Sankt Andrä-Wördern
Sankt Andrä-Wördern | |||
A városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Tullni járás | ||
Irányítószám | 3423 | ||
Körzethívószám | 02242 | ||
Forgalmi rendszám | TU | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 7870 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 177 m | ||
Terület | 39,34 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 19′ 40″, k. h. 16° 12′ 34″48.327778°N 16.209444°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 40″, k. h. 16° 12′ 34″48.327778°N 16.209444°E | |||
Sankt Andrä-Wördern weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Andrä-Wördern témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sankt Andrä-Wördern osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Tullni járásában. 2022 januárjában 7855 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Sankt Andrä-Wördern a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Tullni-medencében, a Duna jobb partján. Területének 57,2%-a erdő, 17,2% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Altenberg (993 lakos 2022-ben), Greifenstein (218), Hadersfeld (263), Hintersdorf (707), Kirchbach (541), St. Andrä vor dem Hagenthale (1672) és Wördern (3461).
A környező önkormányzatok: keletre Klosterneuburg, délre Mauerbach, nyugatra Königstetten, északnyugatra Zeiselmauer-Wolfpassing, északra Stockerau és Spillern.
Története
[szerkesztés]A mezőváros területe az ókorban a dunai limest védő Cannabiaca római erődjéhez tartozott. A régió 803-ban, az Avar Kaganátus megdöntése után a Frank Birodalomhoz, illetve azon belül a Bajor Hercegséghez került. Wördernt 1112-ben említik először, St. Andrät 1140 körül, a klosterneuburgi apátság egyik adománylevelében. St. Andrä 1803-ig a passaui püspök tulajdonában volt. Bécs 1683-as török ostromakor a falut kifosztották és feldúlták.
1847-ben 35 földműves, 16 vincellér és 30 egyéb lakos élt St. Andräben.
1972-ben az addig önálló St. Andrä vor dem Hagenthale, Wördern, Greifenstein, Hintersdorf és Kirchbach községeket egy önkormányzatban egyesítették.
Lakosság
[szerkesztés]A St. Andrä-Wördern-i önkormányzat területén 2022 januárjában 7855 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 89,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,6% a régi (2004 előtti), 3,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 66,6%-a római katolikusnak, 5,3% evangélikusnak, 1,3% ortodoxnak, 2,5% mohamedánnak, 20,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 29 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (92,7%) mellett a szerbek alkották 0,9%-kal.
A népesség változása:
2016 | 7 814
|
2018 | 7 870
|
Látnivalók
[szerkesztés]- Greifenstein vára
- a Villa Pereira
- a hadersfeldi kastély
- a hintersdorfi kastély
- a St. Andrä-i Szt. András-plébániatemplom
- a greifensteni Maria Sorg-templom
- a tempelbergi kilátó
Híres St. Andrä-Wördern-iek
[szerkesztés]- Friedrich Ferdinand von Beust (1809-1886) politikus, szász miniszterelnök, osztrák-magyar miniszter
- Konrad Lorenz (1903–1989) Nobel-díjas etológus
- Kurt Waldheim (1918-2007) az ENSZ főtitkára, Ausztria elnöke
- Joe Zawinul (1932-2007) dzsessz-zenész
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 32142 – St. Andrä-Wördern Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a St. Andrä-Wördern című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.