Santa Sabina-bazilika
|
A Róma történelmi központja világörökségi helyszín része |
| Santa Sabina-bazilika | |
 | |
| Santa Sabina-bazilika | |
_-_Interno.jpg) | |
| Vallás | katolicizmus |
| Egyházmegye | Római egyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 5. század |
| Stílus | ókeresztény építészet |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 68 m |
| Szélesség |
|
| Világörökségi adatok | |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1980 |
| Település | Róma |
| Elhelyezkedése | |
 Santa Sabina-bazilika
Pozíció Róma belvárosa térképén
| |
 é. sz. 41° 53′ 04″, k. h. 12° 28′ 47″41.884444°N 12.479722°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 04″, k. h. 12° 28′ 47″41.884444°N 12.479722°E | |
 | |
| A Santa Sabina-bazilika weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Santa Sabina-bazilika (olaszul Basilica di Santa Sabina) Rómában az Aventinuson helyezkedik el, a domb keleti oldalán.
A legnagyobb a római ókeresztény bazilikák sorában. I. sz. 422-432 között építették. Főkapuját ciprusból faragták ki, 18 dombormű díszíti.
A főhajót 12-12 korinthoszi oszlop tartja, melyek eredetileg a Juno Regina ókori szentély építőelemei voltak, s eredeti helyükön állnak.
A főhajó közepén egy fekete kő látható, melyhez Guzmán Szent Domonkos egy mondája fűződik. A hagyomány szerint a követ a Sátán vágta a szenthez annak erényein felbőszülve. Maga Domonkos a templom kolostorának lakója volt.
Oldalhajóinak kápolnái közül figyelmet érdemel a Capella del Rosario a 15-16. századból.
Az egyik oldalhajó alatt 1913-ban antik házfalra bukkantak.
Források
[szerkesztés]- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
