Ugrás a tartalomhoz

Zeiselmauer-Wolfpassing

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zeiselmauer-Wolfpassing
Zeiselmauer-Wolfpassing címere
Zeiselmauer-Wolfpassing címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásTullni járás
Irányítószám3424
Körzethívószám02242
Forgalmi rendszámTU
Népesség
Teljes népesség2302 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175 m
Terület12,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 10″, k. h. 16° 10′ 30″48.319444°N 16.175000°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 10″, k. h. 16° 10′ 30″48.319444°N 16.175000°E
Zeiselmauer-Wolfpassing weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zeiselmauer-Wolfpassing témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zeiselmauer-Wolfpassing osztrák község Alsó-Ausztria Tullni járásában. 2022 januárjában 2261 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Zeiselmauer-Wolfpassing a Tullni járásban
Cannabiaca romjai
Schloss am Hof
A Szeplőtelen fogantatás-plébániatemplom

Zeiselmauer-Wolfpassing a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Tullni-medencében, a Duna jobb partján. Területének 50,3%-a erdő, 30% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Wolfpassing (892 lakos 2022-ben) és Zeiselmauer (1369 lakos).

A környező önkormányzatok: keletre Sankt Andrä-Wördern, délnyugatra Königstetten, nyugatra Muckendorf-Wipfing, északra Hausleiten, északkeletre Stockerau.

Története

[szerkesztés]

A község területén állt Cannabiaca római erődje, amelynek romjai máig fennmaradtak; Carnuntum után Zeiselmauerben található a legtöbb római rom Ausztriában. Területét 836-ban a Passau apátsága kapta meg. A római romokat felhasználva karoling templomot építettek, amely Alsó-Ausztria egyik legrégibb egyházi épülete. A települést 985-ben említik először.

A passaui püspök palotát építtetett Zeiselmauerben, amelyben akkor lakott ha a püspökség ezen régiójában tartózkodott. A göttweigi apátság alapítója, Altmann püspök, akit a császár az invesztitúraharcok idején lemondatott, ebben az épületben halt meg 1091-ben. Zeiselmauerhez fűződik a neves minnesanger, Walther von der Vogelweide egyetlen ismert "hétköznapi" cselekedete: egy prémkabát megvásárlásáért a püspök 5 "hosszú schillinget" fizettetett ki a számára.

1972-ben Zeiselmauer és Muckendorf községek egyesültek. 1998-ban Muckendorf-Wipfing ismét különvált.

Lakosság

[szerkesztés]

A zeiselmauer-wolfpassingi önkormányzat területén 2022 januárjában 2261 fő élt. A lakosságszám 1971 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 90,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,2% a régi (2004 előtti), 3,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,8% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 72,2%-a római katolikusnak, 4,1% evangélikusnak, 2% ortodoxnak, 18,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (94,5%) mellett a szerbek alkották 1,8%-kal.

A népesség változása:

2016
2 258
2018
2 302

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Zeiselmauer római erődje
  • Schloss Am Hof, reneszánsz kastély
  • a Szeplőtelen fogantatás-plébániatemplom

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zeiselmauer-Wolfpassing című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.