Adıyaman (település)
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Adıyaman | |
Közigazgatás | |
Ország | Törökország |
Régió | Délkelet-anatóliai |
Tartomány | Adıyaman |
Rang | város |
Polgármester | M. Necip Büyükaslan |
Irányítószám | 02000 és 02999 között[1] |
Körzethívószám | (0090)+ 416 |
Testvérvárosok | Lista Tekirdağ Metropolitan Municipality |
Népesség | |
Teljes népesség | 267 131 fő (2021) |
Körzet népessége | 256 247 fő |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 7 m |
Terület | 1 582 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 45′ 48″, k. h. 38° 16′ 38″37.763390°N 38.277140°EKoordináták: é. sz. 37° 45′ 48″, k. h. 38° 16′ 38″37.763390°N 38.277140°E | |
Adıyaman weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Adıyaman témájú médiaállományokat. |
Adıyaman (az ókori Pordonnium) Törökország délkeleti részén található, Adıyaman tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja. A város egyike a leggyorsabban növekvő török városoknak: míg 1990-ben a laskosság 100 045 fő volt, addig 2000-ben már 178 538. 2008-ban a városban 193 250 fő lakott, a körzetben pedig 256 247 fő.[2]
Történelem
[szerkesztés]- Kr. e. 40000–7000: Paleolitikum
- Kr. e. 7000–5000: Neolitikum
- Kr. e. 5000–3000: Kalkolitikum
- Kr. e. 3000–1200: Hurriták és Hettiták
- Kr. e. 1200–750: Asszíria
- Kr. e. 750–600: Frígek
- Kr. e. 600–334.: Médek és Perzsák
- Kr. e. 334–163: Makedón-dinasztia
- Kr. e. 163 – Kr. u. 72: Kommagéné királyság
- 72–395: Római Birodalom
- 395–670: Bizánci Birodalom
- 670–758: Omajjád-dinasztia
- 758–926: Abbászida-dinasztia
- 926–958: Hamdánida-dinasztia
- 958–1114: Bizánci Birodalom
- 1114–1204: Ajjúbida-dinasztia
- 1204–1298: Szeldzsuk-dinasztia
- 1298–1516: Mamlúk Birodalom
- 1516–1923: Oszmán Birodalom
- 1923–: Török Köztársaság
A terület már a paleolit kor óta lakott helynek számít, erre bizonyíték a Palanlı barlangjában Adıyaman-tól 10 km-rel északra végzett ásatások, amelyek a kő- és bronzkor óta folyamatos emberi jelenlétet jelztek.
A 900-as évektől kezdődően asszír, perzsa és macedón inváziók hullámai követték egymást, amíg a Kommagéné-királyságot Kr. e. 69-ben meg nem alapították. Ez volt az a civilizáció, amely a közeli Nemrut-hegy tetején lévő szobrokat, emlékműveket építette. A fővárosa Samsatban (Samosata) volt, de Adjyaman is a Commagenes városa volt. Adıyaman városfalait az idők során sokszor helyreállították.
A Kommagéné királyság a rómaiak idejéig (Kr. u. 72) állt fenn, majd a Bizánciak 395–670, Omajjádok 670-től, az pedig Abbászidák 758–926-tól foglalták el a területet, mely aztán 859–1114-ben visszatért Bizánc irányítása alá. Az arabok 1114-től 1204-ig uralták a területet, míg végül megérkeztek a törökök. A kastély és a város arab neve Hısn-ı Mansur volt.
A törökök 1114-től kezdődően költöztek a térségbe, és végül a 13. század nagy részében (a mongol inváziók által gyakran megzavart) szeldzsuk törökök telepedtek le itt. 1298-tól 1516-ig a város Mamlúk irányítás alatt állt. Adimanyot 1516-ban hozták fel Selim I-be az Ottomán Birodalomba, de a helyi hatalom gyakran a türkmén törzsek Dulkadiroğulları törzsének kezén volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Nemrut-hegy
- Adıyaman Kalesi: a várat a városi önkormányzat pihenő parkká alakította át, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező erdőre.
A közeli Nemrut-hegy környéke
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Adıyaman postai irányítószámai. [2009. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
- ↑ TUIK[halott link]