa van.
Története
[szerkesztés]Megalapítása
[szerkesztés]Az első európaiak azután érkeztek a térségbe, hogy Canyon City közelében 1962-ben aranyat találtak; a The Dallesig vezető 310 kilométeres úton a vízforrások közelében telepedtek le. Ezen települések egyike a mai Bakeoven, míg egy másik a mai Shaniko területén volt. Az őslakosoktól és a rablásoktól való félelem miatt a kormány által Oregon számára nyújtott támogatásból Washington Territórium (a mai Idaho) területén katonai bázisokat hoztak létre. Az útvonalon Közép-Oregon korábban megközelíthetetlen részei is elérhetővé váltak.
A telepesek egyike a polgárháborút követően, 1874-ben érkező August Scherneckau volt; a település nevének kiejtése az indiánok által Scherneckau vezetéknevére használt kiejtést követi. Az akkor Cross Hollow-nak nevezett helység 1879 májusában megnyílt postájának első vezetője Scherneckau lett. A hivatal 1887-ben zárt be, a shanikói pedig 1900-tól működik. A település számára 1901. február 9-én kértek városi rangot, az első képviselő-testületi ülést pedig március 16-án tartották.
Városi rang
[szerkesztés]A 20. század elején itt volt a Columbia Southern Railway Biggs Junctionből induló vasútvonalának másik végállomása. Ekkor Shanikót a „világ gyapjúfővárosaként” ismerték; évente ötvenkétezer négyzetkilométernyi anyag származott innen.
Az 1902. január 1-jei első választáson F. T. Hurlbert lett a polgármester. Az állam legnagyobb raktárából évente 1800 tonna gyapjú és négyszáz vasúti kocsinyi élőállat került forgalomba. 1903-ban kétezer tonna gyapjút és negyvenegyezer tonna búzát szállítottak, melyből hárommillió dollár bevétel keletkezett. 1904-re a bevétel elérte az ötmillió dollárt.
Hanyatlása
[szerkesztés]1911-re az Oregon–Washington Railroad and Navigation Company a Portland és Bend közötti viszonylatot egy gyorsabb nyomvonalra terelte; a Shaniko felé haladó vasútvonalon az 1930-as években megszűnt a személyforgalom, 1966-ra pedig a teljes vonalat felszámolták. Shanikóra először az 1959-es portlandi centenáriumi kiállításon hivatkoztak kísértetvárosként.
Az 1980-as években egy befektető kísérletet tett a szálloda helyreállítására, de később eladta Robert Pamplin Jr-nak..[4] Ma a szállások április és szeptember között nyitva tartanak, azonban a szennyvízelvezetés hiányossága problémákat okoznak.[5]
Népesség
[szerkesztés]| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) | |
| 1900 | 72 | ||
| 1910 | 495 | 587,5% | |
| 1920 | 124 | −74,9% | |
| 1930 | 100 | −19,4% | |
| 1940 | 55 | −45% | |
| 1950 | 61 | 10,9% | |
| 1960 | 39 | −36,1% | |
| 1970 | 58 | 48,7% | |
| 1980 | 30 | −48,3% | |
| 1990 | 26 | −13,3% | |
| 2000 | 26 | 0% | |
| 2010 | 36 | 38,5% | |
| 2020 | 30 | −16,7% | |
| Forrás:[6] | |||
A település népességének változása:
| 2010 | 36
|
| 2020 | 30
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ 2020
- ↑ Oregon Atlas & Gazetteer. 7. kiadás. Yarmouth (Maine): DeLorme. 2008. 76. o. ISBN 978-0-89933-347-2
- ↑ Edwin D. Culp: Stations West: The Story of the Oregon Railways. (angolul) New York: Bonanza Books. 1978. 100–101. o. OCLC 4751643
- ↑ L. Craig: Don’t Be Sheepish Shaniko. (angolul) Columbia Gorge Magazine, (2007) 19–23. o.
- ↑ Riley Moore Moffatt: Population History of Western U.S. Cities & Towns, 1850-1990. (angolul) Lanham (Maryland): Scarecrow. 1996. 215. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Shaniko, Oregon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Helen Guyton Rees: Shaniko: From Wool Capital to Ghost Town. (angolul) Portland (Oregon): Binford & Mort. 1982. ISBN 0-8323-0398-4
- Lewis A. McArthur.szerk.: Lewis L. McArthur: Oregon Geographic Names, 7. kiadás (angol nyelven), Portland (Oregon): Oregon Historical Society Press [1928] (2003). ISBN 978-0875952772
- Ulrich H. Hardt: Shaniko (angol nyelven). The Oregon Encyclopedia. (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.)
További információk
[szerkesztés]- Oregon Blue Book (angolul)
- A Salemi Közkönyvtár fotói (angolul)
- A The Last Days of Shaniko című film honlapja (angolul)
Megyeszékhely: The Dalles | ||
| Városok |  | |
| Statisztikai települések | ||
| Önkormányzat nélküli települések | ||
| Kísértetvárosok | ||
| Indián rezervátum | ||
