Iuppiter temploma
| Róma történelmi központja | |
| Világörökség | |
 | |
| Iuppiter temploma | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1980 |
| Elhelyezkedése | |
 Iuppiter temploma
Pozíció Róma belvárosa térképén
| |
 é. sz. 41° 53′ 32″, k. h. 12° 28′ 54″41.892222°N 12.481667°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 32″, k. h. 12° 28′ 54″41.892222°N 12.481667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iuppiter temploma témájú médiaállományokat. | |
Az ókori Róma városában a Capitolium legfőbb nevezetessége volt Iuppiter temploma vagy Iuppiter Optimus Maximus Capitolinus temploma, a mai Via del Tempio del Giovén, a Capitoliumon. A templomot Iuppiter Tonansnak szentelték, a mennydörgőnek, ami a pontos fordítása a templomban is olvasható görög Zeusz Bróntosz kifejezésnek.
Alapítása a hagyomány szerint a Tarquiniusok idején, befejezése azonban a köztársaság első éveiben, Marcus Horatius Pulvillus consul alatt, kb. i. e. 509-ben történt. Alapfalait 1865-ben, illetve 1876-ban találták meg a Caffarelli-család palotája és kertje helyén.
Ezen kutatások szerint a templom négyszögletes, görögös jellegű épület volt. Méretei: 177 római láb (52,5 méter) széles és 200 láb hosszú, így nagyságra megközelítette a Panheont. Az épület, melyet oldalt egy sor, elöl három sor oszlop vett körül, három párhuzamos hajóra volt osztva, középen Iuppiter, kétoldalt Minerva és Iuno Regina szobraival. Iuppitert az itt felállított szobor a triumfálók ruhájában ábrázolta (bíbortóga, pálmaágakkal és győzelmi istenasszonyalakokkal hímzett tunika). A pódium maradványaira a Museo Nuovo egyik szárnya épült rá. A Dél felé néző hármas cella előtt három sorban 6–6 dór oszlop állott széles közökkel (araeostylus), oldala is hat oszlopot mutatott, hármat az oszlopsorokból és hármat a cella fala mellett. Dinoysius Halicarnassensis részletesen leírja a templom méreteit és beosztását; e leírásból, az alapzatnak 1865-ben és azóta megtalált maradványaiból és ókori képekből (különösen érmeken) elég határozott képét lehet összeállítani a templomnak úgy a legrégibb alakjairól, mint későbbi újjáépítéseiről.
Története
[szerkesztés]A templom építésére a római hagyomány szerint Tarquinius Priscus tett fogadalmat a sabinus háborúban, és Tarquinius Superbus kezdte építtetni, miután a már régebben ott levő szentélyeket eltávolította. Csak Terminus és Iuventas papjai nem egyeztek bele az eltávolításába, ezért ott maradt e két oltár, és pedig Iuventas oltára Minerva cellájában, Terminusé pedig a pronaosban.
Az első lyukacsos mészkő tufából épült épületet M. Horatius Pulvillus consul szentelte fel a köztársaság első évében, i. e. 509-ben szeptember 13-án. I. e. 179-ben helyreállították, különösen a felgyűlt ajándéktárgyakat részint eltávolították, részint rendezték, a hozzá felvezető clivus Capitolinus rendezése 174-ben, a templom új mozaikpadlója 142-ben készült el. I. e. 83. július 6-án leégett az épület, elpusztult Iuppiter ősrégi szobra, odaégtek a Sibylla könyvei is. Lucius Cornelius Sulla mindjárt hozzáfogott az újraépítéshez; Iuppiter új szobrát aranyból és elefántcsontból készíttette, márványoszlopokat hozatott Athénből, az Olümpeionból.
Az 5. századtól kezdve kincseit műértő rablók kezei hordták szét (Stilicho vitte el az aranyos bronzajtókat, Geiserich a fedél aranylemezeit), s a pusztítást a középkori pártvillongások fejezték be.
Az itt leírt templom azonban csak központja volt egy egész kis templomvárosnak, amely szentélyekből és fogadalmi oltárokból alakult, s amelyek között királyok és híres férfiak szobrai álltak egykor.
_(5911810278).jpg)
Források
[szerkesztés]- T. Horváth Ágnes: Iuppiter Tonans (Mennydörgő Iuppiter) temploma
- Bokor József (szerk.). Róma, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 28.
- Petz Vilmos: Ókori lexikon (Franklin Társulat, Budapest, 1904.)
- Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
