Şanlıurfa (település)
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Şanlıurfa | |
 | |
| A mecset, amelyet azon a helyen emeltek, ahol a muszlim hagyomány szerint Ábrahám próféta született. | |
| Becenév: Urfa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Tartomány | Şanlıurfa |
| Rang | tartományi székhely |
| Polgármester | Ahmet Eşref FAKIBABA |
| Irányítószám | 63000–63999[1] |
| Körzethívószám | 00 90 414 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 985 753 fő (2017) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 37° 09′ 30″, k. h. 38° 47′ 30″37.158333°N 38.791667°EKoordináták: é. sz. 37° 09′ 30″, k. h. 38° 47′ 30″37.158333°N 38.791667°E | |
| Şanlıurfa weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Şanlıurfa témájú médiaállományokat. | |
Şanlıurfa (vagy Urfa, korábban Edessza) város Kelet-Törökországban, Şanlıurfa tartomány székhelye, mintegy 80 kilométernyire keletre az Eufrátesz folyótól.
Lakossága a 2000-es népszámlálás szerint 385 588. Többségük kurd.
A várost sok néven ismerik: ܐܘܪܗܝ Urhāy szírül, Riha kurdul, الروها Ar-Rúhá arabul, Ուռհա Urha örményül és Ορρα Orrha (vagy Ορροα, Orrhoa) görögül. Volt, amikor a neve Callirrhoe volt, vagy Callirhoei Antiochia (görögül Αντιόχεια η επί Καλλιρρόης). A Bizánci Birodalom idején Justinopolis néven is ismerték. A történelem során leggyakrabban használt azonban a Szeleukida Birodalom idején kapott neve, Edessza.
Történelme
[szerkesztés]Korai története
[szerkesztés]Maga Şanlıurfa története ugyan az i. e. 8000 körüli időszakra nyúlik vissza (ekkortájt épülhetett a Nevali Cori templom és készülhettek az ásatásokon feltárt faragások), de a környéken folyó ásatások (Göbekli Tepe) tanúsága szerint feltehető, hogy a térség már a neolitikus forradalmat közvetlenül megelőző időkben emberi közösségek (prototársadalmak) otthona volt. A Eufrátesz–Tigris medence településeinek egyike, amelyek a mezopotámiai kultúra bölcsőjét alkották.
A török hagyomány szerint Urfa azonos a bibliai Ur városával,[forrás?] mivel a bibliai Harrán faluhoz is közel van. Az irakiak (és a legtöbb történész és régész) szerint azonban Ur a mai Irak déli részén volt.[forrás?]
Urfát a bibliai Ábrahám szülőhelyének is tartják[forrás?] – amire egy mecset is emlékeztet a városban –, illetve Jób szülőhelyének.
Római kor
[szerkesztés]A római császárok korában a főhatóság alatt saját királyai voltak, kiknek pénzverései joguk is volt.[2] Nevezetes arról, hogy közelében öletett meg Caracalla császár (Kr. u. 217.) [2]
A kereszténység hamar megjelent itt. Euszebiosz 100-tól már püspökökről is ír. Első, biztosan ismert püspöke azonban csak 200 körüli.[3]
Az első ismert közlés, amely keresztény közösségi épületre vonatkozik, az edesszai krónikából származik: az itteni "templom" elpusztulása a 201-es árvízben.[4]
Bizánci Birodalom
[szerkesztés]A Bizánci Birodalom városaként Edessza nagy befolyású regionális központ volt, kifinomult nagyváros templomokkal, iskolákkal és kolostorokkal.
Iszlám
[szerkesztés]Az iszlám először 639-ben érkezett a városba, amikor az Omajjád-dinasztia seregei harc nélkül elfoglalták Edesszát. Az iszlámot azután az Ajjubida-dinasztia, a szeldzsuk törökök és az oszmán törökök uralma szilárdította meg a régióban. Az első keresztes háború után a város még a keresztesek kezébe került ugyan, de 1146-ban azonban a törökök visszafoglalták.
Oszmán Birodalom
[szerkesztés]Az Oszmán Birodalom idején Urfa a gyapot, a bőr és az ékszerek kereskedelmének egyik központja lett. Az iszlám dominancia ellenére három keresztény egyháza is volt: a szíriai és örmény ortodox egyházak és a római katolikus egyház. Az utolsó szír keresztények 1924-ben hagyták el a várost, hogy Aleppó később „szír negyednek” elnevezett részében telepedjenek le.
Újkor
[szerkesztés]A város 1830-ban rövid ideig Muhammad Ali pasa igazgatása alá került.
Vallás
[szerkesztés]Şanlıurfát a próféták városának szokás nevezni. Itt élt Ibrahim (Ábrahám) próféta és Jób (Ayub) próféta. A város központjában található a Halil Rahman (a Kegyelmes Isten Barátja) mecset. A muszlim hagyomány szerint Nimród (törökül: Nemrut) itt szerette volna egy hatalmas parittyával Ábrahámot egy gigantikus tűzbe dobni. Ám a tűz rózsakertté változott, melynek helyén ma a szent halastó, a Balıklı göl áll. Ábrahám Sárával Harránban kötött házasságot.
Az iszlám tanításai szerint szinte minden próféta járt a városban. Jézus ugyan nem, de maga helyett elküldte ide Júdás apostolt, hogy megtérítse V. Abgarus király későbbi ortodox szentet.
Éghajlat
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 10,0 | 11,8 | 16,5 | 22,2 | 28,6 | 34,6 | 38,7 | 38,2 | 33,8 | 26,9 | 18,5 | 12,0 | 24,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,3 | 2,9 | 6,2 | 10,5 | 15,6 | 20,8 | 24,4 | 24,0 | 20,1 | 14,8 | 8,4 | 4,1 | 12,9 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 87 | 71 | 64 | 48 | 28 | 3 | 1 | 1 | 3 | 27 | 47 | 79 | 459 |
| Havi napsütéses órák száma | 127 | 137 | 195 | 228 | 310 | 363 | 381 | 350 | 303 | 239 | 174 | 124 | 2932 |
| Forrás: Devlet Meteoroloji İşleri Genel Müdürlüğü[5] , Weatherbase[6] | |||||||||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Şanlıurfa postai irányítószámai. [2009. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 4.)
- ↑ a b Pallas
- ↑ katolikus lexikon: Edessza
- ↑ Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve 74. o.
- ↑ Archived copy. [2011. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 2.)
- ↑ http://www.weatherbase.com/weather/weatherall.php3?s=7271&refer=&units=us&cityname=Urfa-Turkey
