Zeiselmauer-Wolfpassing
Zeiselmauer-Wolfpassing | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Tullni járás | ||
Irányítószám | 3424 | ||
Körzethívószám | 02242 | ||
Forgalmi rendszám | TU | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2302 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 175 m | ||
Terület | 12,69 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 19′ 10″, k. h. 16° 10′ 30″48.319444°N 16.175000°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 10″, k. h. 16° 10′ 30″48.319444°N 16.175000°E | |||
Zeiselmauer-Wolfpassing weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zeiselmauer-Wolfpassing témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zeiselmauer-Wolfpassing osztrák község Alsó-Ausztria Tullni járásában. 2022 januárjában 2261 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Zeiselmauer-Wolfpassing a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Tullni-medencében, a Duna jobb partján. Területének 50,3%-a erdő, 30% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Wolfpassing (892 lakos 2022-ben) és Zeiselmauer (1369 lakos).
A környező önkormányzatok: keletre Sankt Andrä-Wördern, délnyugatra Königstetten, nyugatra Muckendorf-Wipfing, északra Hausleiten, északkeletre Stockerau.
Története
[szerkesztés]A község területén állt Cannabiaca római erődje, amelynek romjai máig fennmaradtak; Carnuntum után Zeiselmauerben található a legtöbb római rom Ausztriában. Területét 836-ban a Passau apátsága kapta meg. A római romokat felhasználva karoling templomot építettek, amely Alsó-Ausztria egyik legrégibb egyházi épülete. A települést 985-ben említik először.
A passaui püspök palotát építtetett Zeiselmauerben, amelyben akkor lakott ha a püspökség ezen régiójában tartózkodott. A göttweigi apátság alapítója, Altmann püspök, akit a császár az invesztitúraharcok idején lemondatott, ebben az épületben halt meg 1091-ben. Zeiselmauerhez fűződik a neves minnesanger, Walther von der Vogelweide egyetlen ismert "hétköznapi" cselekedete: egy prémkabát megvásárlásáért a püspök 5 "hosszú schillinget" fizettetett ki a számára.
1972-ben Zeiselmauer és Muckendorf községek egyesültek. 1998-ban Muckendorf-Wipfing ismét különvált.
Lakosság
[szerkesztés]A zeiselmauer-wolfpassingi önkormányzat területén 2022 januárjában 2261 fő élt. A lakosságszám 1971 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 90,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,2% a régi (2004 előtti), 3,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,8% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 72,2%-a római katolikusnak, 4,1% evangélikusnak, 2% ortodoxnak, 18,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (94,5%) mellett a szerbek alkották 1,8%-kal.
A népesség változása:
2016 | 2 258
|
2018 | 2 302
|
Látnivalók
[szerkesztés]- Zeiselmauer római erődje
- Schloss Am Hof, reneszánsz kastély
- a Szeplőtelen fogantatás-plébániatemplom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 32140 – Zeiselmauer-Wolfpassing Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zeiselmauer-Wolfpassing című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.